Ugyan a Nap-kel­te stáb­ja a
mi­nisz­ter­el­nök le­mon­dá­sa után már nem kí­ván­ja át­ven­ni a ki­tün­te­tést, az eset rá­vi­lá­gít a nem­ze­ti te­le­ví­zi­ó­zás
kor­mány­füg­gő, ál­dat­lan és mél­tat­lan hely­ze­té­re. A bru­tá­lis si­ker­csi­ho­lás
mö­gött fel­sej­lik a rend­szer­vál­to­zás árny­ol­da­la.

A re­fe­ren­cia­mű;­sor
A ma­gyar te­le­ví­zi­ó­zás leg­né­zet­tebb
reg­ge­li hát­tér­mű­so­ra Nap-kel­te né­ven 2002 szep­tem­be­ré­ben tért vis­­sza az MTV-hez, ugyan­ah­hoz a csa­tor­ná­hoz, ahon­nan a ’80-as évek vé­gén előd­je, a Nap TV el­in­dult. A ma­gyar­or­szá­gi
ke­res­ke­del­mi te­le­ví­zi­ó­zás út­tö­rő
pro­duk­ci­ó­ja pá­rat­lan si­ker­tör­té­ne­tet élt meg Gyár­fás Ta­más ve­ze­té­se alatt. A mű­sor meg­járt több adót – MTV, TV3, ATV –, túl­élt szá­mos hul­lám­völ­gyet,
túl­él­te ri­vá­li­sa­it, majd úgy ke­rült vis­­sza az anya­ál­lo­más­hoz, hogy egy­ol­da­lú­an dik­tál­ha­tott fel­té­te­le­ket, egy­részt
meg­győ­ző né­zett­sé­gi mu­ta­tói,
más­részt a köz­szol­gá­la­ti te­le­ví­zi­ót
fel­ügye­lő po­li­ti­kai dön­tés­ho­zók
tá­mo­ga­tá­sa mi­att. Ez a di­a­dal­me­net az adás nyíl­tan vál­lalt balliberális
be­ál­lí­tó­dás­nak kö­szön­he­tő. A 2002-es kor­mány­vál­tást kö­ve­tő­en a ma­gyar
reg­ge­li mű­so­rok pi­a­cán nem is volt más szó­ba jö­he­tő bal­ol­da­li pro­jekt, pon­to­sab­ban a sem­mi­ből fel­épí­ten­dő va­do­na­t- új mű­sor kon­cep­ci­ó­ja ke­rült szem­be a már be­vált és bi­zo­nyí­tott
mű­sor beeme­lé­sé­nek le­he­tő­sé­gé­vel.
A dön­tés­ben a meg­ha­tá­ro­zó fak­tor a Nap-kel­te leg­lé­nye­ge­sebb vo­ná­sa, a ki­szá­mít­ha­tó­ság volt, amit nem csak a fo­lya­ma­tos mű­kö­dés­sel, az ál­lan­dó mű­sor­ve­ze­tői ál­lo­mán­­nyal ér­nek el,
ha­nem a mű­sor­ké­szí­tés me­ne­tét
do­mi­ná­ló balliberális pa­ra­dig­má­val, amit kö­vet­ke­ze­te­sen cent­rum­ként
tün­tet­nek fel. A prob­lé­mák
be­mu­ta­tá­sá­nak né­ző­pont­ja
hi­he­tet­le­nül sta­bi­lan kö­tő­dik e
pa­ra­dig­má­hoz, füg­get­le­nül év­szak­tól és kor­szak­tól, sőt, po­li­ti­kai pár­tok­tól és kor­mány­za­ti aktoroktól is. Eb­ben rej­lik a meg­bíz­ha­tó­ság lé­nye­ge. Nagy
kér­dés azon­ban, hogy a tár­sa­da­lom azo­no­sul-e a Nap­-kel­te né­ző­pont­já­val, ne­tán a Nap-­kel­te azo­no­sul a
tár­sa­da­lom több­sé­gi vé­le­mé­nyé­vel, vagy eset­leg egé­szen más okok áll­nak a pro­duk­ció pi­ac­ve­ze­tő stá­tu­sza
mö­gött.

Ku­lis­­sza­tit­kok
Te­kint­sük át a pro­duk­ció si­ke­rét
ered­mé­nye­ző mű­sor­szer­kesz­té­si
gya­kor­la­to­kat! A Ke­reszt­tűz cí­mű ro­vat leg­lé­nye­ge­sebb jel­lem­ző­je pél­dá­ul, hogy két meg­hí­vott új­ság­író sze­re­pel a kö­zé­pen ál­ló mű­sor­ve­ze­tő mel­lett. Ha a meg­hí­vot­tak ki­vá­lasz­tá­sát vesz­­szük szem­ügy­re, egy­ér­tel­mű­vé vá­lik, hogy a jobb­ol­da­li saj­tó faj­sú­lyos
rep­re­zen­tán­sai gya­kor­la­ti­lag nem
kap­nak sze­re­pet a ro­vat­ban
kér­de­ző­ként. A jobb­ol­dal
rep­re­zen­tán­sá­nak te­kint­he­tő
meg­hí­vot­tak ará­nya lé­nye­ge­sen
el­ma­rad a bal­ol­da­li és li­be­rá­lis mé­dia kép­vi­se­lő­i­nek ará­nyá­tól. Ez­zel a
szer­kesz­té­si me­tó­dus­sal a
Ke­reszt­tűz­ben kí­nált jobb­ol­da­li
vi­lág­né­ze­tű új­ság­író sze­rep­lé­si
le­he­tő­sé­ge a ki­egyen­sú­lyo­zott­ság
lát­sza­tá­nak kel­té­sét szol­gál­ja, és
egy­ben meg­old egy to­váb­bi fon­tos
fel­ada­tot: ál­lan­dó iga­zo­lást suly­kol ar­ra néz­ve, hogy a jobb­ol­da­li mé­dia
te­rü­le­tén tu­laj­don­kép­pen nem is
ta­lál­ha­tó iga­zán ka­rak­te­res
mé­dia­sze­mé­lyi­ség. Mind­eze­ket a
ha­tá­so­kat erő­sí­ti a hár­mas kér­de­zői kon­fi­gu­rá­ció, amely­ben a kö­zép­re
ál­lí­tott és ve­ze­tő sze­re­pét
meg­szó­la­lá­sá­nak idő­zí­té­sé­vel,
hos­­szá­val hang­sú­lyo­zó mű­sor­ve­ze­tő mel­lett egy jobb-és egy bal­ol­da­li
rep­re­zen­táns je­le­nik meg, ga­ran­tál­va a jobb­ol­da­li kér­de­ző biz­tos
alul­ma­ra­dá­sát, mi­u­tán a ve­ze­tő
kér­de­ző egyet­len eset­ben sem
te­kint­he­tő sem­le­ges­nek.
A do­mi­náns pa­ra­dig­mát meg­je­le­ní­tő mű­sor­ve­ze­tőt ez a fel­ál­lás kö­zép­re
tá­jol­ja, együtt­mű­kö­dé­se az egyik fél­lel és szem­ben­ál­lá­sa a má­sik­kal pusz­tán az adott hely­zet­re vo­nat­ko­zó pil­la­nat­nyi dön­té­sé­nek tű­nik. Az aszim­met­ri­kus sze­rep­osz­tás­ban a jobb­ol­da­li kér­de­ző szá­má­ra az iz­gá­ga, ká­kán is cso­mót ke­re­ső, aka­dé­kos­ko­dó ha­bi­tus jut,
mi­köz­ben tár­sai ki­egyen­sú­lyo­zott,
tár­gyi­la­gos és pár­tat­lan at­ti­tű­döt
su­gá­roz­nak, ho­lott a mély­elem­zé­sek egy­ér­tel­mű ma­ni­pu­lá­ci­ós cé­lú
tor­zí­tá­so­kat je­lez­nek kér­de­zői
ak­ti­vi­tá­suk­ban.
Iga­zi nap­kel­tés sa­já­tos­ság az
egy­sze­rep­lős ki­nyi­lat­koz­ta­tás
do­mi­nan­ci­á­ja. A mű­sor­ban rend­kí­vül ke­vés a köz­vet­len vi­ta jel­le­gű
mű­sor­rész, ahol érv az érv­vel
mér­kőz­het­ne vis­­sza­fo­got­tabb
mű­sor­ve­ze­tői je­len­lét mel­lett. Ezt le­het a Nap-kel­te alap­kon­cep­ci­ó­já­nak is
te­kin­te­ni: na­gyon so­kat bíz­nak a
mű­sor­ve­ze­tő­re. A köz­vet­len
vi­ta­szi­tu­á­ci­ók ke­rü­lé­se egy­ben azt is
je­len­ti, hogy a balliberális po­li­ti­ka
kép­vi­se­lő­it nem te­szik ki a köz­vet­len po­li­ti­kai kont­roll, al­ter­na­tív (el­len­zé­ki) ér­tel­me­zé­si mó­dok­kal va­ló
szem­be­sü­lés le­he­tő­sé­gé­nek.
Ér­te­lem­sze­rű­en ezt a funk­ci­ót is az
új­ság­írók vál­lal­ják ma­guk­ra. A po­li­ti­kai do­mi­nan­cia, a bal­ol­da­li po­li­ti­ku­sok
túl­rep­re­zen­tált­sá­ga mel­lett je­len­tős a po­li­ti­kán kí­vü­li szek­tor át­po­li­ti­zá­lá­sa.
A Nap-kel­te hír­im­pul­zu­sai a
ki­egyen­sú­lyo­zott­ság tel­jes hi­á­nyát
jel­zik. A bal­ol­da­li vegy­ér­té­kű
im­pul­zu­sok tel­jes szá­ma több mint 300 szá­za­lék­kal ha­lad­ja meg a
jobb­ol­da­lit, mi­köz­ben kö­zé­pen – a
leg­kí­vá­na­to­sabb ki­egyen­sú­lyo­zott
tar­to­mány­ban – is je­len­tős hi­á­tus
mu­tat­ko­zik. A Nap-kel­te a 2002-es
kor­mány­vál­tás után az eny­he bal­ol­da­li el­fo­gult­sá­got te­kin­ti do­mi­náns
pa­ra­dig­má­nak, amely a va­ló­ság­ban a kö­ze­pes és erős bal­ol­da­li
el­fo­gult­sá­got sok­kal na­gyobb
arány­ban hor­doz­za, mint a ha­son­ló ará­nyú jobb­ol­da­lit. A leg­na­gyobb
hi­á­nyos­ság a ki­egyen­sú­lyo­zott­ság­ban mu­tat­ko­zik, mely­nek itt mu­ta­tott
meg­rop­pa­ná­sa a mé­dia­tör­vényt
alap­ja­i­ban sér­ti.

Mű;­sor­ve­ze­tő;
sze­mé­lyi­sé­gek
A Nap-kel­te si­ke­ré­nek dön­tő oka a
mű­sor­ve­ze­tői sze­mé­lyi­sé­gek­ben rej­lik. Olyan csa­pat­tal dol­go­zik a Nap-­kel­te, amely­nek a be­fo­ga­dó szem­pont­já­ból leg­fon­to­sabb tag­jai több év­ti­ze­de
mű­köd­nek az új­ság­írás, a mé­dia
te­rü­le­tén, il­let­ve más
ro­kon­szak­mák­ban. Hír­ne­vü­ket is
más­hol sze­rez­ték, és szak­mai
re­pu­tá­ci­ó­ju­kat vit­ték ma­guk­kal a
Nap­kel­té­be. A mű­sor önál­ló gaz­da­sá­gi vál­lal­ko­zás, nem függ sen­ki­től és
sem­mi­től, mű­sor­ve­ze­tői pe­dig
el­is­mert vé­le­mény­for­má­ló sze­mé­lyek, akik nem csak a Nap-kel­te
mű­sor­ve­ze­tő­i­ként je­len­nek meg a
ha­zai mé­di­á­ban. Mind­eb­ből
kö­vet­ke­ző­en olyan kér­dé­se­ket is
fel­te­het­nek, amit eset­leg más reg­ge­li mű­so­rok mű­sor­ve­ze­tői nem
koc­káz­tat­ná­nak meg. Az ilyen mó­don fel­épí­tett vé­le­mény­-nyil­vá­ní­tá­suk­kal
do­mi­náns mó­don ha­tá­roz­zák meg a mű­sor össz­kép­ét és ha­tá­sát.
Vé­le­mény-­nyil­vá­ní­tá­son nem a po­li­ti­kai ho­va­tar­to­zás ki­nyi­lat­koz­ta­tá­sát
ért­jük – jól­le­het min­den egyes
mű­sor­ve­ze­tő il­lesz­ke­dik a
vegy­ér­ték­ében bal­ra tolt kép­be, hi­szen Aczél End­rét a Nép­sza­bad­ság
pub­li­cis­tá­ja­ként, Ve­re­bes Ist­vánt a He­ti He­tes ál­lan­dó részt­ve­vő­je­ként is
is­mer­he­tik a né­zők, és így
to­vább – ha­nem a kér­de­zés­mód­ban, az ese­mé­nyek be­ál­lí­tás­ában, a
hi­vat­ko­zá­sok­ban, és egyéb
kom­mu­ni­ká­ci­ós, va­la­mint metakommunikatív je­gyek­ben
meg­nyil­vá­nu­ló po­li­ti­kai be­ál­lí­tó­dás meg­nyil­vá­nu­lá­sát. Mi­től ér­de­ke­sebb egy nap­kel­tés be­szél­ge­tés más
reg­ge­li mű­so­rok ha­son­ló té­má­jú
ro­va­ta­i­nál? Min­den egyes új­ság­író a ma­ga sze­mé­lyi­sé­gé­ből adó­dó
stí­lus­ban, sza­ba­don – sok­szor
szem­te­le­nül, oly­kor ag­res­­szí­ven –,
ala­pos té­ma­is­me­ret­tel és ál­ta­lá­nos
tá­jé­ko­zott­ság­gal, a cél­kö­zön­ség
szá­má­ra pro­fes­­szi­o­ná­lis­nak lát­szó
kér­de­zés­tech­ni­ká­val dol­go­zik.
Mind­ezek a fak­to­rok olyan len­dü­le­tet ad­nak a mű­sor­nak, amely ki­vá­ló­an
al­kal­mas ar­ra, hogy a bi­zony­ta­la­nabb per­cep­ci­ó­jú né­zők előtt a mű­sor
üze­ne­te­i­nek ki­egyen­sú­lyo­zat­lan­sá­gát el­fed­je.

A leg­na­gyobb
ha­zai saj­tó­bot­rány
A mű­sor­ve­ze­tői ma­ni­pu­lá­ció
is­ko­la­pél­dá­ja volt, aho­gyan Ve­re­bes Ist­ván a Nép­sza­bad­ság­ban meg­je­lent ha­mi­sí­tott Teller-levél bot­rányt
sem­le­ge­sí­tet­te. Zeley Lász­ló nyug­dí­jas új­ság­író­val a No­bel-dí­jas
tu­dós „posthumus le­ve­lé­ről”
be­szél­ge­tett Ve­re­bes Ist­ván 2003. szep­tem­ber 20-án. „Kö­dö­sen
lá­tok…” – kezd­te a be­szél­ge­tést a
mű­sor­ve­ze­tő, „Tes­sék ne­kem
el­mon­da­ni pon­to­san, ho­gyan is
fo­gal­ma­zó­dott ez a le­vél!”. Zeley sze­rint Teller Ede te­le­fo­non mond­ta el
meg­lá­tá­sa­it, amit le­jegy­ze­tel­tek és vissza­ol­vas­tak Tellernek. Fel­me­rült a pro­fes­­szor alá­írá­sá­nak kér­dé­se is. Zeley sze­rint au­gusz­tus 21-én ke­rül­tek fel­adás­ra a név­je­gyek, ame­lyek
szep­tem­ber 11-én ér­kez­tek meg.
Név­jeg­­gyel együtt lett elfaxolva a le­vél a Teller ál­tal ala­pí­tott in­té­zet­be, majd a
tit­kár­nő a le­ve­let vis­­sza­iga­zol­ta, és az így ment a Nép­sza­bad­ság
szer­kesz­tő­sé­gé­be. Az is ki­de­rült, hogy a le­ve­let Rozsnyai for­dí­tot­ta. A
ri­port­alany el­be­szé­lé­se a tel­jes
ho­mály és za­va­ros­ság. Ve­re­bes passzív kér­dé­sei és a ri­port­alany
vá­la­szai köl­csö­nö­sen ér­dek­te­len­né
tet­ték a sú­lyos té­mát.
A szi­lárd­nak tű­nő ok­nyo­mo­zói at­ti­tűd mö­gött egy má­sik szán­dék, a té­ma una­lo­mig tör­té­nő agyon­be­szé­lé­se
mu­tat­ha­tó ki, mi­köz­ben a ma­gyar saj­tó rend­szer­vál­tás óta el­telt idő­sza­ká­nak leg­na­gyobb bot­rá­nyá­ról van szó. A
Nap-kel­te ál­tal al­kal­ma­zott mód­szer
lé­nye­gé­ben a kom­mu­ni­ká­ci­ós
in­ger­kü­szöb meg­eme­lé­sé­vel az eset lényegtelenítésére irá­nyul, amel­­lyel ma­ga a ha­mi­sí­tás prob­lé­má­ja is
meg­ol­dott­nak tű­nik, va­gyis a
mű­sor­ve­ze­tő as­­szisz­tál az ügy
el­ba­ga­tel­li­zá­lá­sá­hoz. A Nép­sza­bad­ság ak­ci­ó­já­ban ki­mu­tat­ha­tó a pro­pa­gan­da va­la­men­­nyi fon­tos jel­lem­ző­je.
Egy­sze­rű­sí­tés tör­tént, ami­kor a tu­dós füg­get­len vé­le­mény­al­ko­tá­sát a
köz­ve­tí­tő új­ság­írók az ak­tu­á­lis
bel­po­li­ti­kai hely­zet­re al­kal­maz­ták,
még­pe­dig olyan kon­tex­tus­ban, hogy a bal­ol­dal­ra po­zi­tív, a jobb­ol­dal­ra ne­ga­tív sze­re­pet osz­tot­tak. Fel­na­gyí­tás, a
té­nyek tor­zí­tá­sa tör­tént, ami­kor a tu­dós ki­je­len­té­sé­nek egyes, az el­len­zék
szá­má­ra hát­rá­nyo­san ér­tel­mez­he­tő
té­te­le­it a köz­ve­tí­tő lánc sar­kít­va ad­ta
to­vább. Az üze­net­ben Teller Ede
tu­laj­don­kép­pen az üze­net­ké­szí­tők
ma­gán­vé­le­mé-ny­ének hi­te­le­sí­tő­je­ként je­le­nik meg, az­az a hang­sze­re­lés egyik inst­ru­men­tu­ma­ként hasz­nál­ják, akár­csak a ma­ni­pu­lá­ci­ót hír­ként
to­vább­adó Nép­sza­bad­sá­got. A
transz­fú­zió az a pro­pa­gan­da­fo­gás,
ami­kor a ma­ni­pu­lált üze­net a
kü­lön­bö­ző hír­köz­lő esz­kö­zök­höz
al­kal­maz­ko­dik. Ez tör­tént, ami­kor a Nép­sza­bad­ság­ban kö­zöl­ték a cik­ket, majd ami­kor azt az egész ma­gyar
mé­dia háttérinformációk nél­kül tet­te köz­zé, vé­gül pe­dig a köz­be­széd
fel­kap­va a té­mát meg­ad­ta an­nak
ár­nya­la­ta­it és va­ló­di je­len­tő­sé­gét.
Ve­re­bes Ist­ván iga­zi mű­fa­ja ez az
utol­só sza­kasz, ha­bi­tu­sa és
köz­sze­rep­lői ma­ga­tar­tá­sa nem a hí­rek for­rá­sá­nál, ha­nem a nyil­vá­nos­ság­ban rá­juk ag­ga­tott ér­tel­me­zé­si le­he­tő­sé­gek vá­lo­ga­tá­sá­nál kap je­len­tő­sé­get. Az
el­hí­re­sült le­vél­ügy­ben Ve­re­bes­nek
le­he­tő­sé­ge lett vol­na ar­ra, hogy va­ló­di di­men­zi­ó­já­ban, min­den ma­ni­pu­lá­ci­ós és pro­pa­gan­da­vo­nás­sal fel­ru­ház­va mu­tas­sa be a hi­te­les tör­té­ne­tet, ám e he­lyett a ma­sza­to­ló ér­tel­me­zést
vá­lasz­tot­ta.

A si­ker­hez
tá­mo­ga­tás kell
A Nap-kel­te fel­vá­zolt mű­kö­dé­si
gya­kor­la­ta szá­mos szem­pont­ból
rend­sze­re­sen sér­ti a mé­dia­tör­vény egyes be­kez­dé­se­it, még­sem
szol­gál­tat ele­gen­dő ala­pot az azon­na­li és ha­tá­ro­zott be­avat­ko­zás­ra,
pon­to­sab­ban, ha szol­gál­tat is,
ugyan­ilyen arány­ban le­he­tő­sé­get
te­remt a ki­bú­vás­ra. En­nek szá­mos oka kö­zül ket­tőt eme­lünk ki. Az el­ső a
pár­tok ér­de­ke­i­nek alá­ren­delt
mé­dia­tör­vény­ben le­írt párt­fo­gói
rend­szer, amely el­ső­sor­ban az
ORTT-n be­lül biz­to­sít­ja a mű­sor
meg­le­he­tő­sen nagy vé­dett­sé­gét. A
má­sik ok a közszolgálatiság vi­lá­gos meg­ha­tá­ro­zá­sá­nak hi­á­nya.
Ma­gyar­or­szág fi­a­tal de­mok­rá­cia,
mely­ben a négy év­ti­ze­des mo­no­lit
dik­ta­tú­ra men­tá­lis ha­tá­sai leg­alább olyan erő­sen ér­vé­nye­sül­nek, mint a mo­der­ni­zá­ci­ós tö­rek­vé­sek. A ket­tő
küz­del­mé­nek erő­te­ré­ben az új­ság­írás for­má­lis sza­bá­lya­it ál­ta­lá­ban be­tart­va, de az em­be­ri szo­ká­so­kat és az
élet­tör­vény jel­leg­gel bí­ró Ká­dár-ko­ri
ha­bi­tust min­den­ki­nél ala­po­sab­ban
is­mer­ve és al­kal­maz­va, az em­be­ri
sze­mé­lyi­ség­nek egé­szen az
ösz­tön­éle­tig ha­tó mediális
ki­szol­gál­ta­tott­sá­gát cél­irá­nyo­san
ki­hasz­nál­va mű­kö­dik a mű­sor, az
ele­ven anak­ro­niz­mus.
A si­ker táp­ta­la­ja a szin­tén
anak­ro­nisz­ti­kus át­me­ne­ti tár­sa­da­lom, amely egy­szer­re ké­pes a mo­dern
pol­gá­ri fej­lő­dés és a pan­gó túl­élés
tü­ne­te­i­nek pro­du­ká­lá­sá­ra. A
nosz­tal­gia, a fo­lya­ma­tos­ság irán­ti igény ma­ga az ön­azo­nos­ság, a
dik­ta­tú­rá­ban szo­ci­a­li­zált, de él­he­tő­nek, meg­él­he­tő­nek és túl­él­he­tő­nek
bi­zo­nyult élet­for­ma foly­ta­tá­sa. A
rend­szer­vál­tás gyö­ke­res for­du­la­ta, a po­li­ti­kai és gaz­da­sá­gi élet ro­ha­mos
át­ren­de­ző­dé­se a ter­vez­he­tő élet­út­ra
ka­lib­rált és ezért ta­lajt vesz­tett tö­me­gek szá­má­ra ke­zel­he­tet­len konf­lik­tu­so­kat ered­mé­nye­zett, ami­nek tü­ne­ti
ke­ze­lé­sé­re af­fé­le nyug­ta­tó-és
aj­zó­szer­ként, al­kal­man­ként ki­fe­je­zet­ten a mé­dia­ku­ta­tás­ból is­mert elekt­ro­ni­kus drog­ként hat­nak a nap­kel­tés
stí­lus­je­gyek, az is­mert ar­cok és is­mert meg­ol­dá­sok.

Nosztalgiatévé
A Ma­gyar Te­le­ví­zió az el­múlt évek
so­rán nem csu­pán tő­ké­jét, ha­nem a meg­úju­lás­ba ve­tett po­li­ti­kai hi­te­lét is
el­ve­szí­tet­te, ön­ma­ga pa­ró­di­á­ja­ként nosz­tal­gi­kus in­téz­mén­­nyé vált, an­nak a né­zői szeg­mens­nek a szol­gá­la­tá­ba sze­gőd­ve, amely szo­ká­sai,
al­kal­maz­ko­dá­si kép­te­len­sé­ge és az
ál­lan­dó­ság irán­ti ter­mé­sze­tes vá­gya mi­att vég­le­te­kig ra­gasz­ko­dik
min­den­hez, ami il­lú­zi­ó­já­ban
meg­tart­hat­ja. Ékes pél­dá­ja en­nek az ar­cu­lat-át­ala­kí­tás, és an­nak is
leg­ka­rak­te­re­sebb
jel­lem­ző­je – ál­lat­or­vo­si lo­va – a
Nap-kel­te.
A mű­sor más­sá­ga min­den ri­vá­lis­nál ér­de­ke­sebb a kö­zön­ség szá­má­ra. A köz­ér­dek­lő­dés min­dig na­gyobb
fi­gyel­met for­dít a showműsorokra a közszolgálatiságnál, a köz­vé­le­mény kor­rekt tá­jé­koz­ta­tá­sá­nál, a köz­be­széd ki­egyen­sú­lyo­zott tematizá-lásánál. A tö­meg­de­mok­rá­cia kom­mu­ni­ká­ci­ós te­ré­nek egy­ol­da­lú­an üz­le­ti ala­pú
el­fog­la­lá­sa vi­szont tö­ké­le­te­sen
el­len­té­tes a köz­ér­dek­kel. A közszolgálatiság fü­ge­fa­le­ve­le alatt
po­li­ti­kai valóságshow és szó­ra­koz­ta­tó hír­ma­zso­lá­zás fo­lyik. Az ame­ri­kai
ke­res­ke­del­mi tá­jé­koz­ta­tás­ban infotainment né­ven is­mert mód­szer mély gyö­ke­ret vert a ha­zai
köz­tá­jé­koz­ta­tás­ban. A be­csült
né­zett­sé­gi ada­tok­ra ala­po­zott
nép­sze­rű­ség nem elég­sé­ges alap a mé­dia­tör­vény­ben fog­lal­tak, il­let­ve a
tö­meg­tá­jé­koz­ta­tás írat­lan sza­bá­lya­i­nak meg­sér­té­sét el­né­ző, a prob­lé­mát
el­tus­so­ló ma­ga­tar­tás­ra. Mind­ad­dig, amíg Nap-kel­te je­len­le­gi szer­kesz­té­si el­ve­i­vel meg­je­le­nik a köz­szol­gá­la­ti
te­le­ví­zi­ó­ban, de­fi­ci­tes ma­rad a ma­gyar tö­meg­tá­jé­koz­ta­tás.