OFFLINE | polgfilter | Oli bácsi megmongya a frankót
A hitről
(2005. november)
Legelsősorban leszögezhetjük, hogy a keresztény hitben élő ember nem alacsonyabb rendű senki másnál, mert úgymond „babonákban” hisz.

ég ha így is lenne, ez a babona kétezer éves (ha zsidó-kereszténynek vesszük, akkor hat: úgyhogy pláne), ez önmagában is elég idő arra, hogy a magunkfajta reakciós ájult tisztelettel tekintsen rá. Ha a Barátok közt eljut a kétezredik évadig, oltárt állítunk, a Story összekötött példányait elhelyezzük a sekrestyében és hetente dvd-tokokból rakott máglyán égetjük el Kalamár Tamás producer használt ruháit, így áldozunk. Majd. Azt sietve hozzátesszük, hogy az ateista/hitetlen ember sem alacsonyabb rendű, sőt létezése nagyban könnyíti a keresztény egyházak missziós munkáját. Továbbmegyünk. Tovább, addig éljünk.
Igazi, zselégerincű kappanjobboldaliként azt sem vonjuk kétségbe, hogy egy hitgyülis vagy bármely kisegyházi tag hívő lehet. Előbbieket soha senki nem a hittételeik miatt bírálta, hanem azért mert egy kissé egyszerű szókincsű pasas a való élettel kapcsolatban is felállít igen nagy falszifikálhatóságú tételeket, de az tényleg legyen Dáridós Csocsesz és Hack Péter baja. Mondhatja erre persze a velünk élő materialista, hogy a történelmi egyházak sem tesznek mást, de normatíve visszakanyarodunk a kétezer évhez, és az okvetetlenkedőt jól leszúrjuk. (Kötelező hallgatnivaló: The Housemartins Caravan of Love című száma, ők „a negyedik legjobb zenekar Hullban”; marxisták és hívők, ilyen is van.) Mielőtt bárki itten nyitott európaiságunkon örvendezne, elmondjuk, hogy a szcientológia hívei és Jehova tanúi nem tartoznak a Tág Keblünk és Vidéke ÁFÉSZ kötelékébe. Előbbiek egy üzleti vállalkozás részei utóbbiak szimpla pogányok, tagadják a Szentháromságot. És vannak nekünk rendes saját antitrinitáriusaink a házban, Dávid Ferenc feat. I. János Zsigmond, nem kell import. Hazai termék, hazai munkahely.
Ezek azonban szervezeti kérdések. Mi a brand maga? Anélkül, hogy ámerikai fundamentalista körök világnézetét elemeznénk, „intelligens dizájnról” papolva (értjük: papolva, hehe), el kell ismernünk, hogy teljességgel racionalista alapokról is hitre lehet jutni. A világ rezdülései szinte adják magukat, hogy a Teremtő keze nyomát lássuk mindenütt. Ezért nehéz az ateistáknak, mert nyilvánvaló igazságokon kell túllépniük. De ők legalább azt hihetik, hogy tudnak valamit. Van a magyar társadalomnak egy nem elhanyagolható része, amely a szociológiai felmérések szerint a „hívő vagyok a magam módján” kategóriájába tartozik: néha késztetést érzünk arra, hogy péklapáttal kergessük az ilyeneket. „A templomban szépen énekelnek, sajnos a papok rátelepednek a vallásra meg a hitre” – kezdik. És a vallási szinkretisták egyezményes jelével folytatják: „Szerintem…” – fűzik tovább. Jegyezzük meg ezt a szót, a hagyományból élő ember legnagyobb ellenségét. A modern ember kotyvaszt, saját tetteinek maga a mércéje, sem objektív, sem transzcendens igazságok nem befolyásolják ítéletét. Szerintem Frei Tamás műsoraiból fontos dolgokat lehet megtudni, szerintem mindenki rendelkezik a saját testével, szerintem a társadalom a hibás, szerintem az államnak nyaraltatnia kellene az iskolásokat, szerintem Malota László a magyar Paulo Coelho. (Életből hozott példák, mind-mind. Szerintem.)
Sajnálatos módon egy protestáns atyafi, Pierre Bayle volt, aki jelenlegi ismereteink szerint először kimondta azt, hogy létezik hit nélküli erkölcs is, amely függetleníthető a kereszténységtől. A XVII. században még nem volt Technocol Rapid, füstszűrős cigaretta, és a napraforgómag is csak egészen szűk körű népszerűségnek örvendett. A Bayle-hez hasonló filantrópokat később meg úgyis lenyakazták a francia forradalomban, mert adóbérlők voltak, ergo a nép ellenségei. Egyébként pedig igen, létezhet erkölcs hit nélkül, egészen rendkívüli embereknél, azok meg olyanok, mintha keresztények lennének. Hitünk persze táplálkozhat – kultúrkeresztény módjára – egyedi élményekből: hajnali kettes miséből, általunk nem értett nyelven mondott litániából, füstölők ködéből, a fehér falon végigfutó napfényből, az evangélium egy mondatából, amely szíven ütött bennünket egy véletlenül hallott prédikációban. Érezhetünk borzongást, amikor az úrvacsoránál azt halljuk, hogy „így éltek vele a reformátorok, hitvalló őseink”. Érezhetjük mindezt, de tudnunk azt kell, hogy hitünk ettől még nem valódi, és sohasem lehet tökéletes. Önvizsgálatot tartva tudhatjuk, hogy nagy a pofánk, cinikusak vagyunk, részvétlenek, hárítók, az elfoglaltságainkra hivatkozunk: az alázat, a szeretet és a részvét kényelmetlen szavak, olyanok, mint egy együgyű vidéki rokon. Igazságaik egyszerűek, áttekinthetőek, és egy letűnt világban maguktól értetődőek voltak. Manapság mindazonáltalokat és hovatovábbokat kell hozzájuk madzagolni, a bonyolult időkre hivatkozni, nagy fejvakarások közepette.
Pedig valóban egyszerű: Ő meghalt, hogy mi élhessünk.



Kapcsolódó letölthető archív fájlok:
UFi 2005. november (1136 kbyte)


Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

  #26: töhötöm (2006. -0. 5-. 21: 0)  

Nos, a katolicizmus és a kereszténység nem ugyanaz.
Föleg a magyar katolicizmus, mert a klérus soha a magyar szabadságot, a magyar függetlenséget, a magyar érdekeket nem képviselte. Ök mindig a pénz után mentek. Arról nem beszélve, hogy az ellenreformáció során idegen katonasággal gyilkolták a magyarokat . Ha valaki nem emlékezne akkor mondom: Kolonits Lipot, Caraffa...

  
  Válaszok struktúrájaElőzmény: #19


  #25: _egy fideszes kutató (2006. -0. 4-. 07: 1)  

Üdv repanyul!
Nemtom kaptál-e már választ, mert nem vagyok regisztrált, de ha elfogadod, írok egyet.

Gödel tétele egészen pontosan Gödel nem-teljességi tétele a következőt mondja ki.
Ha egy axiomatikus rendszer ellentmondásmentes, akkor vannak benne állítások, amik sem nem cáfolhatók, sem nem igazolhatók. Továbbá bármely konzisztens axiomatikus elmélet konzisztenciája, ellentmondás-mentessége nem bizonyítható a rendszeren belül.

Annyi azonban kell, hogy ez az elmélet legalább annyira összetett legyen, mint a számelmélet (azaz ami a Principia Mathematica tárgya lett volna), mert vannak egyszerűbb axiomatikus rendszerek a számelméletnél, melyekben nincsenek eldönthetetlen állítások (pl. ilyen az ítéletlogika, vagy az euklideszi geometria)

  
  Válaszok struktúrájaElőzmény: #24


  #24: _repanyul (2006. -0. 3-. 31: 0)  

Szia Frog,
ez nem ironikus kerdes. PLS magyarazd el adott tetel relevanciajat? Szerinted ecceruen ket axiomaik menten kompakt rendszerrol van szo, amelyek kulon-kulon tartalmaznak sajat teteleiken belul nem bizonyithato premisszakat? Ennyire hasonlitana a vilag a matematikahoz? He, nem vagy te progmatos? :))))
Udv,
Kerotrebit

  
  Válaszok struktúrája


  #23: _Vass Imre (2006. -0. 3-. 30: 1)  

Kedves (ál)Kereszt Ény,
Ezt most jój megmondtad. De a tényszerűség végett azért kezdjük Jézus születésével. No persze nem voltunk ott, de a szándékát a szellemiségét azért mégiscsak visszaadja az újszövettség című, hmm nevezzük eposznak (a szentírás helyett), hogy ne gondolj az elfogultságomra. Nos ha a Jézus Krisztusi szeretetet és az abból táplálkozó kereszténységet tartjuk a tiszta és tökéletes kereszténységnek, akkor a te teheráni bulvárlap stílusú fröcsögésed, tényszerű ugyan, de meglehetősen egyfókuszú. A te hírértékrendedben biztos nem kerülne címlapra a nemzetközi vöröskereszt munkássága, számtalan egyházi ember lelki kéznyújtása a gyenge jellemek, bűnözők felé a megjavulás érdekében. A hibát ott követted el, hogy magát a vallást okolod azok bűneiért akik a annak nevében cselekednek.
De vegyük sorjában. A keresztes háborúk valóban elítélhetőek, mert nem szóltak másról mint néhány király meg többezer kincsre és vérre éhes lovag középkori kalandtúrájáról. Casus beli persze mindig volt. Visszavágunk ezért meg azért a hódítási kísérletért, meg a szentföldet is vissza a keresztényeknek.
Viszont Istvánunk esetében azért óvatosan pocskondiázzunk kérem. Hát volt más esélyünk? Jó reggelt Ény Uram! Volt! vissza mehettünk volna Etelközbe, vagy Levédiába, vagy a belsőmongól sztyeppékre kumiszt vedelni. De bőszítgethettük volna egész Európát miközben nomádkodunk itt a Kárpát-medencében, hátha egyszer úgymegvernek minket, ( keresztény hadjárat ),hogy most Magyarországot talán éppen Szláviának hívnák. István akkori politikai eszközeire meg a világ civilizáltabb felén, napjainkban is van példa.
Egyébként értem én...a paradoxon ott van, hogy lehetünk-e büszkék és istenhívők, ha tudjuk, hogy eleink is mit, meg a szomszéd pedofil pap is mit vétettek.
A válasz összetett. Indúljunk ki abból, hogy a legendásan vallásos tibetiek is fegyvert fogtak mikor a kinaiak annektálták őket. Ha ölsz nem mindegy hogy védekezésből teszed vagy sem?
A mohamedán vallást hírdető vegyes vérmérsékletű vallási vezetők sem mindegyike marad a saját vallásukban elfogadott eszközöknél. Nem beszélve a militáns csoportokat. ..és talán azt hiszed, hogy a shintoizmus jegyében gyalázták végig a japcsik mandzsúriát. Nem! Tévedés. Az emberiség keresi az útját és ebben minden rendelkezésre álló eszközt érdekeinek megfelelően használ. Csak az a kérdés, hogy kit mi tesz boldoggá...
A jó embereket az, hogy ha a szeretet amit adunk (és ez mindegy hogy Mohamedtől, Budhától, vagy Jézustól jön) az tesz boldoggá. Ezt jobban nem tudom megmagyarázni. Kívánom, hogy egyszer te is érezd...

V.I.

  
  Válaszok struktúrájaElőzmény: #19


  #22: _Frog (2006. -0. 3-. 30: 1)  

(nem emlékszem hogy milyen néven regisztráltam a múltkor, de mindegy is)

Az a gyanúm, hogy ateisták alatt nem mindenki érti ugyanazt, sem azok, akik beszélnek róluk, sem azok, akik azt hiszik magukról, hogy azok.
Ebből aztán meg nem értés származik. Az isten(ek) létét határozottan tagadókról nem szólnék, ők egyértelműen definiálhatók ebben a kontextusban, ők ateistának vallják maguk, s mindenki más is annak tudja őket. Ellenben van még jó néhány filozófiai irányzat: agnosztikusok, szkeptikusok, stb, akik léte, illetve nem ismeretük jól megkavarja a trutyit, már ami a kommunikációt illeti.
Ezek az emberek nem támadják vehemensen a hívőket, hisz az ő elképzeléseik szerint igazuk is lehet, de ők csak akkor fogadnák el kérdés nélküli igazságnak egy/a természetfeletti létezését, ha az tapasztalati úton bizonyítható lenne. Sokan odáig is elmennek állításaikban, hogy ez nem is fog bekövetkezni, vagy esetleg nem is releváns a világ dolgainak folyását illetőleg. Ez erkölcsi kontextusba ültetve akár azt is jelentheti, hogy "van egy értékrendem, ha isten létezne, neki is biztos tetszene, ha egyáltalán érdekelné."
Sok hívő összemossa ezeket az embereket az isten létét tagadó és a hívőket kigúnyoló ateistákkal.

Az ateistát szó szerint talán istentelennek lehet magyarra fordítani, ennek a szónak ma leggyakrabban negatív jelentéstartalma van, ez is jól passzol a fenti félreértéshez, csak azt nem tudom, a félreértés okozta a negatív jelentést, vagy fordítva?

A természettudományok képviselői egy időben valószínűleg meghasonlottnak érezhették maguk, ha hívők voltak, ez ma már szerencsére nincs így, lelkiismeretfurdalás nélkül vethetik bele magukat szakterületükbe. A természettudományok közül ugyanis egy sincs jelenleg, aminek vizsgálódási területébe beletartozna, s így témája lehetne isten létezése. Ha egy természettudós bizonyításaiban isten létére vagy nem létére hivatkozna, a szakma elég furcsán nézne rá. Talán az egyik legnagyobb - a kezdeti megdöbbenés utáni - megkönnyebbülést a hívő tudósoknak Gödel hozta meg, aki bebizonyította, hogy minden, a tudomány által jelenleg használt logikára épülő rendszerben lehet tenni olyan állítást, amelyről nem lehet megállapítani azt, hogy igaz-e vagy hamis. Ez egy komoly érvágás volt a keményvonalas ateisták számára, hiszen kihúzták a lábuk alól azt az addig biztosnak hitt talajt, amit a tudományos eredményeknek köszönhető technikai fejlődés és az abban rejlő lehetőségek végtelensége jelentett.

A természettudomány és a hit összeférhetetlenségének (ami létezett, sokan égtek emiatt) ilyetén való cáfolatát sok harcos hívő és ateista még ma sem hajlandó tudomásul venni, de harcuk immár - a Gödel-tételnek is köszönhetően - a gondolkodó emberek többsége számára szerencsére értelmetlenné válhat.
Hogy ez még mindig nem történt meg 75 év elmúltával sem? Lehet, hogy nem gondolkodnak az emberek. Mi az hogy lehet...

Bocs, ha egy kicsit elkalandoztam...

  
  Válaszok struktúrája


Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    Tisza István és az elsõ világháború
    „A két Huszár”