OFFLINE | téma |
Felsőoktatási reform Magyar módra
Végelgyengülés felsőfokon
(2004. november)
Bá­lint barátodék ki­csit túl­pö­rög­tek – mon­dom az egye­tem fo­lyo­só­ján az SZDSZ-ak­ti­vis­ta vol­tát nyíl­tan és büsz­kén vál­la­ló kol­le­gá­nak. – Ol­vas­tad az új li­be­rá­lis eftévé-tervezetet? A kol­lé­ga er­re sír­va fa­kad, egy teszkós nej­lon­zacs­kót húz a fe­jé­re, s be­me­ne­kül a fű­tet­len sze­mi­ná­ri­u­mi te­rem­be, hogy ott szé­gyell­je ma­gát. Min­den oka meg­van rá.

Az év ele­jén la­punk az el­sők kö­zött szá­molt be a fel­ső­ok­ta­tás ké­szü­lő re­form­já­ról, a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tá­si rend­szer fel­dú­lá­sá­ra irá­nyu­ló tö­rek­vé­sek­ről (Az or­szág, amely túl so­kat tu­dott, UFI 2004/2). Az­óta sok víz s mi­egy­más le­folyt Ma­gyar Bá­lint lu­xus­vil­lá­já­nak csa­tor­ná­ján, de a re­for­mok fő ele­mei nem vál­toz­tak, csu­pán a he­lyes­írá­si hi­bák egy ré­szét ja­ví­tot­ták ki a sok tíz­mil­li­ó­ért el­ké­szí­tett szak­ér­tői anyag­ban, amely így tör­vény­ter­ve­zet­té érett. Az új fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vényt (Ftv.) vár­ha­tó­an idén no­vem­ber­ben fo­gad­ja el a par­la­ment, szö­ve­ge szep­tem­ber óta tölt­he­tő le az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um (OM) hon­lap­já­ról. Tud­juk, hogy nek­tek mi a jó – üze­nik a ter­ve­zet­ben a Szalay ut­cá­ból az egye­te­mek­nek és fő­is­ko­lák­nak –, mer­jük meg­csi­nál­ni nek­tek a jót, ha akar­já­tok, ha nem; a hasz­not pe­dig zseb­re tes­­szük.

El­vi ala­pok
Az Ftv. ter­ve­ze­te tisz­tán tük­rö­zi azt az ultraliberális szem­lé­le­tet, amely még az ős-sza­bad­el­vű ér­tel­mi­sé­gi­ek kö­ré­ben is ri­a­dal­mat vált ki, akik­re idő­köz­ben rá­kö­ve­se­dett a rend­szer­vál­tó pu­ló­ver. A magyari utó­pi­á­ban az or­szág egy nagy pi­ac, amely­ben a fel­ső­ok­ta­tás egy a pi­a­ci sze­rep­lők kö­zül, sza­tócs­ként kí­nál­gat­va áru­ját, a tu­dást. Sor­sá­ról a mun­ka­erő­pi­ac dönt: ha egy dip­lo­má­ra a pi­a­con igény van, ak­kor az azt ki­adó in­téz­mény fenn­ma­rad; ha a mun­ka­adók­nak nincs szük­sé­gük egy adott faj­ta tu­dás­ra, ak­kor vi­szont pusz­tul­jon. Sőt a fő­is­ko­lák és egye­te­mek im­már nem csak az or­szá­gos pi­a­con ver­se­nyez­nek, ha­nem az egy­sé­ges eu­ró­pai tu­dás­bör­zén is: ezért az ok­ta­tást meg kell fosz­ta­ni nem­ze­ti jel­le­gé­től, hi­szen a spe­ci­á­li­san ma­gyar tu­dás nem ér­té­ke­sít­he­tő pél­dá­ul Lu­xem­burg­ban.

A magyari utó­pi­á­ban az or­szág egy nagy pi­ac, amely­ben a fel­sőok­ta­tás egy a pi­a­ci sze­rep­lők kö­zül


A kulcs­szó te­hát a ver­seny­ké­pes­ség, pon­to­sab­ban an­nak egy fél­re­ér­tel­me­zett faj­tá­ja. Fel sem me­rül, hogy a tu­dás­nak az el­ad­ha­tó­sá­gon kí­vül bár­mi­fé­le ér­té­ke és ér­tel­me len­ne, s hogy a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek (FOI-k) nem ugyan­olyan szol­gál­ta­tók, mint a fény­má­so­ló sza­lo­nok és a callgirl-közvetítők, ha­nem a nem­ze­ti kul­tú­ra át­örö­kí­tői és fej­lesz­tői is, ame­lyek nél­kül, hogy is mond­juk, sze­gé­nyebb len­ne a vi­lág, per­sze nem anya­gi ér­te­lem­ben.

Au­to­nó­mia li­be­rá­lis mód­ra
Ahogy ez len­ni szo­kott, a szél­ső­sé­ges li­be­rá­lis alap­el­vek­ből egy­ál­ta­lán nem kö­vet­ke­zik, hogy a re­for­mok a rend­szert sza­ba­dab­bá ten­nék. Va­ló­já­ban a ter­ve­zet­ből a Ká­dár-ko­ri ve­ze­té­si me­cha­niz­mu­sok, az an­gol­szász ok­ta­tá­si struk­tú­ra és az al­bán fi­nan­szí­ro­zá­si rend­szer ügyes öt­vö­ze­te bon­ta­ko­zik ki.
A re­for­mok leg­töb­bet tá­ma­dott, bár a töb­bi­nél nem ká­ro­sabb ele­me a FOI-k ve­ze­té­sé­nek át­szer­ve­zé­se, ami az év­szá­za­dos ha­gyo­má­nyok­ra vis­­sza­te­kin­tő egye­te­mi au­to­nó­mia meg­szű­né­sét je­len­ti. Az in­téz­mé­nyek élé­re úgy­ne­ve­zett irá­nyí­tó tes­tü­le­tek (IT) ke­rül­nek, me­lyek tag­ja­i­nak fe­lét a mi­nisz­ter, má­sik fe­lét pe­dig az egye­te­mi kö­zös­sé­get kép­vi­se­lő sze­ná­tus je­lö­li. Sem a sze­ná­tus, sem a mi­nisz­ter nem je­löl­het azon­ban olyan sze­mé­lye­ket, akik az adott in­téz­mény­nél dol­goz­nak, va­gyis a leg­főbb dön­tés­ho­zó tes­tü­let­ben nem kap­nak he­lyet az adott in­téz­mény ok­ta­tói. Szük­sé­ges vi­szont öt­éves, gaz­dál­ko­dó szer­ve­zet­ben szer­zett ve­ze­tői gya­kor­lat, te­hát míg a Nyúl­sza­po­rí­tó Bt. bel­tag­ja akár az IT el­nö­ke is le­het (fel­té­ve, hogy már elég ré­gen űzi a nyúl­sza­po­rí­tást), ad­dig egy me­zei egye­te­mi pro­fes­­szor vagy az in­téz­mény­ben ta­ní­tó aka­dé­mi­kus ma­xi­mum ká­vét főz­het a ta­gok­nak. Az IT így az egye­tem­hez szo­ro­san nem kö­tő­dő em­be­rek­ből áll, akik nem je­len­ték­te­len fi­ze­té­sü­ket a mi­nisz­ter­től kap­ják. A ter­ve­zet a jut­ta­tás al­só ha­tá­rát a mi­ni­mál­bér négy­sze­re­sé­ben ha­tá­roz­za meg, míg fel­ső ha­tár a csil­la­gos ég, ami le­he­tő­sé­get te­remt a mi­nisz­ter­nek ar­ra, hogy egy kis fi­ze­tés­eme­lés­sel bár­mi­kor meg­nyer­hes­se egy-egy ter­ve el­fo­gad­ta­tá­sá­hoz az IT nem ál­ta­la ki­ne­ve­zett tag­ja­it is. Az IT meg­bí­za­tá­sa egyéb­ként öt év­re szól, s az el­ső IT-ket 2005. jú­li­us 31-ig kell fel­ál­lí­ta­ni: így a mos­ta­ni mi­nisz­ter em­be­rei a 2006–2010-es kor­mány­cik­lus alatt is telj­ha­tal­mat gya­ko­rol­nak majd a FOI-k fe­lett, s az új em­be­rek ki­ne­ve­zé­sé­re csak a 2010-es vá­lasz­tá­sok után ke­rül majd sor…
Az IT jog­kö­re gya­kor­la­ti­lag kor­lát­lan, min­den fon­to­sabb ügy­ben (pél­dá­ul a költ­ség­ve­tés­ről) ez a tes­tü­let dönt, s a tör­vény pal­los­jog­gal is fel­ru­ház­za. (Az el­ső éj­sza­ka jo­gát a mi­nisz­ter ál­lí­tó­lag ma­gá­nak tart­ja fenn, de ezt az in­for­má­ci­ót mi­nisz­té­ri­u­mi for­rá­sa­ink sem meg­erő­sí­te­ni, sem cá­fol­ni nem kí­ván­ták.) Az IT lét­re­ho­zá­sa te­hát nem egy­sze­rű struk­tu­rá­lis re­form: ál­ta­la olyan, a mi­nisz­ter ke­zé­ből fa­la­to­zó csúcs­szerv ke­rül a FOI-k élé­re, amely az­tán bár­mely őrült öt­le­tet bár­mi­kor el­fo­gad­hat, pél­dá­ul ha olyan ked­ve tá­mad, dönt­het akár az egye­tem meg­szű­né­sé­ről vagy ló­is­tál­ló­vá ala­kí­tá­sá­ról is. Így te­hát nem az egye­tem lesz füg­get­len a po­li­ti­ká­tól, ha­nem az egye­tem ve­ze­té­se lesz füg­get­len az egye­tem­től.

Bo­lo­gnai szósz, ma­gyar tész­ta
Ami az ok­ta­tás szer­ke­ze­tét il­le­ti, a tör­vény­ho­zók sze­me előtt az an­gol–ame­ri­kai rend­szer le­be­gett, amely a két­cik­lu­sú kép­zé­sen ala­pul. Az új szisz­té­má­ban a hall­ga­tók há­rom év után kap­nak egy BA (bachelor) szin­tű dip­lo­mát, s az­zal ki­lép­het­nek a mun­ka­erő­pi­ac­ra. Le­he­tő­sé­gük van azon­ban to­váb­bi két évig foly­tat­ni a ta­nul­má­nya­i­kat, ez eset­ben MA(mes­ter)-dip­lo­mát sze­rez­nek, amely meg­fe­lel a mai egye­te­mi vég­zett­ség­nek. (Ez­után a leg­ki­tar­tób­bak még há­rom­év­nyi dok­to­ri kép­zés­ben is részt ve­het­nek). A fel­ső­ok­ta­tá­si re­form ele­mei kö­zül ez az egyet­len, ame­lyet nem az unat­ko­zó Szalay ut­cai szak­ér­tők ta­lál­tak ki. Az öt­let né­hány EU-tagországbeli ok­ta­tá­si mi­nisz­ter­től ered, s az úgy­ne­ve­zett bo­lo­gnai fo­lya­mat so­rán, amely az eu­ró­pai fel­ső­ok­ta­tás ver­seny­ké­pes­sé­gé­nek fo­ko­zá­sát cé­loz­za, előbb-utóbb az eu­ró­pai or­szá­gok több­sé­ge át fog tér­ni a több­cik­lu­sú rend­szer­re. A ha­zai meg­va­ló­sí­tás azon­ban ti­pi­ku­san ma­gyar­ra si­ke­re­dett: a 3+2 éves kép­zé­si rend­szert me­cha­ni­ku­san, az érin­tet­tek­kel va­ló egyez­te­tés nél­kül, kö­te­le­ző jel­leg­gel, az egyes tu­do­mány­te­rü­le­tek sa­já­tos­sá­ga­i­val nem tö­rőd­ve ve­ze­tik be – mind­ez éle­sen szem­ben áll mind­az­zal, ami Nyu­gat-Eu­ró­pá­ban el­fo­ga­dott. A hi­vat­ko­zá­si ala­pul szol­gá­ló bo­lo­gnai nyi­lat­ko­zat csak ál­ta­lá­nos ke­re­te­ket tar­tal­maz, s egy­ál­ta­lán nem kö­ve­te­li meg az alá­írók­tól, hogy pon­to­san ugyan­az a struk­tú­ra vo­nat­koz­zon a ku­ko­ri­ca­- cí­me­re­ző, il­let­ve a klas­­szi­ka-fi­lo­ló­gi­ai kép­zés­re. Csak hab a tor­tán, hogy Ma­gyar a re­form tel­jes egé­szét Bo­log­ná­ra pró­bál­ja ken­ni, pe­dig EU-s kol­lé­gái va­ló­szí­nű­leg so­ha nem is hal­lot­tak az Ftv.-ben sze­rep­lő öt­le­tek több­sé­gé­ről.
Mind­ezek mel­lett a több­cik­lu­sú kép­zés be­ve­ze­té­se ko­moly al­kot­má­nyos­sá­gi ag­gá­lyo­kat is fel­vet. Míg ugyan­is az érin­tet­tek a tör­vény­ter­ve­zet ko­moly fej­fá­jást oko­zó elem­zé­sé­vel vol­tak el­fog­lal­va, az OM ez év au­gusz­tus vé­gén sut­­tyom­ban a kor­mány elé ter­jesz­tett egy ren­de­let­ter­ve­ze­tet, amely rész­le­te­sen sza­bá­lyoz­za az új rend­szer­re va­ló át­té­rést, s füg­ge­lék­ben köz­li a tel­jes ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás új szer­ke­ze­tét. A kor­mány – ap­ro­pó, mi­lyen kor­má­nya volt Ma­gyar­or­szág­nak 2004 au­gusz­tusa vé­gén? ki volt a mi­nisz­ter­el­nök? mi­fé­le kor­mány­ülés le­he­tett az, ami­kor azt se le­he­tett tud­ni, hogy ki mi­nisz­ter, ki nem? – a ter­ve­ze­tet el­fo­gad­ta, így je­len­leg ha­tály­ban van az a kor­mány­ren­de­let, amely gya­kor­la­ti­lag a még el sem fo­ga­dott új Ftv. vég­re­haj­tá­si ren­de­le­te. Ma­gyar­ék ez­zel új­já­é­lesz­tet­ték a va­la­ha volt El­nö­ki Ta­nács „tör­vény­ere­jű ren­de­le­te­i­nek” em­lé­két – hi­á­ba, ki ne érez­ne nosz­tal­gi­át a Ká­dár-kor­szak iránt, fő­leg, ha ak­kor volt fi­a­tal –, de ami en­nél is fon­to­sabb: a ren­de­let fel­szá­mol­ja a több év­szá­zad alatt ki­ala­kult szak­struk­tú­rát. Az egye­te­mi sza­kok mint olya­nok meg­szűn­nek, he­lyet­tük a kép­zést „kép­zé­si ágak­ba”, „alap­sza­kok­ba” és „szak­irá­nyok­ba” ren­de­zik. (Eb­ből a „szak­irány” fe­lel meg a mai sza­kok­nak, de ilyen­re az em­ber csak ak­kor jár­hat, ha el­vég­zi a kép­zé­si ág és a szak­irány kö­zös tan­egy­sé­ge­it – eze­ket ne­ve­zi a szak­ma vat­ta-tan­tár­gyak­nak.) Egy­szó­val a kor­mány­ren­de­let olyan kér­dé­sek­kel fog­lal­ko­zik, ame­lyek tör­vé­nyi szin­tű sza­bá­lyo­zást igé­nyel­né­nek, konk­rét ren­del­ke­zé­sei pe­dig el­lent­mon­da­nak a je­len­leg ha­tá­lyos Ftv-nek. Az üg­­gyel nyil­ván az Al­kot­mány­bí­ró­ság is fog­lal­koz­ni fog, de ad­dig is az egye­te­mi ok­ta­tók sok vi­dám órát töl­te­nek sa­ját szak­te­rü­let­ük kép­zé­sé­nek át­szer­ve­zé­sé­vel.

Zseb­re megy
Az új rend­szer nem­csak a vár­ha­tó zűr­za­var mi­att érin­ti a hall­ga­tó­kat, ha­nem anya­gi szem­pont­ból is rej­te­get né­hány meg­le­pe­tést. Je­len­leg ha va­la­ki be­jut egy egye­tem­re, ak­kor – el­ső dip­lo­ma ese­tén – öt­éves kép­zé­sét az ál­lam fi­nan­szí­roz­za. A magyari szisz­té­má­ban vi­szont csu­pán a BA fo­ko­za­tig biz­to­sí­tott a hall­ga­tó in­gye­nes ta­nu­lá­sa, a mes­ter­kép­zés két évé­re csak a BA fo­ko­za­tot szer­zett hall­ga­tók tö­re­dé­ke (egy 2004. nyá­ri tit­ko­sí­tott mi­nisz­té­ri­u­mi anyag sze­rint: 20–40%-a) kap ál­la­mi tá­mo­ga­tást, a töb­bi­ek nem. Így a köz­pon­ti költ­ség­ve­tés jól jár, a pénz­ügy­mi­nisz­ter dör­zsöl­he­ti a te­nye­rét, hi­szen az egye­te­mi kép­zés utol­só két évé­ben jó­val ke­ve­sebb di­ák után kell csen­get­nie, vi­szont a fi­nan­szí­ro­zott kép­zés­ből ki­szo­ru­lók­nak szopoleszku káresz; de mind­ez csak a kö­vet­ke­ző kor­mány ide­jén fog ki­de­rül­ni.
Az in­téz­mé­nyi és a kép­zé­si re­form csak ket­tő azok­nak a vál­to­zá­sok­nak a so­rá­ból, ame­lye­ket az új Ftv. ki­kény­sze­rít. Ezek ha­tá­sa már ön­ma­gá­ban ka­taszt­ro­fá­lis: az au­to­nó­mia meg­szün­te­té­se bi­zony­ta­lan­sá­got és ki­szol­gál­ta­tott­sá­got, a több­szin­tű kép­zés­re tör­té­nő át­té­rés pe­dig ka­o­ti­kus vi­szo­nyo­kat és ren­ge­teg több­let­mun­kát te­remt. A fel­ső­ok­ta­tás ko­por­só­já­ba az utol­só sze­get azon­ban a pénz­el­vo­nás­sal ve­ri a kor­mány: 2003 óta a FOI-k költ­ség­ve­té­si tá­mo­ga­tá­sa fo­lya­ma­to­san csök­ken, s az OM a Lász­ló- és Draskovics-csomagok rá­eső mil­li­árd­ja­i­nak nagy ré­szét is az egye­te­mek­től von­ta el. A hely­zet 2005-ben sem lesz jobb: a költ­ség­ve­tés ter­ve­ze­te az idei 153 mil­li­árd­hoz ké­pest né­hány mil­li­árd­nyi nö­ve­ke­dést tar­tal­maz, de en­nek mér­té­ke az inf­lá­ci­ót sem éri el, így a fel­ső­ok­ta­tás­ra for­dí­tott ös­­szeg re­ál­ér­té­ken to­vább csök­ken. (Ne­sze ne­ked, tu­dás­ala­pú tár­sa­da­lom.) Rá­adá­sul eb­ből az apa­dó ösz­­szeg­ből kell ki­gaz­dál­kod­ni a re­for­mok okoz­ta ter­he­ket: az irá­nyí­tó tes­tü­le­tek költ­sé­ge­it (fi­ze­tés, tit­kár­nő, iro­da, fax­gép, ká­vé), a szak­ér­tői tisz­te­let­dí­ja­kat és az ok­ta­tók gyo­mor­fe­kély­ének ke­ze­lé­sét. Anya­gi­lag a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás ed­dig is csőd­ben volt, s er­re a ki­vé­rez­te­tett rend­szer­re kény­sze­rí­tik rá a min­dent fel­for­ga­tó re­for­mo­kat. Hogy mind­ez fo­koz­za-e ver­seny­ké­pes­sé­gün­ket, az meg­le­he­tő­sen két­sé­ges. Vi­szont hogy jó né­hány mi­nisz­te­ri cim­bo­ra, volt osz­tály­társ, szak­ér­tő­vé érett másodunokatestvér igen jól fog jár­ni az IT-kben, bi­zott­sá­gok­ban, ta­ná­csok­ban és mun­ka­cso­port­ok­ban, az egé­szen biz­tos. Kér­dés, hogy meg­éri-e ez ne­künk.


Falra hányt

Az OM sze­rint az Ftv. ter­ve­ze­tét a fel­ső­ok­ta­tás­ban érin­tett va­la­men­­nyi fon­tos fó­rum meg­vi­tat­ta és el­fo­gad­ta, sőt lel­ke­sen tá­mo­gat­ta. Va­ló­já­ban en­nek ép­pen az el­len­ke­ző­je igaz: nincs olyan szak­mai tes­tü­let vagy ér­dek­kép­vi­se­let, amely el­fo­gad­ha­tó­nak mi­nő­sí­tet­te vol­na az anya­got.
Az EL­TE Egye­te­mi Ta­ná­csa sze­rint „a tervezet… az eu­ró­pai egye­te­mek Mag­na Char­tá­já­ban rög­zí­tett ér­té­kek­kel nincs össz­hang­ban”, „az IT ide­gen test­ként je­le­nik meg az in­téz­mé­nyek éle­té­ben, utat nyit a vál­to­zó po­li­ti­kai szán­dé­kok­nak és a szak­sze­rűt­len­sé­gek­nek”, rá­adá­sul „a fel­adat je­len­tő­sé­gé­hez mél­tat­lan a ter­ve­zet ala­csony szín­vo­na­lú stí­lu­sa, a meg­fo­gal­ma­zá­sok és meg­ál­la­pí­tá­sok pon­tat­lan­sá­ga és pon­gyo­la­sá­ga, kü­lö­nös te­kin­tet­tel a jo­gi ter­mi­no­ló­gia kö­vet­ke­zet­len és hely­te­len hasz­ná­la­tá­ra, az alap­ve­tő kodifikációs el­vá­rá­sok mel­lő­zé­sé­re”, így a re­form, amely amúgy al­kot­mány­el­le­nes, „az anar­chia szé­lé­re so­dor­hat­ja” a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tást – tehát „nem al­kal­mas az Or­szág­gyű­lés elé ter­jesz­tés­re”.
A Ma­gyar Rek­to­ri Kon­fe­ren­cia nyi­lat­ko­za­tá­ban ez áll: „A rek­to­rok úgy vé­lik, hogy szük­sé­ges a tör­vény­ter­ve­zet új szem­lé­le­tű és szer­ke­ze­tű új­ra­fo­gal­ma­zá­sa, for­mai kö­ve­tel­mé­nyek­ben a je­len­le­gi­nél lé­nye­ge­sen ma­ga­sabb igé­nyes­ség biz­to­sí­tá­sa”, s „el­en­ged­he­tet­len­nek tart­ják a szé­les­kö­rű in­téz­mé­nyi szin­tű vé­le­mény­fel­tá­rást, azok ös­­sze­sí­té­sét és fi­gye­lem­be­vé­tel­ét a tör­vény­ja­vas­lat vég­le­ge­sí­té­sé­ben.” (Ez ter­mé­sze­te­sen nem tör­tént meg, bár a nyi­lat­ko­zat ki­adá­sa óta a ter­ve­zet­ben né­hány pa­ra­gra­fust kicse­rél­tek.)
A Sem­mel­we­is Egye­tem ve­ze­té­se sze­rint a ter­ve­zet „ve­szé­lyez­te­ti a kép­zés szín­vo­na­lát, sem­mi­be ve­szi a tu­do­má­nyos ku­ta­tást, ve­szé­lyez­te­ti a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek gaz­dál­ko­dá­sát”. „A ter­ve­zet az egye­te­mi au­to­nó­mi­át sem­mi­sí­te­né meg, ez pe­dig pél­da nél­kü­li nem csak Eu­ró­pá­ban, a Bo­lo­gnai Nyi­lat­ko­za­tot alá­író ál­la­mok jog­al­ko­tá­sá­ban, ha­nem az egész vi­lá­gon.” „A mo­dell cent­ra­li­zá­ló, ál­la­mo­sí­tó, an­ti­de­mok­ra­ti­kus struk­tú­rát ír le, amely ko­mo­lyan fel­ve­ti, hogy a »rombold le és privatizáld« – elv alap­ján ké­szült.”
A Szent Ist­ván Egye­tem Ál­lat­or­vos-tu­do­má­nyi Ka­rá­nak ál­lás­fog­la­lá­sa szerint „az új fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vény­ja­vas­lat a meg­ma­radt au­to­nó­mia gya­kor­la­ti fel­szá­mo­lá­sá­ra tör”, a do­ku­men­tum­ban „nem sze­re­pel­nek a kép­zés mi­nő­sé­gi ga­ran­ci­ái”, s az egye­te­mek „össz­tár­sa­dal­mi ér­dek he­lyett kön­­nyen a ki­sebb-na­gyobb gaz­da­sá­gi, po­li­ti­kai és egyéb cso­por­to­su­lá­sok ér­dek­ér­vé­nye­sí­té­sé­nek az esz­kö­zé­vé vál­hat­nak”.
Ki­fe­je­zet­ten a tör­vény­ter­ve­zet meg­fú­rá­sá­ra ala­pí­tot­ták te­kin­té­lyes ku­ta­tók és ok­ta­tók az „Egye­sü­let a Fel­ső­ok­ta­tás­ért és Ku­ta­tá­sért” (EFOK) ne­vű szer­ve­ze­tet, amely alá­írás­gyűj­tés­sel, til­ta­ko­zá­sok szer­ve­zé­sé­vel, nyi­lat­ko­za­tok ki­adá­sá­val igyek­szik meg­aka­dá­lyoz­ni a tör­vény el­fo­ga­dá­sát. A kü­lön­bö­ző til­ta­ko­zó nyi­lat­ko­za­tok és az OM ezek­re adott ci­ni­kus vá­la­szai az EFOK hon­lap­ján (http://efok.mrginfo.com) ol­vas­ha­tók.
A fen­ti­ek jel­zik, hogy a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek vég­re fel­is­mer­ték: az új Ftv. a lé­tük­ben fe­nye­ge­ti őket. Saj­nos azon­ban a Szalay ut­ca ke­mény­vo­na­las sza­bad­ság­pár­ti­jai egy­elő­re nem mu­tat­tak túl sok ér­dek­lő­dést a tel­jes tu­do­má­nyos és ok­ta­tá­si szfé­ra vé­le­mé­nye iránt. Min­den­ki job­ban jár­na, ha alá­írá­sok he­lyett pénzt gyűj­te­nénk: a be­folyt összeg­ből ve­het­nénk Ma­gyar­nak és min­den em­be­ré­nek egy-egy hor­vát­or­szá­gi nya­ra­lót, hát­ha az ad­ri­ai nap­fény­től meg­jön­ne az eszük, s bé­kén hagy­nák azo­kat, akik­nek szol­gá­la­tá­ra hi­va­tot­tak.



Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Tisza István és az elsõ világháború
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”