Nos, a katolicizmus és a kereszténység nem ugyanaz.
Föleg a magyar katolicizmus, mert a klérus soha a magyar szabadságot, a magyar függetlenséget, a magyar érdekeket nem képviselte. Ök mindig a pénz után mentek. Arról nem beszélve, hogy az ellenreformáció során idegen katonasággal gyilkolták a magyarokat . Ha valaki nem emlékezne akkor mondom: Kolonits Lipot, Caraffa...

Üdv repanyul!
Nemtom kaptál-e már választ, mert nem vagyok regisztrált, de ha elfogadod, írok egyet.

Gödel tétele egészen pontosan Gödel nem-teljességi tétele a következőt mondja ki.
Ha egy axiomatikus rendszer ellentmondásmentes, akkor vannak benne állítások, amik sem nem cáfolhatók, sem nem igazolhatók. Továbbá bármely konzisztens axiomatikus elmélet konzisztenciája, ellentmondás-mentessége nem bizonyítható a rendszeren belül.

Annyi azonban kell, hogy ez az elmélet legalább annyira összetett legyen, mint a számelmélet (azaz ami a Principia Mathematica tárgya lett volna), mert vannak egyszerűbb axiomatikus rendszerek a számelméletnél, melyekben nincsenek eldönthetetlen állítások (pl. ilyen az ítéletlogika, vagy az euklideszi geometria)

Szia Frog,
ez nem ironikus kerdes. PLS magyarazd el adott tetel relevanciajat? Szerinted ecceruen ket axiomaik menten kompakt rendszerrol van szo, amelyek kulon-kulon tartalmaznak sajat teteleiken belul nem bizonyithato premisszakat? Ennyire hasonlitana a vilag a matematikahoz? He, nem vagy te progmatos? :))))
Udv,
Kerotrebit

Kedves (ál)Kereszt Ény,
Ezt most jój megmondtad. De a tényszerűség végett azért kezdjük Jézus születésével. No persze nem voltunk ott, de a szándékát a szellemiségét azért mégiscsak visszaadja az újszövettség című, hmm nevezzük eposznak (a szentírás helyett), hogy ne gondolj az elfogultságomra. Nos ha a Jézus Krisztusi szeretetet és az abból táplálkozó kereszténységet tartjuk a tiszta és tökéletes kereszténységnek, akkor a te teheráni bulvárlap stílusú fröcsögésed, tényszerű ugyan, de meglehetősen egyfókuszú. A te hírértékrendedben biztos nem kerülne címlapra a nemzetközi vöröskereszt munkássága, számtalan egyházi ember lelki kéznyújtása a gyenge jellemek, bűnözők felé a megjavulás érdekében. A hibát ott követted el, hogy magát a vallást okolod azok bűneiért akik a annak nevében cselekednek.
De vegyük sorjában. A keresztes háborúk valóban elítélhetőek, mert nem szóltak másról mint néhány király meg többezer kincsre és vérre éhes lovag középkori kalandtúrájáról. Casus beli persze mindig volt. Visszavágunk ezért meg azért a hódítási kísérletért, meg a szentföldet is vissza a keresztényeknek.
Viszont Istvánunk esetében azért óvatosan pocskondiázzunk kérem. Hát volt más esélyünk? Jó reggelt Ény Uram! Volt! vissza mehettünk volna Etelközbe, vagy Levédiába, vagy a belsőmongól sztyeppékre kumiszt vedelni. De bőszítgethettük volna egész Európát miközben nomádkodunk itt a Kárpát-medencében, hátha egyszer úgymegvernek minket, ( keresztény hadjárat ),hogy most Magyarországot talán éppen Szláviának hívnák. István akkori politikai eszközeire meg a világ civilizáltabb felén, napjainkban is van példa.
Egyébként értem én...a paradoxon ott van, hogy lehetünk-e büszkék és istenhívők, ha tudjuk, hogy eleink is mit, meg a szomszéd pedofil pap is mit vétettek.
A válasz összetett. Indúljunk ki abból, hogy a legendásan vallásos tibetiek is fegyvert fogtak mikor a kinaiak annektálták őket. Ha ölsz nem mindegy hogy védekezésből teszed vagy sem?
A mohamedán vallást hírdető vegyes vérmérsékletű vallási vezetők sem mindegyike marad a saját vallásukban elfogadott eszközöknél. Nem beszélve a militáns csoportokat. ..és talán azt hiszed, hogy a shintoizmus jegyében gyalázták végig a japcsik mandzsúriát. Nem! Tévedés. Az emberiség keresi az útját és ebben minden rendelkezésre álló eszközt érdekeinek megfelelően használ. Csak az a kérdés, hogy kit mi tesz boldoggá...
A jó embereket az, hogy ha a szeretet amit adunk (és ez mindegy hogy Mohamedtől, Budhától, vagy Jézustól jön) az tesz boldoggá. Ezt jobban nem tudom megmagyarázni. Kívánom, hogy egyszer te is érezd...

V.I.

(nem emlékszem hogy milyen néven regisztráltam a múltkor, de mindegy is)

Az a gyanúm, hogy ateisták alatt nem mindenki érti ugyanazt, sem azok, akik beszélnek róluk, sem azok, akik azt hiszik magukról, hogy azok.
Ebből aztán meg nem értés származik. Az isten(ek) létét határozottan tagadókról nem szólnék, ők egyértelműen definiálhatók ebben a kontextusban, ők ateistának vallják maguk, s mindenki más is annak tudja őket. Ellenben van még jó néhány filozófiai irányzat: agnosztikusok, szkeptikusok, stb, akik léte, illetve nem ismeretük jól megkavarja a trutyit, már ami a kommunikációt illeti.
Ezek az emberek nem támadják vehemensen a hívőket, hisz az ő elképzeléseik szerint igazuk is lehet, de ők csak akkor fogadnák el kérdés nélküli igazságnak egy/a természetfeletti létezését, ha az tapasztalati úton bizonyítható lenne. Sokan odáig is elmennek állításaikban, hogy ez nem is fog bekövetkezni, vagy esetleg nem is releváns a világ dolgainak folyását illetőleg. Ez erkölcsi kontextusba ültetve akár azt is jelentheti, hogy "van egy értékrendem, ha isten létezne, neki is biztos tetszene, ha egyáltalán érdekelné."
Sok hívő összemossa ezeket az embereket az isten létét tagadó és a hívőket kigúnyoló ateistákkal.

Az ateistát szó szerint talán istentelennek lehet magyarra fordítani, ennek a szónak ma leggyakrabban negatív jelentéstartalma van, ez is jól passzol a fenti félreértéshez, csak azt nem tudom, a félreértés okozta a negatív jelentést, vagy fordítva?

A természettudományok képviselői egy időben valószínűleg meghasonlottnak érezhették maguk, ha hívők voltak, ez ma már szerencsére nincs így, lelkiismeretfurdalás nélkül vethetik bele magukat szakterületükbe. A természettudományok közül ugyanis egy sincs jelenleg, aminek vizsgálódási területébe beletartozna, s így témája lehetne isten létezése. Ha egy természettudós bizonyításaiban isten létére vagy nem létére hivatkozna, a szakma elég furcsán nézne rá. Talán az egyik legnagyobb - a kezdeti megdöbbenés utáni - megkönnyebbülést a hívő tudósoknak Gödel hozta meg, aki bebizonyította, hogy minden, a tudomány által jelenleg használt logikára épülő rendszerben lehet tenni olyan állítást, amelyről nem lehet megállapítani azt, hogy igaz-e vagy hamis. Ez egy komoly érvágás volt a keményvonalas ateisták számára, hiszen kihúzták a lábuk alól azt az addig biztosnak hitt talajt, amit a tudományos eredményeknek köszönhető technikai fejlődés és az abban rejlő lehetőségek végtelensége jelentett.

A természettudomány és a hit összeférhetetlenségének (ami létezett, sokan égtek emiatt) ilyetén való cáfolatát sok harcos hívő és ateista még ma sem hajlandó tudomásul venni, de harcuk immár - a Gödel-tételnek is köszönhetően - a gondolkodó emberek többsége számára szerencsére értelmetlenné válhat.
Hogy ez még mindig nem történt meg 75 év elmúltával sem? Lehet, hogy nem gondolkodnak az emberek. Mi az hogy lehet...

Bocs, ha egy kicsit elkalandoztam...