OFFLINE | intro | vezér
Bal jós
(2006. január)
Néz kifelé az ember az ablakon, nem túl szívderítő látvány ez a téli világ 2006 elején. Belelapoz az újságokba, esetleg bekapcsolja a tévét, de a lehangoltság marad. Vagy fokozódik.

Nehéz időszak elé nézünk.
Pedig most fogadkozni kellene mindenkinek, hogy ebben az évben másként lesz. Megcsinálom, nem követem el, megjavulok én, jó leszek. De a baljós jelek szaporodnak. Értékalapon próbálkozó zsurnálharcosként sokáig hittük, hogy az országot mi magunk alakíthatjuk, lapunk hasábjain maximum szavainkkal ütjük a szöget pár tízezer ember fejébe. Erre tessék, amíg mi a nagy magyar gyepű közepén kedélyesen snóblizunk, addig mögöttünk is, szemben is vállról indítható médiaököllel felszerelt csapatok gyülekeznek. Aki látta Denis Tanović Senki földje című filmjét, pontosan tudja, milyen kínos ügy kisgatyában ugrándozni a frontvonalon. Mikor ezek már a látszatra sem adnak. Példás, ahogy az 1873-ban alapított, jobb napokat látott napilap elbánt a függetlenség kifejezéssel. Máshonnan nézve szórakoztató. Szórakoztató, amikor egy volt kommunista miniszter, egy igazi luxusproletár magánmilliárdjaiból tartja életben a „független szociáldemokrata napilapot.” Muris, amikor ezek után a főszerkesztő azt vállalja, nem fognak kritika nélkül, elvhűségből mindig egyetérteni azzal, amit az MSZP-s szponzor pártja mond és cselekszik.
És a nagy összeborulás ünnepi asztalánál maga Gyurcsány miniszterelnök is vall a sajtószabadságról, s irányt szab ekképp: „szüksége van a magyar baloldalnak a Népszavára, egy erős, független, kritikus hangra”. Ja, arra igen, olvasók meg szerzők helyett hadra fogható elvtársakra.
Gyurcsány miniszterelnök mesterségünk művelőit, az újságíró társadalmat sem tekinti másnak, mint lába elé terített vörös szőnyegnek, mely a kormányfői bársonyszékhez vezet. Sőt – miként a 168 Óra főszerkesztőjének példája bizonyítja – van, aki önként omlik Gyurcsány talpa alá, hadd legyek a fényes jövőbe vezető út felkiáltással. Nem értékelhetjük ugyanis másként a gyurcsányi kommunikációs offenzívába illeszkedő szerkesztői felajánlkozást: Ferenc, írjon nekünk egy szép karácsonyi történetet. Legyen benne szó Katus anyóról, zöld szennyesládáról, de úgy, hogy a giccset zsigerből elutasító, több diplomás olvasóink könnyekig hatódjanak. Ferenc, ha kitünteti arra méltatlan szolgáit gondoskodó figyelmével, ígérjük címlap lesz.
Címlap lett. Bár lehet egy prózaibb forgatókönyv is. Telefon a Miniszterelnöki Hivatalból, hogy akkor ezt kellene betenni. Attól tartunk, a sajtó egy részének 2006 a feszes vigyázzállás éve lesz. És a biztonságé. Hogy meglesz a napi betevő.



Kapcsolódó letölthető archív fájlok:
UFi . (12 kbyte)


Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    Tisza István és az elsõ világháború
    „A két Huszár”