OFFLINE | R.T.
napló
  (2005. június)
A május végi hőségben csak megrendülést érezhetett az, aki részt vett a Szent István bazilikában a Pongrácz Gergely emlékére celebrált gyászmisén. A hatalmas templom teljesen megtelt, akadtak ősz halántékú kortársak és fiatalabbak is szép számmal a Corvin-köz egykori parancsnokára emlékezők között.

   
kultúra
  (2005. február)

yo-hely
  (2005. február)
A poszt­szov­jet tér­ség el­nyo­más alól fel­sza­ba­dult ál­la­ma­it las­sacs­kán fel­fe­de­zik Eu­ró­pa sze­ren­csé­sebb fe­lé­nek lá­to­ga­tói is. Lett­or­szág mél­tán hí­res fő­vá­ro­sa, a szov­jet idők­ben stra­té­gi­ai fon­tos­ság­gal bí­ró egy­ko­ri hanzaváros, Ri­ga ma egy gyor­san fej­lő­dő, mo­der­ni­zá­ló­dó kis or­szág tör­té­nel­mi em­lé­kek­ben gaz­dag szék­he­lye. A nyu­ga­ti tu­ris­ták ki­bon­ta­ko­zó­ban le­vő in­vá­zi­ó­já­nak mi is ta­núi le­het­tünk Ri­gá­ban.

   

  (2004. november)
„(…) Bächer védelmébe vette a hölgyet, igyekezett tőle távol tartani a vele szemben lévőket, amikor – amint ő mondja – »egy fotós három centiméternyire az arcához« dugta a gépét. Ő rálegyintett a gépre, ami a történtek hevével talán magyarázható, de utólag mégis nagyon bántja. Minden erőszak undorítja, mondja újságíró kollégánk. Az általa nem ismert fotóriportertől ezért ezúton kér elnézést.” (Népszabadság, 2004. október 30.)


  (2004. október)
Eörsi Má­tyás, vég­re. Azt hit­tük, már so­sem tud­juk meg hi­te­les for­rás­ból. Köz­éle­tünk két hiperaktív Eörsije kö­zül a fi­a­ta­lab­bik ugyan­is, mint az SZDSZ reformhaknijain, most is mer­te vál­lal­ni vé­le­mé­nyét az ATV egyik mű­so­rá­ban.

   
yo-hely
  (2004. május)
A tavaszi forróságban meztelen kisgyerekek ugrálnak önfeledten a Douro vizébe, ügyet sem vetve a bámészkodó turistára. A rozoga, közép-korból itt maradt házak előtt száradó lepedőket lenget az óceán felől fújó szél, a Nap megcsillan a rozsdás parabola-antennák peremén.

yo-hely
  (2003. november)
Ha az ember fejébe veszi, hogy tanulmányai egy részét Németországban kívánja lefolytatni, legjobban teszi, ha Göttingenbe (avagy latinos, régies nevén Göttingába) utazik, ahogy azt jómagam is tettem. A három nagy német egyetemi város közül ez az egyik (a másik kettő Freiburg és Heidelberg), és bár csak német szemmel tűnik kisvárosnak 130000 lakosával, a régi és neves Georg-August Universität mintegy harmincezer hallgatója igencsak hangulatossá tudja tenni ezt az erősen protestáns és egyébiránt hagyományosan baloldali kötődésű települést.

   

  (2003. október)
Ehavi múlt­idé­zőnk ter­mé­szet­sze­rű­leg nem ke­rül­he­ti meg, hogy ne ejt­sen szót az ’56-os ma­gyar for­ra­da­lom és sza­bad­ság­harc ün­ne­pé­ről. Azon­ban min­den év­ben egyes (bal­ol­da­li) pár­tok meg­vá­dol­nak más (jobb­ol­da­li) pár­to­kat, hogy aktuálpolitikával ront­ják az ün­nep mél­tó­sá­gát, nem vé­ve ész­re azt, hogy ez va­ló­já­ban nem aktuálpolitika. An­nak ál­ru­há­já­ban csak a múlt kí­sér­te­te tér év­ről-év­re vis­­sza a Köz­tár­sa­ság tér­re, hogy ott bor­zol­ja a ke­dé­lye­ket.



Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    Tisza István és az elsõ világháború
    „A két Huszár”