OFFLINE | puncs |
A zene, amelyet Románia adott a nyugati civilizációnak
Manele
(2006. február)
A legtöbbünknek semmit nem mond ez a szó: manele. Aki azonban akár csak egyszer is hallotta, egy életre elfelejti Kaczor Ferit, Bunyós Pityut és a Fásy-mulató többi sztárját.

Arról a jellegzetes havasalföldi román populáris zenéről van szó, amelynek eredeti balkáni-törökös hagzásvilágát elektronikusan felturbózva és az adott műfajhoz (diszkó, techno, stb.) „idomítva” alakítják néhány éve. Hazai fogalmaink szerint talán még leginkább „lakodalmas-mulatósnak” mondanánk, ez azonban félrevezető lenne. Hiszen míg Bunyós Pityu az ATV és Fásy Ádám minden próbálkozása ellenére nálunk (egyelőre) csak szubkultúra, addig a manele Romániában maga a méjnsztrím.
A borsi vagy a nagylaki határátkelőnél már tutira kapunk belőle ízelítőt, az egykor kincses Kolozsváron pedig aztán tényleg kiélhetjük összes nemzethalál-víziónkat. A manele térhódítása ugyanis maradandó audióélménnyel egészíti ki Erdély elbalkánosításának vizuális jeleit. Legutóbbi ottjártunkkor már a Szent Mihály katedrális ódon falai közé is beszűrődött a sajátos zeneféleség – a polgármesteri hivatal által természetesen közvetlenül a templom mellett engedélyezett, s a gagyiságban a Blaha Lujza térit simán verő karácsonyi zsibvásárból.
Mindent elsöprő divathullám ez, amely az utóbbi években meghódította az országot. Utcán, piacon, szórakozóhelyeken, a rádió- és a tévécsatornákon mindenhonnan manele ömlik. Az UFI munkatársai egy amúgy állítólag magyar tulajdonban lévő kolozsvári szórakozóhelyen saját szemükkel is meggyőződhettek arról, hogyan őrül meg a közönség (a szerzővel és a szerkesztővel egyetemben – a szerk.) abban a pillanatban, amint a dj manelét tett a korongra. Van már pornó-manele (a beszédes nevű Romeo Fantastick előadásában), sőt, a hipermarketek polcain megjelent a még hazai szemmel sem túl igényes kivitelű kommersz manele vodka is. Amikor pedig tavaly decemberben a ProTV kereskedelmi televízió rendezésében a román himnuszt – egyébként a kontinens valószínűleg legmilitán-sabb és legsovinisztább himnuszát – hat különböző zenei stílusban feldolgozták, általános megítélés szerint az „Ébredj, román!” manelés verziója aratta le a dicsőséget. A stílus korlátozottan ugyan, de még Székelyföldre is be tudott törni, s pár szórakozóhelyen az Edda–Republik–Omega-szentháromságot azért néha meg-megbontja egy-egy manelés előadó.
Nincs az a tekintély, amely ne csorbulna ki a manele magabiztosságán. Az utolsó szervezett ellenállási kísérletet vele szemben Nagyszeben városi tanácsa fejtette ki 2002 karácsonyán. Akkor a képviselőtestület még rendeletileg betilthatta a köztereken a manele bömböltetését az ünnepek idejére – nyilván a város már rég kihalt, eladott vagy elmenekült szász polgárainak szelleme sóhajtott még egyet utoljára, mielőtt végleg átadta helyét a kétezer éves dákoromán civilizációnak. Azóta viszont már csak olyan kétségbeesett utóvédharcokra futja, mint a manelés honlapok feltörése és a dalszerzők nőnemű felmenőági rokonainak ott történő rosszhiszemű emlegetése.
Bár a románok nagyon büszkék a maneléjükre, kultúrájuk legtöbb eleméhez hasonlóan az eredetigazolással azért itt is akadnak gondok. Belgrádban vagy Szófiában ugyanis nagyjából ugyanez a zene üvölt a nagyérdemű felé a piaci hangszórókból. Ez nem is meglepő, hiszen a Balkánon – legyen szó gasztronómiáról, italokról, vagy éppenséggel a zenéről – köztudottan ugyanazok a motívumok kergetik egymást minden nép populáris kultúrájában.
Persze a románok bizonyos szempontból azért mégiscsak könnyebb helyzetben vannak. Ami nem Erdéllyel kapcsolatos, arra kevésbé érzékenyek. A szerbeknek viszont aligha lehetne súlyos testi sértés elszenvedése nélkül elmagyarázni, hogy népzenéjük alapvetően a török janicsárdalok közvetlen átvételén alapszik.



Kapcsolódó letölthető archív fájlok:
UFi 2006. február (1267 kbyte)


Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

  #26: serina4 (2008. -0. 5-. 04: 1)  

akárki akármit is mondjon ,a manele sokkalta jobb ,főleg a magyar roma zenénél stb.. ők tudnak bulizni,mulatni és élni..

  
  Válaszok struktúrája


  #25: ugricsilla (2008. -0. 2-. 15: 1)  

tudok egy jo pár magyart akík szeretik a román zenét.de neked egyáltalán nincs stilusod.sőpőrjél a saját házad táján!!!

  
  Válaszok struktúrája


  #24: Antimanelista (2007. -0. 9-. 11: 1)  

Nem tudom honnan veszed, hogy több magyar szereti a manele "stílust" mint román? Egyáltalán lehet-e stílusnak nevezni azt a szart? Megfigyeltetek-e már egy manele szöveget? Ha jobban belegondolok nincs is mit csodálkozni rajtatok .Csak a helyesírásotokra kell nézni."errol ennyitt"............

  
  Válaszok struktúrája


  #23: _manelista (2007. -0. 2-. 04: 1)  

a manelenel nincs jobb zene.... akarki akarmit is mond!!!(es tobb magyar szereti a MENELEt mint roman. errol ennyitt)

  
  Válaszok struktúrája


  #22: _FuGhY>. (2007. -0. 1-. 17: 1)  

BOCSI!!de szerintem nem kenne kritizaljatok a manele stilust ha nem is ismeritek!!!plana meg ha nem is buliztatok ra meg sose!szerintem a menelere lehet a legnagyobbakat bulizni!majd egyszer probaljatok ki!

  
  Válaszok struktúrája


Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    Tisza István és az elsõ világháború
    „A két Huszár”