A kórházprivatizációról és a ket­tős ál­lam­pol­gár­ság­ról tar­tott nép­sza­va­zá­son há­rom­mil­li­ó­an vet­tek részt. A ka­rá­csony előtt a Bu­da­ka­lász kör­nyé­ki üz­let­köz­pon­tok­ban hét­vé­gen­ként több mint egy mil­li­ó­an for­dul­tak meg.
Ezek a té­nyek, ame­lye­ken le­het ke­se­reg­ni. De mi­e­lőtt vég­leg el­tűn­ne búsulójuhász-tekintetünk a nem­zet su­bá­ja alatt, itt az ide­je, hogy meg­ért­sük az idők sza­vát. Sza­vaz­zunk hi­per­mar­ke­tek­ben!
Ezt per­sze nem­csak a tö­meg­de­mok­rá­cia irán­ti mély el­kö­te­le­zett­ség mon­dat­ja ve­lem, ha­nem ezt kí­ván­ja a köz­tár­sa­ság po­li­ti­kai, gaz­da­sá­gi, sőt, hos­­szú tá­vú stra­té­gi­ai ér­de­ke is.
A vá­lasz­tá­sok le­bo­nyo­lí­tá­sát, ami akár több mil­li­ár­dos ki­adást is je­lent­het, egész egy­sze­rű­en rá kell bíz­ni a szu­per­mar­ket­lán­cok­ra. Ők biz­to­sí­ta­nák a sza­va­zó­fül­ké­ket – lásd pró­ba­fül­ke, a sza­va­zat­szám­lá­ló­kat – lásd sza­bad­na­pos pénz­tá­ros­ok, il­let­ve ők vál­lal­nák an­nak az or­szá­gos szá­mí­tó­gé­pes adat­bá­zis­nak a fel­ál­lí­tá­sát, amely biz­to­sí­ta­ná, hogy sen­ki se sza­vaz­has­son két­szer.
De mi­ért vál­lal­nák ezt a ko­moly költ­sé­get ide­gen­szí­vű multijaink? Hát per­sze, hogy nem a nem­zet, a de­mok­rá­cia irán­ti tisz­te­let nyit­ná meg a pénz­tár­cá­ju­kat, még csak nem is an­nak az ele­nyé­sző szá­mú hippimagyarnak beete­té­sé­ért, akik csak a sza­va­zás ked­vé­ért lá­to­gat­nák meg a be­vá­sár­ló­köz­pon­to­kat. A pro­fit­éhes multik szá­má­ra a leg­fon­to­sabb érv az len­ne, hogy cse­ré­be a pár­tok szpon­zo­rál­nák az áru­há­zak le­ér­té­ke­lé­se­it. Min­den­ki job­ban jár­na. Egy­részt meg­kí­mél­nénk több hek­tár­nyi er­dőt és több mil­lió ton­na nyom­da­fes­té­ket. Nem be­szél­ve a be­széd- és prog­ram­írók ha­dá­ról, a kre­a­tív- és kam­pány­csa­pa­tok­ról, a pla­kát­ra­gasz­tók­ról és házbizalmikról, ők kam­pány­el­fog­lalt­ság hí­ján ha­za­me­het­né­nek, vagy szí­nes élő­ké­pek­kel szó­ra­koz­tat­hat­nák a tu­ris­tá­kat. A kul­tú­ra és mű­vé­szet füg­get­len­sé­ge szem­pont­já­ból is fon­tos mér­föld­kő len­ne ez, hi­szen mű­vé­sze­ink­nek nem ké­ne ap­ró­pénz­ért fel­ál­doz­ni­uk te­het­sé­gü­ket meg­alá­zó po­li­ti­kai hak­ni­kon. A csen­des mil­li­ók pe­dig, akik­nek ele­gük van a po­li­ti­kai szó­csa­ták­ból, az íz­lés­te­len pla­ká­tok­ból, a té­nyek­ből és ha­zug­sá­gok­ból, vég­re meg­ta­pasz­tal­hat­nák a de­mok­rá­cia mé­lyebb ér­tel­mét. Vég­re iz­ga­tot­tan vár­hat­nák a vá­lasz­tá­so­kat és nép­sza­va­zá­so­kat meg­elő­ző vég­ki­áru­sí­tá­so­kat. Egyet fi­zet, ket­tőt kap! – csir­ke­láb ak­ció az MSZP szpon­zo­rá­lá­sá­ban. Fogy­tán a nem­zet! – szo­ba­mér­le­get min­den ma­gyar­nak, fi­zet a Fi­desz! Fű­mag disz­kont áron! – fe­lét az SZDSZ áll­ja. Ka­lap, ka­bát! – ve­gyen egyet és sza­vaz­zon az MDF-re! Ágy­ke­ret, ak­ci­ós er­dé­lyi fe­nyő­ből, sza­vaz­zon igen­nel a ket­tős ál­lam­pol­gár­ság­ra! A vá­sár­lás nem je­len­te­ne au­to­ma­ti­kus vá­lasz­tást is, az ter­mé­sze­te­sen tit­kos ma­rad­na.
Fo­gyassz és sza­vazz! – így hív­nák ezt a ha­zai fej­lesz­té­sű rend­szert, amely rö­vid idő alatt vi­lág­kar­ri­ert is be­fut­hat. Így a fej­lő­dő or­szá­gok po­li­ti­kai ke­nő­pén­zei en­nek az új rend­szer­nek kö­szön­he­tő­en rész­ben vis­­sza­ván­do­rol­hat­ná­nak az ál­lam­pol­gár­ok­hoz. Per­sze ügye­le­tes meg­él­he­té­si po­li­to­ló­gu­sok hos­­szú és unal­mas mo­no­ló­gok­kal fá­rasz­ta­nák a gya­nút­lan té­vé­né­zőt és hi­va­tás­sze­rű­en ag­gód­ná­nak ér­tünk meg a de­mok­rá­ci­án­kért. De eze­ken mi csak mo­so­lyog­nánk.
Mert hü­lyék azért nem va­gyunk!