Ne­he­zen ért­het­jük azon­ban meg ezt a vá­rost és an­nak la­kó­it, ha nem is­mer­jük leg­alább egy ki­csit Lett­or­szág tör­té­nel­mét. Lett ba­rá­ta­ink ugyan­is an­nak ide­jén sok­kal ros­­szab­bul jár­tak, mint mi Tri­a­non­ban: tő­lük nem or­szá­guk két­har­mad ré­szét csa­tol­ták el, ha­nem az egé­szet. Még­pe­dig a di­cső­sé­ges Szov­jet­uni­ó­hoz, amely­nek Lett­or­szág mind­vé­gig egyik leg­ipa­ro­so­dot­tabb és leg­lak­ha­tóbb tag­köz­tár­sa­sá­ga ma­radt, nem is cso­da, hogy az orosz be­te­le­pü­lők ará­nya jó­val át­lag fe­let­ti volt eb­ben az or­szág­ban. A leg­utób­bi becs­lé­sek sze­rint az orosz aj­kú né­pes­ség ará­nya a 35%-ot is jó­val meg­ha­lad­ja, és ez a tény ért­he­tő mó­don óri­á­si tár­sa­dal­mi fe­szült­sé­ge­ket oko­zott az el­múlt más­fél év­ti­zed­ben. A lett­or­szá­gi oro­szok több­sé­ge ugyan­is vagy egy­ko­ri szov­jet ka­to­nák le­szár­ma­zott­ja, vagy egy­sze­rű­en csak gaz­da­sá­gi okok­ból be­te­le­pült ven­dég­mun­kás, így sok lett még jog­gal lát­hat­ja ben­nük az egy­ko­ri el­nyo­mó és pri­vi­le­gi­zált nem­zet meg­tes­te­sí­tő­it.

Ri­gá­ban nin­cse­nek mo­nu­men­tá­lis épít­mé­nyek, óri­á­si ka­ted­rá­li­sok vagy vi­lág­hí­rű mú­ze­u­mok, van vi­szont egy olyan gyö­nyö­rűen rend­be ­tett és emel­lett ha­tal­mas óvá­ro­sa, ami­hez ha­son­lót én még so­ha­sem lát­tam

Lett­or­szá­got az utol­só orosz ka­to­na csak 1994-ben hagy­ta el hos­­szú hu­za­vo­na után, és ez az a bal­ti ál­lam, ahol ta­lán a leg­ke­vés­bé si­ke­rült in­teg­rál­ni a leg­na­gyobb nem­ze­ti ki­sebb­sé­get. Eb­ből is adó­dik, hogy a par­la­ment­jük­ben egy orosz párt sincs, van vi­szont vagy négy jobb­ol­da­li, egy kis szo­ci­a­lis­ta és egy pa­raszt­pár­ti formáció… Ta­lán nem áru­lok el nagy tit­kot, ha azt is le­írom: Lett­or­szág min­den bi­zon­­nyal Ma­gyar­or­szág egyik leg­ke­mé­nyebb el­len­fe­le lesz a ki­sebb­sé­gek kol­lek­tív jo­ga­i­ért ví­vott harc­ban. A ki­sebb­sé­gi kér­dés na­gyon ké­nyes té­má­nak szá­mít te­hát Ri­gá­ban, már csak azért is, mert a vá­ros­ban a leg­utób­bi ada­tok alap­ján az ős­ho­nos let­tek ro­vá­sá­ra már több­ség­be ke­rült az orosz la­kos­ság.
A vá­ros azon­ban nem csak nem­ze­ti el­len­té­tek­ben, ha­nem sze­ren­csé­re tör­té­nel­mi em­lé­kek­ben is bő­vel­ke­dik. Épü­le­tei erős né­met ha­tás­ról árul­kod­nak, de ren­ge­teg nyo­mát ta­lál­juk a svéd, len­gyel és orosz ura­lom­nak is. Ri­gá­ban nin­cse­nek mo­nu­men­tá­lis épít­mé­nyek, óri­á­si ka­ted­rá­li­sok vagy vi­lág­hí­rű mú­ze­u­mok, van vi­szont egy olyan gyö­nyö­rű­en rend­be ­tett és emel­lett ha­tal­mas óvá­ro­sa, ami­hez ha­son­lót én még so­ha­sem lát­tam. Órá­kig le­het bo­lyon­ga­ni a ré­gi temp­lo­mok, han­gu­la­tos kis ut­cák, ódon de még­is dí­szes ka­szár­nyák, a sze­ces­­szió leg­szebb em­lé­kei kö­zött nyil­ván­tar­tott épü­le­tek kö­zött, hogy azu­tán egy han­gu­la­tos ét­te­rem­ben a lett kony­há­ban csa­lód­junk kel­le­me­sen. Tör­té­ne­lem iránt ér­dek­lő­dő lá­to­ga­tók fel­tét­le­nül lá­to­gas­sa­nak el a Ter­ror Há­za-csa­lád­ba tarto­zó Megszállás-Múzeumba, amely a sok év­ti­ze­des szov­jet meg­szál­lás­nak és az el­nyo­mók el­le­ni harc­nak ál­lít em­lé­ket (Lett­or­szá­got a XX. szá­zad­ban há­rom­szor száll­ta meg a vö­rös had­se­reg). A szép pa­no­rá­mát ked­ve­lők pe­dig fel­me­het­nek a vá­ros leg­ma­ga­sabb szál­lo­dá­já­nak te­te­jé­re, ahon­nan gyö­nyö­rű ki­lá­tás nyí­lik a Daugava fo­lyó ál­tal ket­té­szelt vá­ros­ra. Vá­ros­né­zés után pe­dig, ha aka­runk, akár va­do­na­túj Ika­rus bu­szon is su­han­ha­tunk a fő­vá­ros gyö­nyö­rű és tel­je­sen fel­újí­tott köz­pont­ján ke­resz­tül szál­lás­he­lyünk fe­lé.

• Sigulda, Turaida: Lett­or­szág na­gyon gaz­dag ter­mé­sze­ti szép­sé­gek­ben is, ér­de­mes el­lá­to­gat­ni a Ri­gá­tól nem mes­­sze fek­vő Sigulda kör­nyé­ké­re. A vá­ros és a táj is sze­met gyö­nyör­köd­te­tő. A Turaida-vár sincs mes­­sze in­nen, min­den­kép­pen meg­éri fel­ke­res­ni a Né­met Lo­vag­rend egy­ko­ri erős­sé­ge­i­nek e gyöngy­szem­ét.
• Ri­gá­tól nem mes­­sze ta­lál­ha­tó egy láto­gat­ha­tó szov­jet föld­alat­ti atom­bun­ker, nosz­tal­gi­á­zók­nak és a szov­jet atom­el­há­rí­tás premodern esz­köz­kész­le­te iránt ér­dek­lő­dők­nek fel­tét­le­nül aján­lott.
• A Ri­ga mel­let­ti ten­ger­part men­tén fek­vő Jurmala üdü­lő­vá­ros­ban egy óri­á­si ví­zi él­mény­cent­rum, az Akva-Park te­rül el, amely már mé­re­te­i­vel is le­nyű­gö­zi a lá­to­ga­tót. Ne­ga­tí­vum­ként egye­dül csak az ir­gal­mat­lan han­go­san ze­né­lő sza­u­na ma­radt meg ben­nem, de az nagyon…

• Sigulda, Turaida: Lett­or­szág na­gyon gaz­dag ter­mé­sze­ti szép­sé­gek­ben is, ér­de­mes el­lá­to­gat­ni a Ri­gá­tól nem mes­­sze fek­vő Sigulda kör­nyé­ké­re. A vá­ros és a táj is sze­met gyö­nyör­köd­te­tő. A Turaida-vár sincs mes­­sze in­nen, min­den­kép­pen meg­éri fel­ke­res­ni a Né­met Lo­vag­rend egy­ko­ri erős­sé­ge­i­nek e gyöngy­szem­ét.
• Ri­gá­tól nem mes­­sze ta­lál­ha­tó egy láto­gat­ha­tó szov­jet föld­alat­ti atom­bun­ker, nosz­tal­gi­á­zók­nak és a szov­jet atom­el­há­rí­tás premodern esz­köz­kész­le­te iránt ér­dek­lő­dők­nek fel­tét­le­nül aján­lott.
• A Ri­ga mel­let­ti ten­ger­part men­tén fek­vő Jurmala üdü­lő­vá­ros­ban egy óri­á­si ví­zi él­mény­cent­rum, az Akva-Park te­rül el, amely már mé­re­te­i­vel is le­nyű­gö­zi a lá­to­ga­tót. Ne­ga­tí­vum­ként egye­dül csak az ir­gal­mat­lan han­go­san ze­né­lő sza­u­na ma­radt meg ben­nem, de az nagyon…