OFFLINE | interjú |
Antal Zsolt: 2004 a saj­tó­sza­bad­ság fe­ke­te éve volt Ma­gyar­or­szá­gon
Közszolgálatiságra várva
(2005. január)
Az el­múlt évet ér­té­ke­lő beszélgetésre kér­tük An­tal Zsol­tot, a Szá­zad­vég Mé­dia­mű­hely ve­ze­tő­jét, aki la­punk­nak adott in­ter­jú­já­ban az írott saj­tó és a te­le­ví­zió vi­lá­gá­nak vál­to­zá­sa­it is ele­mez­te. Már­ci­us­ban Ma­gyar
Mé­dia­hely­zet 2004 cí­mű kö­tet­tel je­lent­ke­zik a Mé­dia­mű­hely; a szak­em­ber a ku­ta­tá­sok leg­fon­to­sabb ta­pasz­ta­la­ta­it osztotta meg velünk.

– Ho­gyan lát­ja az el­múlt esz­ten­dőt? Mi­lyen át­ren­de­ző­dés fi­gyel­he­tő meg az elekt­ro­ni­kus és az írott saj­tó­ban?
– Az el­múlt esz­ten­dő a ma­gyar mé­dia 15 éve „meg­szo­kott” be­te­ges­ke­dő mű­kö­dé­si rend­jét lát­szó­lag nem boly­gat­ta meg, ám a fel­szín alatt a kö­vet­kez­mé­nye­ket te­kint­ve mes­­szi­re ve­ze­tő fej­le­mé­nyek ala­kul­tak. A ta­va­lyi év leg­fon­to­sabb üze­ne­te, hogy vég­ér­vé­nye­sen be­bi­zo­nyo­so­dott, az EU-tagság sem hoz­za ma­gá­val au­to­ma­ti­ku­san a vé­le­mény­sza­bad­sá­got. Egy­ér­tel­mű­vé vált, hogy a je­len­le­gi mű­kö­dé­si struk­tú­rá­ban a mé­dia so­ha nem lesz ki­egyen­sú­lyo­zot­tabb, kor­rek­tebb, de­mok­ra­ti­ku­sabb. Szá­mos „tá­jé­koz­ta­tá­si ma­lőr” vég­ér­vé­nye­sen tisz­táz­ta a kór­ké­pet: a ha­zai mé­dia­rend­szer má­ra tel­je­sen le­ké­pe­zi a leg­el­ma­ra­dot­tabb poszt­kom­mu­nis­ta or­szá­gok mé­dia gya­kor­la­tát. Ele­gen­dő le­het itt Teller Ede atom­fi­zi­kus Nép­sza­bad­ság-­be­li ha­mi­sí­tott posz­tu­musz le­ve­lé­re, majd a lap­tól le­kö­szönt fő­szer­kesz­tő, Eöt­vös Pál MÚOSZ-elnökké va­ló ki­ne­ve­zé­sé­re utal­ni. Vagy ér­de­mes le­het ki­ele­mez­ni Friderikusz Sán­dor Ma­gyar Te­le­ví­zi­ón su­gár­zott mű­so­ra­it, ame­lyek­ben épp­úgy akadt pél­da a pedofília le­gi­ti­má­lá­sá­ra, mint a nép­kép­vi­se­le­ti de­mok­rá­cia kö­vet­kez­mé­nyek nél­kü­li ki­gú­nyo­lá­sá­ra – ez utób­bi­ra a ket­tős ál­lam­pol­gár­ság­ról ren­de­zett nép­sza­va­zás est­éjén. Friderikusz köz­szol­gá­la­ti te­le­ví­zi­ó­ban su­gár­zott mű­so­rá­ban Ha­jós And­rás showman tu­dó­sí­tott a vá­lasz­tá­sok­ról, aki egy hét­tel ko­ráb­ban a He­ti he­tes cí­mű te­le­ví­zió mű­sor­ban még éle­sen kri­ti­zál­ta a nép­sza­va­zás kez­de­mé­nye­zé­sét. De meg­em­lít­he­tő az az eset is, ami­kor az Or­szá­gos Rá­dió és Te­le­ví­zió Tes­tü­let, a köz­pén­zek­ből gaz­dál­ko­dó mé­dia­ha­tó­ság egy köz­szol­gá­la­ti kon­fe­ren­cia tá­mo­ga­tá­sa he­lyett a kübekházi operettgálát pén­zel­te több tíz­mil­lió fo­rint­tal. Hos­­szan so­rol­hat­nánk még a ha­son­ló sú­lyú ese­te­ket, és a lát­ké­pet te­kint­ve túl­zás nél­kül ál­lít­ha­tó, hogy 2004 a saj­tó- és vé­le­mény­sza­bad­ság fe­ke­te éve volt Ma­gyar­or­szá­gon.
– Nem látja túl rózsásnak e helyezetet…
– Tar­tal­mi ol­dal­ról a szer­kesz­tői gát­lás­ta­lan­ság és a tel­jes elbulvárosodás – a hír­mű­so­rok­tól az Internetig – vég­le­te­sen egy­ol­da­lú tö­meg­tá­jé­koz­ta­tást ered­mé­nye­zett. Ez­zel egy idő­ben a mé­dia­fo­gyasz­tás fo­ko­za­tos át­ren­de­ző­dé­se ér­vé­nye­sült az or­szá­gos ter­jesz­té­sű tar­tal­mak irá­nyá­ból a he­lyi, re­gi­o­ná­lis té­mák irá­nyá­ba, ami­nek leg­be­szé­de­sebb je­le a vi­dé­ki mé­di­u­mok fo­ko­za­tos fel­ér­té­ke­lő­dé­se. Ér­de­kes, hogy en­nek el­le­né­re a me­gyei és bul­várlap­pi­a­con do­mi­náns hely­zet­ben lé­vő Axel Sprin­ger szür­ke vi­dé­ki lap­ja­i­nak fej­lesz­té­se he­lyett a po­li­ti­kai lap­ki­adás pi­ac­ve­ze­tő­jé­nek szá­mí­tó Nép­sza­bad­sá­got hív­ta ki. A mé­dia­elem­zés szá­má­ra a ta­va­lyi év – a je­len­le­gi sta­tus quo-t meg­kér­dő­je­le­ző kez­de­mé­nye­zé­sek szem­pont­já­ból – leg­fi­gye­lem­re­mél­tóbb ese­mé­nye az Axel Sprin­ger ál­tal a Reg­gel cí­mű bu­da­pes­ti na­pi­lap el­in­dí­tá­sá­val a Ringier el­len in­dí­tott ol­dal­tá­ma­dás volt. A Reg­gel meg­ala­pí­tá­sa egy­ér­tel­mű­en a még ve­ze­tő, de fo­lya­ma­to­san csök­ke­nő pél­dány­szá­mot mu­ta­tó Nép­sza­bad­ság po­zí­ci­ó­it gyen­gí­tet­te to­vább, de egy­elő­re még nem ren­get­te meg a po­li­ti­kai na­pi­lap­pi­a­con. A „duellum” egye­dü­li vesz­te­se a „pár­baj­se­géd” Ma­gyar Hír­lap lett, ame­lyet a tu­laj­do­nos fo­lya­ma­tos vesz­te­sé­gek­re hi­vat­koz­va meg­szün­te­tett. A tény, hogy Ma­gyar Hír­lap né­ven ma is árul­nak új­sá­got, azt jel­zi, hogy a lap fenn­tar­tá­sa nem gaz­da­sá­gi meg­fon­to­lá­so­kon nyug­szik, ha­nem po­li­ti­kai dön­tés ered­mé­nye.
– Az MTV-nél tör­tént el­nök­vál­tás­sal mi­lyen vál­to­zá­sok tör­tén­tek a köz­szol­gá­la­ti csa­tor­nán?
– A rend­szer­vál­tás óta el­telt idő­szak jel­lem­ző­je, hogy az MTV el­nö­kei a mé­di­á­ban szer­zett is­me­re­te­i­ket ajánl­ják fel po­li­ti­kai szol­gá­lat­ra, ezért nem ta­lá­lunk kö­zöt­tük egyet­len ki­ma­gas­ló, hos­­szú tá­von is hi­te­les sze­mé­lyi­sé­get sem. Azt ja­vas­lom, hogy ne ra­gad­junk le egyi­kük­nél sem, ha­nem néz­zük meg kö­ze­lebb­ről a kor­mány­vál­tás óta el­telt idő­szak ten­den­ci­á­it.
– Nézzük!
– A 2002 óta el­telt idő­szak ta­pasz­ta­la­tai alap­ján vi­lá­gos, hogy az MTV-ben vég­re­haj­tott vál­toz­ta­tá­sok egye­dü­li cél­ja a kor­mány­za­ti kom­mu­ni­ká­ci­ós igé­nyek ér­vé­nye­sí­té­se, va­la­mint a ko­a­lí­ci­ós pár­tok hold­ud­va­rá­ba tar­to­zó szel­le­mi és gaz­da­sá­gi ér­dek­cso­por­tok hely­zet­be ho­zá­sa volt. A mű­sor­rend­ben és a sze­mély­ze­ti ügyek­ben vég­hez­vitt vál­toz­ta­tá­sok­kal a po­li­ti­kai ala­pon ki­fo­gá­solt műsorvezetőket és szer­kesz­tő­ket el­bo­csá­tot­ták, vagy par­ko­ló pá­lyá­ra ál­lí­tot­ták. A 2002 óta kor­mány­zó balliberális kor­mány­zat „újí­tá­sa”, hogy az MTV gaz­dál­ko­dá­sá­ban meg­szo­kot­tá vált elő­fi­ze­té­si díj­be­vé­te­lek meg­szün­te­té­sé­vel to­vább erő­sö­dött a köz­té­vé­re ne­he­ze­dő kor­mány­za­ti be­fo­lyás mér­té­ke. A ki­ala­kult gya­kor­lat egy­szer­re biz­to­sít­ja a kor­mány­párt­ok mé­dia-elit­jé­nek ju­tal­ma­zá­sát és „kéz­ben­tar­tá­sát”. A je­len­le­gi fel­ál­lás­ban szin­te min­den, po­li­ti­ka­i­lag egy­ér­tel­mű­en el­kö­te­le­zett sze­mél­­lyel kül­sős be­szál­lí­tói meg­ren­de­lé­se­ket kö­töt­tek.
– Miért fontos hát a nehéz helyzetben lévő köztelevíziónak, hogy önálló hírcsatornát indítson?
– Egy szeg­mens lé­te­zett csu­pán az elekt­ro­ni­kus mé­dia­pi­a­con, amely a je­len­le­gi ha­ta­lom szá­má­ra so­ká­ig el­ve­szett­nek tűnt: a hír­te­le­ví­zió szeg­men­se. A Hír TV si­ke­res be­ve­ze­té­se a ká­bel­te­le­ví­zi­ók né­zői kö­zött két­ség­te­le­nül szúr­hat­ta a sze­mét a kor­mány­za­ti mé­dia­gu­ruk­nak. Mi­vel a Hír TV-t a kor­mány­za­ti kom­mu­ni­ká­ci­ó­ban ha­gyo­má­nyo­san a je­len­le­gi el­len­zék­hez kö­töt­ték, fel­me­rült egy kor­mány­pár­ti hír­csa­tor­na lét­re­ho­zá­sá­nak igé­nye. A kor­mány­pár­ti hír­te­le­ví­zió irán­ti po­li­ti­kai igényt csak to­vább ger­jesz­tet­te, hogy a két nagy ke­res­ke­del­mi te­le­ví­zió hír­mű­so­rai már a kor­mány­za­ti kom­mu­ni­ká­ció ál­tal ala­kí­tott vir­tu­á­lis va­ló­sá­gá­tól is egy­re gyak­rab­ban el­sza­kad­tak, a hír­adók­ban na­pi­rend­re emelt ügyek né­ha már érin­tő­le­ges kap­cso­la­tot sem mu­tat­tak a va­ló­ság té­nye­i­vel. Ez an­nak le­he­tő­sé­gét je­lez­te, hogy az elekt­ro­ni­kus nagy­mé­dia ma­ni­pu­lá­ci­ós ké­pes­sé­ge, vé­le­mény­for­má­ló ere­je csök­ken, és ezt a po­ten­ci­ált al­ter­na­tív for­rá­sok­ból kell pó­tol­ni.
– Tel­je­sí­ti-e az MTV tör­vény­ben fog­lalt köz­szol­gá­la­ti kö­te­le­zett­sé­ge­it?
– A te­kin­té­lyes eu­ró­pai de­mok­rá­ci­ák­ban a közszolgálatiság a ha­té­kony tár­sa­dal­mi–nem­ze­ti ér­dek­kép­vi­se­le­tet je­len­ti. Ma­gyar­or­szá­gon azon­ban a rend­szer­vál­tás óta el­telt 15 év so­rán a közszolgálatiságot érin­tő dön­té­sek lo­gi­ká­ja nem iga­zo­dott és nem iga­zo­dik ma sem az EU-s nor­mák­hoz. A köz­té­vé alap­hely­ze­té­ből adó­dó­an nem le­het köz­szol­gá­la­ti, mert a fi­nan­szí­ro­zás­ból fa­ka­dó köz­vet­len po­li­ti­kai ki­szol­gál­ta­tott­ság mi­att tar­tal­mi szem­pont­ból nem le­het füg­get­len. A tá­jé­koz­ta­tás po­li­ti­kai el­fo­gult­sá­gá­hoz ele­gen­dő egyet­len em­pi­ri­kus adat: a Nap-kel­te cí­mű Gyár­fás-pro­duk­ció el­múlt há­rom évét elem­ző át­fo­gó vizs­gá­lat az elem­zé­si idő­szak­ban há­rom­száz­szo­ros el­fo­gult­sá­got mért a je­len­le­gi kor­mány­za­ti sze­rep­lők, kor­mány­párt­ok ja­vá­ra.
– Nem kel­le­ne-e új­ra­fo­gal­maz­ni a köz­szol­gá­lat fo­gal­mát és fel­ada­ta­it?
– A vá­lasz rö­vi­den: igen, egy tör­vény­ben pon­to­san de­fi­ni­ál­ni kel­le­ne a fel­ada­tot. A köz­szol­gá­la­ti fel­ada­tok meg­ha­tá­ro­zá­sa lát­ha­tó­an má­ig tisz­tá­zat­lan, a kép­lé­keny fo­ga­lom­ér­tel­me­zés mi­att a fe­le­lős mé­dia­ha­tó­ság­nak má­ig sem si­ke­rült a közszolgálatiság kö­ve­tel­mé­nye­i­re hi­vat­koz­va ér­vényt sze­rez­ni ha­tó­sá­gi jog­körének. Nyi­tott kér­dés ma­radt, hogy a je­len­le­gi ma­gyar hely­zet­ben mi­fé­le mi­nő­sé­gi kö­ve­tel­mé­nye­ket kér­het bár­ki is egy köz­szol­gá­la­ti csa­tor­ná­tól szá­mon. A közszolgálatiság leg­lé­nye­ge­sebb funk­ci­ó­ja az len­ne, hogy biz­to­sít­sa a tár­sa­dal­mi ér­de­kek és re­le­váns tár­sa­dal­mi cso­por­tok vé­le­mé­nyé­nek meg­je­le­né­si esély­egyen­lő­sé­gét, ke­ret­be fog­lal­ja a nem­ze­ti ér­de­kek­nek meg­fe­le­lő köz­szol­gá­la­ti tá­jé­koz­ta­tás kri­té­ri­um­rend­sze­rét, óv­ja és véd­je a nem­ze­ti kul­tu­rá­lis ha­gyo­má­nyo­kat, biz­to­sít­sa a fel­nö­vek­vő nem­ze­dé­kek, a gyer­me­kek egész­sé­ges sze­mé­lyi­ség­fej­lő­dés­hez va­ló jo­ga­it. A sza­bá­lyo­zat­lan hát­tér hi­á­nyos­sá­ga­i­nak gya­kor­la­ti kö­vet­kez­mé­nye a na­pi mű­kö­dés ös­­szes ano­má­li­á­ja. A po­li­ti­kai be­fo­lyá­so­lás mér­sék­lé­sé­re esélyt ad­hat ugyan az EU jog­rend­je, amely fé­ke­ző erő­vel hat­hat a ha­zai po­li­ti­kai tö­rek­vé­sek­re, de ne gon­dol­ja sen­ki, hogy bár­mi­fé­le kül­ho­ni szi­gor meg­old­hat­ja a ha­zai alap­prob­lé­mát, amely a kö­zös­ség­el­vű po­li­ti­kai kul­tú­ra mély­sé­ge­sen ala­csony szín­vo­na­lá­ban gyö­ke­re­zik.
– A ke­res­ke­del­mi té­vék kon­ces­­szi­ó­ja 2007-ben le­jár, de már mind­két adó je­lez­te, hogy sze­ret­né igény­be ven­ni az öt­éves hos­­szab­bí­tást. Az ORTT dönt az ügy­ben. Ön sze­rint mi vár­ha­tó?
– A lab­da eb­ben a kér­dés­ben az ORTT-nél pat­tog, s a ha­tó­ság kor­mány­pár­ti tag­ja­i­nak ed­di­gi re­ak­ci­ói és te­vé­keny­sé­ge azt a for­ga­tó­kö­vet erő­sí­ti, hogy min­den le­het­sé­ges esz­közt fel­hasz­nál­nak majd a két te­le­ví­zió frek­ven­cia­en­ge­dé­lyé­nek még a 2006-os vá­lasz­tá­sok előtt tör­té­nő meg­hos­­szab­bí­tá­sá­ra. Er­re utal Ko­vács György ORTT-elnök brüs­­sze­li út­ja is, ame­lyet „elő­zé­keny” mó­don köz­pénz­ből fi­nan­szí­ro­zott, an­nak el­le­né­re, hogy a frek­ven­cia­hos­­szab­bí­tá­sért lob­bi­zó RTL cso­port hív­ta meg. Tart­ha­tat­lan sze­rep­té­vesz­tés, az or­szág szá­má­ra pe­dig meg­alá­zó hely­zet, hogy a ma­gyar mé­dia­ha­tó­ság ve­ze­tő­je rapportra já­rul egy be­fek­te­tő­cso­port­hoz, s köz­ben el­fe­lej­ti, hogy a ma­gyar ér­de­ke­ket és nem a kül­föl­di vál­lal­ko­zó­kat kép­vi­se­li. Pe­dig a nem­ze­ti tu­laj­don­ban mű­kö­dő frek­ven­cia­kincs szű­kös va­gyon, hasz­ná­ló­i­tól tár­sa­dal­mi ér­dek el­len­szol­gál­ta­tást kér­ni, ami nem le­het más, mint a szer­ző­dés­ben rög­zí­tett és a mé­dia­ha­tó­ság ré­szé­ről be­tar­ta­tott va­ló­di köz­szol­gá­la­ti tá­jé­koz­ta­tás üze­mel­te­té­se.
– A Du­na té­vé­nél sem tud­tak a ku­rá­to­rok el­nö­köt vá­lasz­ta­ni, a kormánypártok ál­tal is tá­mo­ga­tott Cselényi Lász­ló mö­gül az utol­só pil­la­nat­ban ki­hát­rál­tak a szo­ci­a­lis­ták. Meg nem erő­sí­tett in­for­má­ci­ók sze­rint „rend­csi­ná­lást” ter­vez­nek a Du­ná­nál és a Ma­gyar Rá­di­ó­nál is, s eb­be nem fért be­le az új el­nök. Mi a vé­le­mé­nye er­ről?
– A „rend­csi­ná­lást” – te­kin­tet­tel a kö­zel­gő vá­lasz­tá­si kam­pány­ra és a kor­mány­za­ti „mé­dia­fe­le­lő­sök” fel­fo­gá­sá­ra – po­li­ti­kai tisz­to­ga­tás­ként he­lyes ér­tel­mez­ni. Ezért a kor­mány­párt­ok nem le­het­nek elé­ge­det­tek komp­ro­mis­­szu­mos, kon­szen­zu­sos el­nök­kel sem a Du­na Te­le­ví­zi­ó­ban, sem a Ma­gyar Rá­di­ó­ban. A „rend” fel­té­te­le a kor­mány­zat­hoz lo­já­lis, ké­zi ve­zér­lés­sel irá­nyít­ha­tó me­nedzs­ment lét­re­ho­zá­sa. A kor­mány­za­ti kom­mu­ni­ká­ci­ós há­ló­zat a Du­na TV és a köz­rá­dió „meg­szer­zé­sé­vel” és a már em­lí­tett új hír­te­le­ví­zió lét­re­ho­zá­sá­val tel­je­se­dik ki és biz­to­sít tel­jes le­fe­dett­sé­get a kor­mány­za­ti vé­le­mény­ma­ni­pu­lá­ci­ós tö­rek­vé­sek számára.



Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Tisza István és az elsõ világháború
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”