La­punk­nak adott in­ter­jú­já­ban a po­li­to­ló­gus Tö­rök Gá­bor úgy vé­le­ke­dett, hogy jú­ni­us 13-án a leg­töb­ben bel­po­li­ti­kai okoból men­nek el sza­vaz­ni, az ered­mény pe­dig 2006 mi­att lesz ér­de­kes.

Má­sod­szor hagy cser­ben a dik­ta­fon: hogy nem tu­dok egy­szer egy „nor­má­lis” in­ter­jút ké­szí­te­ni ez­zel a srác­cal! Sze­ren­csém van még­is, mert ha mind­ezt em­lé­ke­zet­ből is írom le, az alany­nak át­küld­he­tem, és a szél­fút­ta fi­a­tal­em­ber, a ze­ne­mű­vé­szet fe­ne­gye­re­ke majd meg­ír­ja szé­pen, hisz jó tol­la van, éve­ken át mű­kö­dött a Ma­gyar Nem­zet kri­ti­ku­sa­ként.

Ferences szerzetesként hittancsoportokat vezet, tábort szervez, hajléktalanon segít vagy éppen Kárpátalján lelkipásztorkodik Wertheim László Mátyás, akivel a közelgő húsvét alkalmából hitrejutásról és a krisztusi tanítás érvényességéről beszélgettünk. Az interjú során szóba kerültek azonban az üzleti életben szerzett tapasztalatok és A passió című film tanulságai is.

– A gazdaságban 1946-ban megindult központosítási folyamatot az 1948 áprilisában megtörtént államosítások tetőzték be – nyilatkozta lapunknak Szerencsés Károly történész, az ELTE BTK egyetemi docense, akit az álla-mosítások évfordulóján kerestünk föl. A szakember, akinek „Rákosi Mátyás a Forgács utcában” című kötete nemrég jelent meg a Kairosz kiadó gondozásában, úgy látja, hogy a koalíciós időszak bátor, meg nem alkuvó, egyszerre antifasiszta és antikommunista nemzeti demokrata politikusai nincsenek benne a köztudatban, holott példájuk máig ható tanulságokat hordoz.

Ver­set és drá­mát ír, hon­la­pot, fo­lyó­ira­tot és an­to­ló­gi­át szer­keszt, ta­nít a Páz­mány Pé­ter Ka­to­li­kus Egye­tem ma­gyar és fran­cia sza­kán az idén har­minc­há­rom éves Lackfi Já­nos köl­tő, aki la­punk­nak adott in­ter­jú­já­ban szak­má­ról, internetről, élet­ről be­szélt. A Jó­zsef At­ti­la-, Il­­lyés Gyu­la- és Salvatore Quasimodo-díjas al­ko­tó­nak hat ver­ses- és ti­zen­hat mű­for­dí­tás­kö­te­te je­lent meg. A francia nyelvű bel­ga iro­da­lom­nak nem is rend­kí­vü­li, nem is meg­ha­tal­ma­zott, sok­kal in­kább el­kö­te­le­zett és 1998-ban bel­ga for­dí­tói díj­jal ki­tün­te­tett nagy­kö­ve­te ha­zánk­ban Lackfi Já­nos.

Az utób­bi idő­ben fel­lán­golt a vi­ta az uni­ós vá­lasz­tá­sok­kal kap­cso­lat­ban. A la­punk­nak nyi­lat­ko­zó Schöpflin György po­li­to­ló­gus, a Fi­desz – Ma­gyar Pol­gá­ri Szö­vet­ség uni­ós par­la­men­ti kép­vi­se­lő­je­lölt­je nem tart­ja jó öt­let­nek a kö­zös lis­ta fel­ve­té­sét. Úgy vé­li, hogy Ang­li­á­ban ez el­kép­zel­he­tet­len len­ne.
– Né­met­or­szág – amely ed­dig a mo­tor­ja volt az uni­ó­nak – na­gyon ros­­szul áll – vá­la­szol­ta az unió gaz­da­sá­gi ki­lá­tá­sa­it fir­ta­tó kér­dé­sünk­re a ku­ta­tó, aki úgy látja, hogy uni­ós tag­or­szág kép­vi­se­lő­i­ként egy­sze­rűb­ben va­la­mint eredményeseben tud­nak lob­biz­ni és tá­mo­ga­tá­so­kat sze­rez­ni ha­zánk szá­má­ra a ma­gyar ér­de­ke­ket kép­vi­se­lők Brüs­­szel­ben.

Kü­lö­nös je­len­ség. Író, gon­dol­ko­dó, ter­mé­szet­vé­dő és kom­mu­ni­ká­tor. La­punk­nak adott – ta­bu­kat sem kí­mé­lő – in­ter­jú­já­ban Se­beők Já­nos sok min­den­kit ki­osz­tott, de ko­ránt­sem in­du­lat­tal. Ér­vei leg­alább­is fi­gye­lem­re­mél­tó­ak eb­ben a tech­nok­ra­ta vi­lág­ban.

A HírTv mű­sor­ve­ze­tő­je­ként vált or­szá­go­san is­mert arc­cá Kóczián Pé­ter új­ság­író, aki pá­lya­fu­tá­sát 1989-ben a Ma­gyar Rá­di­ó­ban kezd­te. Ké­sőbb, 1993–96 kö­zött a Ma­gyar Na­rancs mun­ka­tár­sa­ként in­ter­jú­kat, elem­zé­se­ket ké­szí­tett, majd az Élet és Iro­da­lom hír­lap­író­ja­ként tény­fel­tá­ró ri­por­to­kat írt. A kér­dé­sek órá­ja mű­sor­ve­ze­tő­je la­punk­nak adott in­ter­jú­já­ban a sze­kér­tá­bor­ok át­jár­ha­tó­sá­gá­ról, a plu­ra­li­tás­ról be­szélt és úgy vé­le­ke­dett, hogy a ki­egyen­sú­lyo­zott­ság nem je­lent szá­raz­sá­got és unal­mat.

Van, akiknél a világ a gyermek és a hegedű körül forog. Ketten forgatják a napi ringlispílt: mit ad Isten, van álompárja a hazai hegedűvilágnak! Kokas Katalin mint valami olimpikon, úgy telenyerte már magát neves versenyeken, csillagszemének csillaga egyre feljebb jut a koncertéletben is. Ikercsillaga férje, az ugyancsak hegedűművész Kelemen Barnabás, és a csillagképbe háromszögelt bő féléve a kis Hanna. Miért ne kezdhetném ünnep utáni kötekedésem Katival épp a születésről?

Lapunknak adott interjújában „az euró atyja”, a világhírű magyar közgazdász-professzor beszélt régi és új adósságainkról, a közmegegyezésen alapuló nagy reformok és a stabilitás szükségességéről, valamint nemzeti erősségeinkről.