OFFLINE | intro | napló
Hazai történetek
(2004. szeptember)

Tör­té­net egy: is­me­rő­söm me­sé­li, a
pá­ri­zsi ma­gyar kon­zu­lá­tus na­pon­ta több olyan le­ve­let is kap, amely­ben a le­vél­író fel­há­bo­ro­dot­tan, iro­ni­ku­san vagy ép­pen csa­ló­dot­tan szá­mol be
ar­ról, hogy Ma­gyar­or­szá­gon a
rend­őr­ség mond­va­csi­nált okok­kal, a
tá­jé­ko­zat­lan­sá­got, a nyelv­tu­dás hi­á­nyát ki­hasz­nál­va bír­sá­golt (euróban!), a
kö­rül­mé­nyek­ből pe­dig nyil­ván­va­ló­vá vált, hogy a rend­őr sa­ját zseb­re
dol­go­zott. Mon­dom, is­me­rő­söm sze­rint a le­ve­lek hang­ne­me vál­to­zó, ab­ban
vi­szont ki­vé­tel nél­kül meg­egyez­nek a ká­ro­sul­tak, hogy a tör­tén­tek után nem óhaj­ta­nak még egy­szer
Ma­gyar­or­szág­ra lá­to­gat­ni.
Történet kettő: a so­főr­ként dol­go­zó
is­me­rős az ügyes zsi­vány­ság­nak
ki­já­ró el­is­me­rés­sel me­sé­li egy rend­őr bon mot-ját, mi­sze­rint nincs ad­dig
vé­ge a mű­szak­nak, amíg ös­­sze nem jön az öt­száz euró. A cse­les mon­dat után a me­sé­lő még ka­csint is
egyet – ér­ted? –, ne­kem pe­dig a
há­ta­mon fut­kos a hi­deg. Mint min­dig, ha a ha­ta­lom­mal va­ló vis­­sza­élés­ről,
ta­pin­ta­tos, de még­is erő­tel­jes fel­lé­pés he­lyett bru­ta­li­tás­ról vagy ép­pen
ért­he­tet­len el­né­zés­ről ol­va­sok – szó­val csu­pa olyas­mi­ről, amit bő­ven
meg­ta­pasz­tal­hat­tunk mind­an­­nyi­an a ma­gyar rend­őr­ség ré­szé­ről az el­múlt idők­ben. Mert hi­á­ba végzi de­re­ka­san a munkáját a se­gí­tő­kész jár­őr, a
holt­fá­radt, de a be­je­len­tést
szak­sze­rű­en és gyor­san ke­ze­lő
ügye­le­tes tiszt, ha a ho­ni és kül­ho­ni
ál­lam­pol­gár is egy­re több­ször
ta­pasz­tal­ja, hogy a szol­gá­lók és vé­dők egy ré­sze egy­sze­rű­en fe­jős­te­hén­nek né­zi. És bár nem ke­nye­rünk a vulgárpszichológia, a (K.) Já­nos-ar­cú rend­szer­vál­tás­ra sem le­het az idők
vé­ge­ze­té­ig rá­ken­ni min­dent, de mint­ha az „öt­száz eurós mű­szak” vi­lá­gí­tós
ne­on-jel­ké­pe is le­het­ne mind­an­nak, ami­nek el­vi­leg a hoz­zánk ve­tő­dő
kül­föl­di meg a ho­ni pógár ké­nyel­mét, biz­ton­sá­gát kel­le­ne szol­gál­nia. Mint­ha ál­lam­igaz­ga­tá­sunk, rend­vé­del­mi
há­ló­za­tunk mun­ka­ver­senyt hir­de­tett
vol­na le­ro­ha­dás­ból, töketlenségből, ag­res­­szi­vi­tás­ból, a fe­le­lős­ség hárításából, a „jöj­jön vis­­sza ké­sőbb,
le­fa­gyott a rend­szer” tí­pu­sú
ki­fo­gá­sok­ból. A pu­ri­tán ál­lam­ról va­ló szó­nok­lás mel­lett az ál­la­mi víz­fej
fo­lya­ma­tos és ag­gasz­tó nö­ve­ke­dé­sét lát­juk; és ez most ki­vé­te­le­sen nem
tár­gyi­la­gos­ra hang­sze­relt el­len­zé­ki
rug­do­só­dás. A rend­szer­vál­to­zás óta egyik po­li­ti­kai elit sem vet­te ma­gá­nak a bá­tor­sá­got, hogy va­la­mi tény­leg
na­gyot lép­jen. Mert per­sze
vi­gyo­rog­ha­tunk kí­nunk­ban a
rend­őr­ka­pi­tá­nyon, aki­nek van
dip­lo­má­ja, de még­se (az RTL KLUB Hír­adó­ja sze­rint a fő­sze­rep­lő a
„vas­kan­cel­lár”), az eset azon­ban
is­ko­la­pél­dá­ja le­het­ne a fe­le­lős­ség
há­rí­tá­sá­nak, az el­len­őr­zés meg a
szá­mon­ké­rés hi­á­nyá­nak. Egy­szó­val
an­nak, ami­vel min­den­ki ta­lál­ko­zik
ak­kor, ami­kor ügyet in­téz­ne vagy
egy­sze­rű­en csak sze­ret­ne va­la­mit meg­tud­ni, hogy az ügy­fe­le­it po­ten­ci­á­lis csa­ló­nak te­kin­tő adó­hi­va­tal ne
küld­hes­sen ne­ki számonkérő szék­kel meg fal­hoz ál­lí­tás­sal fe­nye­ge­tő le­ve­let egy ha­tár­idő le­jár­ta előtt két nap­pal. A kül­föl­di­e­ket pré­dá­nak te­kin­tő rend­őri ma­ga­tar­tás csak rá­kos ki­nö­vé­se a
ma­gyar ál­lam­igaz­ga­tás, egy­ál­ta­lán az ál­lam­ha­ta­lom egy­re ag­gasz­tóbb
ál­la­po­tá­nak. Nem lesz min­dig Lamperth Mó­ni­kánk a gon­dok
meg­ol­dá­sá­ra, kezd­jük hát az­zal, hogy meg­pró­bá­lunk nor­má­li­san vi­sel­ked­ni egy­más­sal meg a hoz­zánk
lá­to­ga­tók­kal. Egy­szer ta­lán men­ni fog.



Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Tisza István és az elsõ világháború
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”