OFFLINE | téma |
Drogfront
(2007. augusztus)
Az elmúlt időben a rendőrök egyre-másra figyelmeztetnek: Magyarország tranzitországból célországgá vált, a drogpiac újraosztásáért hamarosan harc törhet ki a szervezett alvilág különféle csoportjai között. Még mielőtt kirobbanna a drogháború, körülnéztünk, mi újság a frontvonalakon.

A Cucc
Bárkit megszólaltattunk, a fogyasztótól a díleren át a nyomozókig, amiben mindenki megegyezett, Magyarországon egyre jobb minőségű kábítószerhez lehet egyre olcsóbban hozzájutni. „Köszönhetően” egyrészt a technikai fejlődésnek, másrészt a vegyipari módszerek hatékonyságának. A növekvő kereslet és a csökkenő ár Marx számára megfejthetetlen dilemmáját a tömegtermelés és a megnyílt határok magyarázzák. Természetesen nem csak nálunk, hanem az egész világon.
Ki mit fogyaszt? Hazánkban – ahogy az egész világon – a fű a legnépszerűbb, a Magyarországon a kábítószeres bűncselekmények háromnegyede a marihuánával kapcsolatos. Tömegdrog. A tizenkét éves hülyegyerektől, akinek a bátyja adott, egész a harmincöt éves rajzfilmrendezőig, aki egy antidepresszánssal kíséri le a dzsoját, sokan élnek vele. A rendőrség felmérése szerint az úgynevezett könnyű drogokat száz fiatalból nyolcvanan próbálják ki, és a nyolcvanból hat-nyolc lesz függő. Itt a legveszélyesebb az egyre jobb minőség, hiszen a génkezelt, jobb hatóanyag-koncentrátumú kenderről már sokkal könnyebb átkéredzkedni valamilyen testesebb szerre.
Alsó kategóriás tömegdrog még a tabletta is – speed, extasy és barátaik, a bélyegek –: bizonyos bulikon fogyasztásuk kötelező, bizonyos bulikon elvárt. Ilyet nyal az üvegcipős diszkóspicsa és vizsga előtt a zsúrfiú is, a bűncselekmények 10-13 százaléka ezekkel a szerekkel hozható összefüggésbe. Akár megdöbbentő is lehetne, hogy míg 2001-ben 18 000 darab extasy tablettát foglaltak le az országban, addig ez a szám 2006-ban 302 000 darab volt. Persze a statisztikák misztifikálásától óva intenek a rendőrségi szakemberek. Egy fogás mögött gyakran több éves munka van, sokat változtat a statisztikákon egy törvényhozói módosítás, vagy éppen az, hogy a rendőrség az adott évben mennyi anyagi és emberi erőforrást tudott a kábítószer elleni küzdelemhez igénybe venni.
Kokózol? Médiageci vagy. Vagy kínai. Bármilyen meglepő, a hazai kínai kolóniában az átlagosnál sokkal nagyobb mértékben elterjedt a kemény drogok használata. A koksz egyébként is a felső tízezer partydrogja, mert ahhoz nem csak stílus, de pénz is kell, hogy az ember esténként két-három csíkot felszippantson. A végállomás persze a hernyó. Ez már nem ahhoz kell, hogy elviseld az életet, ez már maga az élet. Kilyukadt vénák, üres szemek. A kábszerügyek 7-8 százaléka kapcsolatos a heroinnal.

A Fogyasztók
Fiataljaink már utolérték nyugat-európai kortársaikat. Görög Zsolt százados, az ORFK kábítószerekkel kapcsolatos bűnmegelőzési referense szerint a 24 év alatti generáció kábítószer-fogyasztási szokásai és a kábítószer-használat elterjedtsége már megegyezik a fejlett világ drogmániájával. Az összlakosságot tekintve persze még komoly elmaradásunk van, de ezt köszönjük meg a vasfüggönynek, Kádárnak és az ő erőszakszerveinek. A fejlődés döbbenetes az utóbbi évtizedben. Míg 1994-ben egy év alatt 440 esetben indult eljárás kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt, addig tavaly több mint 7000 esetben. Ami megnyugtató lehet: a „fejlődés” üteme erősen lassul. És a várakozások szerint nemsokára eléri az uniós szintet. Ami persze maga is növekszik szép lassan. A piac felvevőképessége, az emberek drogfogyasztási hajlandósága növekszik, az olcsó drogoknak köszönhetően még nem érte el a telítettségi szintet. A hazai szívási térképen nem látni semmi meglepőt. Budapest vízfejként nehezedik az országra, de a fertőzöttségi térképről az is leolvasható, hogy a kábítószerezés urbánus sport, a nagyobb városok (Miskolc és Szeged) produkálnak még kiugró adatokat, míg a fogyasztói sor végén Somogy, Tolna és Nógrád kullog.

Az Elosztók
Kezdetben voltak a vietnamiak. A kilencvenes években ugyanis ők rakták le a európai csempészútvonalak alapjait Közép- Európában is. Ők voltak, akik a Távol-Keletről megszervezték a cigarettacsempészetet, majd a kamionforgalmat kihasználva kezdődött meg a kábítószerek becsempészése az országba. A kilencvenes évek közepéig sok gyanútlan sofőrt kapcsoltak le a vámosok, mert az illegális cigaretta között néhány kiló heroin is előkerült. Ma már színesebb a kép. A heroin a balkáni útvonalon jön be az országba Törökország és Albánia felől, míg a szintetikus drogok és a fű nagy része Amszterdamból vagy Hamburgból indul hazánkba. Az is evidencia ma már, hogy a hazai piac növekedése miatt tranzitországból felvevő országgá válik Magyarország. Sőt, nemzetünk nem kis büszkesége lehet, hogy a nagy nemzetközi drogmaffiában találni magyar ajkúakat is.
Hogy néz ki egy magyar drogbáró? Esténként Tasnádi Péternek öltözik, hózentrógert hord és machetéval vágja méretre a szivart? Vagy Magda Marinko és Vujity Tvrtko balkáni szerelemgyereke?
Részben igen, részben nem. Ahogy Bucsek Gábor, a Nemzeti Nyomozóiroda főhadnagya lapunknak elmondta, a szervezett bűnözés anyagi erőforrásainak jó részét a kábítószerüzletből szerzi. Ők azok, akik uralják a piacot, akik próbálnak kapcsolatot teremteni a gazdasági és a politikai elittel, hasonlóan nyugat-európai kollégáikhoz. És ők azok, akik a magyar vendéglátás és diszkóüzemelte-tés kesze-kusza világában próbálják kifehéríteni a pénzeket.
Alattuk találhatóak a dílerek, az ő világuk már sokszínűbb és rétegelt. Közöttük a Nyugat-Európát megjárt, nyelvet beszélő simlis magyar a legjellemzőbb. „Figyu gyerekek, üljünk be a Ladába, tudok egy jó helyet Amszterdamban, oszt hozunk pár tövet.” Hazahozzák, felnevelik és eladják. De sokszor családi vállalkozásként működik a fűtermesztés, nagymama locsol, anyuka szüretel, apuka számol, a gyerekek meg osztják a suliban.
Az igazán kemény arcok a heroin ágazatban vannak. Mert ahhoz azért kevés a bölcsészfinesz, hogy az ember szemrebbenés nélkül átvegyen három-négy kiló heroint valahol Hamburg mellett egy autópálya-parkolóban öt napszemüveges vietnamitól.
Egyébként egy jól menő dílernek, aki hivatásszerűen foglalkozik drogterjesztéssel, több bérelt lakása van a város különböző pontjain, lehetőleg olyan helyen, ahol sok ember megfordul, nagy a jövés-menés. Már büntetett előéletű kisebb-nagyobb stiklik miatt. A SIM-kártyáját hetente váltja. Az elosztási hálózat legnagyobb kincse a feletted állónak – a forrásnak – a száma. Ezt nem adják ki egymásnak a dílerek, sőt azért büntetés is jár, ha valaki illetéktelennek megadják az elérhetőségét. Az osztás legtöbbször kocsiból történik, fix helyen, fix időben, „ha nem jössz, nem kapsz” alapon. Ma már annyira kiépült a rendszer, hogy a gyanútlan szemlélő könnyen összetévesztheti őket Amway, Avon vagy Oriflame disztribútorokkal. Mindenkinek van egy beszerzési forrása és hét-nyolc fix vásárlója, akik továbbadják a cuccot. Akár 10-15 kézen is megfordulhat a drog, amíg eljut a végfelhasználóig, persze legtöbbször a dílerek is kábítószereznek. A fű esetében például vannak a nagy beszállítók, akik a hazai termésből dolgoznak, vagy importálják a füvet Magyarországra. A központ természetesen Budapest. A dílerek itt is több lépcsőben működnek. Az első lépcsőben található elosztók az anyag grammjáért átlag 600 Ft-ot adnak. Ők továbbpasszolják, és lépcsőnként annyit tesz rá mindenki, amennyit csak akar. Egy díler elmondása szerint „amikor még nem volt ilyen kiépült piaci rendszer, 2500 Ft-ért is el lehetett adni fél grammot. Ma ha így próbálsz eladni, a vásárló vagy hülye és megveszi, vagy összever.” Míg a fűkereskedők a grammokkal játszanak, addig a kokain- dílereknek a hígítás jelenti a plusz bevételt. Például egy kis laktózt kevernek a kokóba. Nem is üt annyira és egészséges is. Mindezek ellenére a piac elsősorban bizalmi alapon működik, ha átverős vagy, hamar kiesel a körből.
Hányan lehetnek összesen? Forrásaink szerint ma Magyarországon körülbelül 4000 ember foglalkozhat a fűterjesztéssel. Nem véletlen tehát – ahogy egy díler panaszolta –, hogy vészesen hígul a szakma.

Az üldözők
„Holnap reggel elmegyek a gyerekekért és elviszem őket az óvodába!” – hangzik az átlagosnak tűnő beszélgetés a telefonban. „Megvagytok!” – teszi le egy hosszú nap után a lehallgatót valaki, valahol Magyarországon. Akció indul, és ha szerencséjük van a nyomozóknak, akkor másnap reggel megtörténhet a rajtaütés. Mert dílerszlengben a gyerekek füvet, az óvoda pedig piacot jelent.
Mivel a kábítószerügyekben a legnagyobb a látencia, itt van a rendőrségnek a legnagyobb szüksége az operatív felderítésre, a telefonlehallgatásra, és beépített emberekre. Ez az igazi columbózás. Akikkel beszéltünk az üldözői oldalon, különösen szeretik, szerették a szakmának ezt a részét. Amivel persze nagyon sok a munka és sokba is kerül. Kábítószerrel kapcsolatos ügyekben csak a kötelező szakértői bűnügyi költség eléri a 200 ezer forintot. Németországban ezt egyszerűbben oldották meg, ott a kábítószer-fogyasztás beismerését tényként fogadja el a bíróság. Nálunk kötelező a laborvizsgálat. A statisztikáknál egyébként beszédesebbek a dílerek. Akikkel beszélgettünk, azok vagy ültek már, vagy rettegnek a lebukástól. Ahogy Görög Zsolt lapunknak elmondta: a rendőrségnek országos pedagógiai hálózata és két megelőzési programja van, a D.A.D.A és az Ellenszer. A D.A.D.A az általános iskolásoknak szól, míg az Ellenszer inkább a középiskolásokat célozza meg. A baj csak az, hogy ez utóbbi továbbélése pénz kérdése, amiből – most úgy tűnik – kevés van.
Körülnézve a drogpiacon megállapíthatjuk, szépen csendben mindenki teszi a dolgát. Topolánszky Ákos epidemiológus szerint például Magyarországon évente 25-30 millió alkalommal követik el a kábítószerrel való visszaélés bűncselekményét. A fogyasztók fogyasztanak, a dílerek dílerkednek, a nyomozók meg nyomoznak. Mi meg írtunk róla. És most meginnánk egy jó hideg sört.



Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

  #1: tuzlasztó (2007. -0. 9-. 12: 1)  

Kimaradt a drog=nemzethalál a cikkből. Hogy lehet ez?

  
  Válaszok struktúrája


Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”
    Tisza István és az elsõ világháború