OFFLINE | Névai Gábor

  (2007. augusztus)
„Nálunk nem a pártok képviselik az embereket, hanem az emberek képviselik a pártokat. (…) Baj, ha ez a politikai döntési helyzet éveken át fennmarad. A neurotikus helyzetet ez okozza” – mondta többek között lapunknak adott exkluzív interjújában Wermer András, neves marketingstratéga, akiben sokan az ezredforduló Magyarországának egyik meghatározó alakját látják.

   

  (2007. július)
„Bizarr, hogy a demokrácia sajtója nagyobb korlátokat hajlandó tudomásul venni, mint a diktatúra utolsó pár évében” – mondta többek között az UFi-nak adott interjújában Kóczián Péter szerkesztő-riporter, a magyar média egyik fenegyereke, aki nemrég még az Echo TV arca volt.


  (2005. április)
A kö­zön­ség dől a rö­hö­gés­től. Cso­dál­ko­zó, az­tán in­kább fö­lé­nyes, le­né­ző rö­hö­gés ez, ami­vel a ké­ső hú­szas, ko­rai har­min­cas kö­zön­ség Az ügy­nök éle­te cí­mű fil­met fo­gad­ja ele­in­te a mo­zi­ban. A mű nem ma­gyar politikus(ok)ról szól, ha­nem fur­csa han­gu­la­tú idő­uta­zás egy olyan vi­lág­ba, amely­nek jel­ké­pes hul­lá­it 1990-ben sző­nyeg alá sö­pör­ték, ám mos­ta­ná­ban foly­ton meg­bot­lunk ben­nük.

   
kultúra
  (2005. január)
Egy de­rűs ké­ső-őszi szom­bat dél­előt­tön va­la­ho­vá men­ni kell. Ilyen­kor jut idő ar­ra, amit már évek óta sze­ret­nénk meg­néz­ni, de va­la­mi min­dig köz­be­jött. Most jár­junk csak utá­na, le­het-e újat mon­da­ni ide­ha­za Tri­a­non­ról? Mint ki­de­rült, le­het. Min­dig le­het.

yo-hely
  (2004. október)
Ez a fa­lu egy iga­zi gyöngy­szem a Du­na part­ján. A köz­sé­get a XVIII. szá­zad el­ső fe­lé­ben meg­ala­pí­tó svá­bo­kat Má­ria Te­ré­zia hív­ta Frank­hon­ból. S a de­rék svá­bok jöt­tek.

   

  (2004. július)
„A vereséget nem lehet megmagyarázni, a győzelmet meg nem kell” – mondta lapunknak adott interjújában Kovács Iván párbajtőrvívó, az athéni olimpia egyik magyar reménysége, akiről a vívás szépségéről, a felkészülésről és a magyar éremesélyekről beszélgettünk.


  (2004. június)
A magyar média első kereskedelmi hírrádiója, az InfoRádió 2000. októberében indult, s mint Módos Márton, a rádió ügyvezető igazgatója mondja, rövid idő alatt sikerült meghatározó tényezővé válniuk.

   

  (2004. március)
Az utób­bi idő­ben fel­lán­golt a vi­ta az uni­ós vá­lasz­tá­sok­kal kap­cso­lat­ban. A la­punk­nak nyi­lat­ko­zó Schöpflin György po­li­to­ló­gus, a Fi­desz – Ma­gyar Pol­gá­ri Szö­vet­ség uni­ós par­la­men­ti kép­vi­se­lő­je­lölt­je nem tart­ja jó öt­let­nek a kö­zös lis­ta fel­ve­té­sét. Úgy vé­li, hogy Ang­li­á­ban ez el­kép­zel­he­tet­len len­ne.
– Né­met­or­szág – amely ed­dig a mo­tor­ja volt az uni­ó­nak – na­gyon ros­­szul áll – vá­la­szol­ta az unió gaz­da­sá­gi ki­lá­tá­sa­it fir­ta­tó kér­dé­sünk­re a ku­ta­tó, aki úgy látja, hogy uni­ós tag­or­szág kép­vi­se­lő­i­ként egy­sze­rűb­ben va­la­mint eredményeseben tud­nak lob­biz­ni és tá­mo­ga­tá­so­kat sze­rez­ni ha­zánk szá­má­ra a ma­gyar ér­de­ke­ket kép­vi­se­lők Brüs­­szel­ben.

kultúra
  (2004. március)
"A ba­rát­ság ma­ga­sabb hatalomtól meg­szen­telt ál­la­pot, idill, az ér­té­kek köl­csö­nös egy­ön­te­tű­sé­gé­nek el­is­me­ré­se, csak fér­fi­ak kö­zött le­het­sé­ges” – ír­ja egy he­lyütt Ham­vas Bé­la, és ha ki­jö­vünk er­ről a ke­se­ré­des és szín­vo­na­las nor­vég mo­zi­ról, csak iga­zat ad­ha­tunk ne­ki.

   

  (2004. február)
Kü­lö­nös je­len­ség. Író, gon­dol­ko­dó, ter­mé­szet­vé­dő és kom­mu­ni­ká­tor. La­punk­nak adott – ta­bu­kat sem kí­mé­lő – in­ter­jú­já­ban Se­beők Já­nos sok min­den­kit ki­osz­tott, de ko­ránt­sem in­du­lat­tal. Ér­vei leg­alább­is fi­gye­lem­re­mél­tó­ak eb­ben a tech­nok­ra­ta vi­lág­ban.


  1    2    3  

Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”
    Tisza István és az elsõ világháború