Magyarliberális kultúr(fö)lény
(2006. május)
A büfében vásároltam egy pár ízletes debrecenit, mustárral. A helyiségben rajtam kívül három szocialista aktivista hejehujázott. Amikor a miniszterelnök kint rázendített a Himnuszra, elnémultak és vigyázzba vágták magukat. Kicsit imbolyogtak. Én is fölálltam, de közben fogyasztani is próbáltam, hiszen, mint említettem, nagyon éhes voltam. Annál a sornál, hogy „nyújts feléje védő kart", csúnyán leettem a nadrágomat mustárral. Ekkor leültem. (Az utolsó debreceni a Köztársaság téren, Magyar Narancs, 2006. április 28.) Az I will survive éneklésével talán fokozható lett volna a jófejség.
|
