OFFLINE | téma |
Romániai helyzetkép választások előtt
Balkáni perpatvar
(2004. október)
Szin­te egyen­lő esél­­lyel vág ne­ki a no­vem­ber 28-i ro­má­ni­ai par­la­men­ti és el­nök­vá­lasz­tás­nak a kor­mány­zó szo­ci­ál­de­mok­ra­ta párt és a vá­lasz­tá­si ko­a­lí­ci­ót al­ko­tó li­be­rá­lis–de­mok­ra­ta párt­szö­vet­ség.

Miközben a kor­mány­ol­dal a nyug­dí­ja­sok­nak és a köz­szfé­rá­ban dol­go­zók­nak nyúj­tott bér­eme­lés­sel igyek­szik erő­sí­te­ni po­zí­ci­ó­it, az el­len­zék a jú­ni­u­si hely­ha­tó­sá­gi vá­lasz­tá­so­kon ara­tott si­ke­rét pró­bál­ja meg­is­mé­tel­ni no­vem­ber­ben. Ugyan­ak­kor a ro­má­ni­ai ma­gyar­ság ér­dek­kép­vi­se­let­ében idén mar­kán­san meg­mu­tat­ko­zik a po­li­ti­kai al­ter­na­tí­va­ke­re­sés.

Per­ma­nens kam­pány
Szus­­sza­nás­nyi időt sem hagy­tak a vá­lasz­tók­nak idén a ro­má­ni­ai po­li­ti­kai ala­ku­la­tok. A jú­ni­u­si hely­ha­tó­sá­gi vá­lasz­tá­sok előtt kez­dő­dött kam­pány nem fe­je­ző­dött be a vok­so­lás­sal, a pár­tok ugyan­is – im­már a no­vem­be­ri par­la­men­ti és el­nök­vá­lasz­tás­ra össz­pon­to­sít­va – egy­sze­rű­en „át­men­tet­ték” a kor­tes­had­já­ra­tot. A négy év­vel ez­előt­ti po­li­ti­kai hely­zet­kép­hez ké­pest idén sok­kal ki­egyen­sú­lyo­zot­tabb­nak mu­tat­ko­zik a kor­mány­ol­dal és az el­len­zék erő­vi­szo­nya, emi­att ro­mán po­li­ti­kai elem­zők úgy vé­lik: a no­vem­ber 28-i vok­so­lás vég­ered­mény­ét még a vá­lasz­tá­sok előtt egy hét­tel is kép­te­len­ség lesz meg­jó­sol­ni. Ez­zel szem­ben a 2000-es ro­má­ni­ai par­la­men­ti vá­lasz­tá­so­kat meg­elő­ző­en már éle­sen kör­vo­na­la­zó­dott az ak­ko­ri ha­ta­lom el­ke­rül­he­tet­len bu­ká­sa, amely­nek okai egy­aránt tet­ten ér­he­tők a kor­mány­ko­a­lí­ci­ót al­ko­tó pár­tok kö­zöt­ti tor­zsal­ko­dás­ban, va­la­mint a ro­mán tár­sa­da­lom poszt­kom­mu­nis­ta nosz­tal­gi­á­já­ban.
Ugyan­is az 1996-ban par­la­men­ti több­sé­get szer­zett ro­má­ni­ai de­mok­ra­ti­kus pár­tok al­kot­ta „megakoalícióban” – amely­nek tag­ja volt töb­bek kö­zött a Ro­má­ni­ai Ma­gyar De­mok­ra­ta Szö­vet­ség is – ál­lan­dó­vá vált a po­li­ti­kai bel­harc, amely a nép­sze­rűt­len szo­ci­á­lis in­téz­ke­dé­sek­kel, kor­rup­ci­ós ügyek­kel, a pri­va­ti­zá­ció és a gaz­da­sá­gi re­form csi­ga­las­sú­sá­gá­val együtt ki­vál­tot­ta a vá­lasz­tók el­for­du­lá­sát. Négy­éves ki­ha­gyás után töb­bek kö­zött emi­att ke­rült ha­ta­lom­ra 2000-ben a poszt­kom­mu­nis­ta utód­ala­ku­lat, a Szo­ci­ál­de­mok­ra­ta Párt (PSD), és nyer­te meg har­ma­dik ál­lam­fő man­dá­tu­mát a párt el­nö­ke, a so­kak­ban a Ceausescu-rezsim nyúj­tot­ta `„biz­ton­sá­got” kép­vi­se­lő Ion
Ili­es­cu.
No­ha az el­múlt kor­mány­za­ti cik­lus re­form­in­téz­ke­dé­sei to­vább­ra sem töl­töt­ték el ma­ra­dék­ta­lan elé­ge­dett­ség­gel az Eu­ró­pai Uni­ót és a Nastase-kabinetnek sem si­ke­rült ug­rás­sze­rű­en nö­vel­nie a ro­má­ni­ai élet­szín­vo­na­lat, a bal­ol­da­li ha­ta­lom nép­sze­rű­sé­ge még­sem ero­dá­ló­dott túl­zot­tan. Hoz­zá­tar­to­zik eh­hez, hogy a ro­má­ni­ai elekt­ro­ni­kus mé­dia ke­vés­bé üti meg a kri­ti­kai hang­vé­telt a je­len­le­gi ha­ta­lom­mal szem­ben, a kor­mány­párt­nak pe­dig az or­szág leg­né­zet­tebb ke­res­ke­del­mi csa­tor­ná­ját si­ke­rült a ma­ga ol­da­lá­ra ál­lí­ta­nia az­ál­tal, hogy vá­lasz­tá­si szö­vet­sé­get kö­tött az Antena 1 té­vé­csa­tor­na tu­laj­do­no­sá­nak zseb­párt­já­val, a Ro­mán Hu­ma­nis­ta Párt­tal. A PSD-t je­len­leg az töl­ti el ag­go­da­lom­mal, hogy el­len­zé­ké­nek si­ke­rült meg­iz­mo­sod­nia, és ren­dez­nie so­ra­it a 2000-ben el­szen­ve­dett csú­fos ku­darc után.

Nastase Stolojan ellen
Az el­len­zék ma­gá­ra ta­lá­lá­sa nem volt kön­­nyű fo­lya­mat, hi­szen a ko­ráb­bi kor­mány­ko­a­lí­ció leg­na­gyobb párt­ját je­len­tő Ke­resz­tény­de­mok­ra­ta Nem­ze­ti Pa­raszt­párt a négy év­vel ez­előt­ti vá­lasz­tá­sok­ alkalmával ki­szo­rult a bu­ka­res­ti par­la­ment­ből. Így a konst­ruk­tív el­len­zé­ki­ség fel­ada­ta a De­mok­ra­ta Párt­ra (PD) és a Nem­ze­ti Li­be­rá­lis Párt­ra (PNL) há­rult, amely meg­osz­tot­ta ugyan a pa­let­tát a C. V. Tu­dor ve­zet­te Nagy-Ro­má­nia Párt­tal (PRM), ám szél­ső­sé­ge­sen na­ci­o­na­lis­ta po­li­ti­ká­ja mi­att Tudorékkal egyet­len szá­mot­te­vő ala­ku­lat sem haj­lan­dó szö­vet­kez­ni. A li­be­rá­li­sok és a de­mok­ra­ták idő­köz­ben be­lát­ták, kü­lön-kü­lön nem ve­he­tik fel a har­cot a szo­ci­ál­de­mok­ra­ták­kal, ezért idén ta­vas­­szal (a ro­mán Igaz­ság és Va­ló­ság sza­vak igent je­len­tő kez­dő­be­tű­i­ből) D. A. né­ven vá­lasz­tá­si szö­vet­ség­re lép­tek. Dön­té­sük őket iga­zol­ta: no­ha az el­len­zé­ki párt­szö­vet­ség­nek ta­vasszal még 15 szá­za­lé­kos le­ma­ra­dá­sa volt a kor­mány­párt­tal szem­ben, a jú­ni­u­si hely­ha­tó­sá­gi vá­lasz­tá­so­kon min­den vá­ra­ko­zást fe­lül­mú­ló ered­ményt ér­tek el a li­be­rá­li­sok és a de­mok­ra­ták. Meg­őriz­ték Bu­ka­rest fő­pol­gár­mes­te­ri szé­két (Traian Basescu de­mok­ra­ta el­nök si­mán ver­te Mircea Geoana kül­ügy­mi­nisz­tert, a PSD je­len­le­gi kor­mány­fő-je­lölt­jét), a hat ke­rü­let pol­gár­mes­te­ri tiszt­sé­ge kö­zül ötöt meg­nyer­tek, emel­lett a fő­vá­ros kép­vi­se­lő-tes­tü­let­ében is több­sé­get sze­rez­tek. Leg­lát­vá­nyo­sabb si­ke­rét még­is vi­dé­ken arat­ta az el­len­zék, mi­u­tán a leg­több me­gye­szék­he­lyen sa­ját em­be­rét ül­tet­te a pol­gár­mes­te­ri szék­be, sőt a ko­ráb­ban a PSD vá­lasz­tó­tá­bo­rá­nak szá­mí­tó me­gyék­ben is meg­sze­rez­te az ön­kor­mány­zat­ok fö­löt­ti ha­tal­mat.
A leg­fris­sebb köz­vé­le­mény-ku­ta­tás­ok ugyan­csak az el­len­zék elő­re­tö­ré­sét bi­zo­nyít­ják. Ezek sze­rint or­szá­gos vi­szony­lat­ban a kor­mány­párt 39 szá­za­lé­kos nép­sze­rű­sé­ge mind­ös­­sze öt szá­za­lék­kal több a li­be­rá­lis-de­mok­ra­ta szö­vet­sé­gé­nél, ám a fő­vá­ros­ban for­dí­tott a hely­zet, itt az el­len­zék ve­zet tíz szá­za­lék­kal. Ha­son­ló ké­pet mu­tat az ál­lam­fő­je­löl­tek küz­del­me: Adrian Nastase kor­mány­fő, a PSD el­nö­ke or­szá­go­san hat szá­za­lék­kal elő­zi meg leg­na­gyobb el­len­fe­lét, Theodor Stolojan li­be­rá­lis el­nö­köt, utób­bi azon­ban Bu­ka­rest­ben nép­sze­rűbb, nyolc szá­za­lék­pont­tal elő­zi meg ri­vá­li­sát. A no­vem­be­ri el­nök­vá­lasz­tá­son min­den bi­zon­­nyal ket­te­jük kö­zött dől el, ki fog­lal­ja el négy év­re a Cotroceni-pa­lo­ta ál­lam­fői szé­két, a mö­göt­tük jócs­kán le­ma­ra­dó C. V. Tu­dor­nak ugyan­is nincs esé­lye be­ke­rül­ni a má­so­dik for­du­ló­ba. A Ro­má­nia 2007-re re­mélt uni­ós csat­la­ko­zá­sa okán még je­len­tő­sebb tét­tel bí­ró vá­lasz­tá­sok előtt a szo­ros küz­de­lem mi­att rend­kí­vül dur­va le­já­ra­tó kam­pányt foly­tat egy­más el­len a PSD és a D. A. Szö­vet­ség, amely­nek ve­ze­tői rend­sze­re­sen ne­ve­zik el­len­fe­le­i­ket ha­zug­nak, kor­rupt­nak, tol­vaj­nak.

Ki­rály­csi­ná­ló hely­zet­ben a ma­gyar­ság?
A két nagy ro­má­ni­ai po­li­ti­kai tá­bor fej-fej mel­let­ti har­cá­ból már most ki­kö­vet­kez­tet­he­tő, hogy az év vé­gén meg­ala­ku­ló új bu­ka­res­ti par­la­ment­ben egyik ala­ku­lat sem jut a kor­mány­ala­kí­tás­hoz szük­sé­ges több­ség­hez. Fel­me­rül te­hát a po­ten­ci­á­lis part­ne­rek kér­dé­se.

A két ri­vá­lis ma­gyar szer­ve­zet nem tu­dott meg­egyez­ni az összmagyar bel­ső vá­lasz­tá­sok meg­szer­ve­zé­sé­ről

Már­pe­dig ezek­ből nem lesz sok, te­kint­ve, hogy az újon­nan fel­ál­ló bu­ka­res­ti par­la­ment­ben to­vább­ra is csak a szo­ci­ál­de­mok­ra­ták és hu­ma­nis­ták, a li­be­rá­li­sok és de­mok­ra­ták, a nagyromániások, va­la­mint a ro­má­ni­ai ma­gya­rok kép­vi­se­lői fog­lal­nak he­lyet. Ám mi­vel szél­ső­sé­ges po­li­ti­ká­ja mi­att a PRM sza­lon­kép­te­len lett, négy év el­tel­té­vel is­mét „ki­rály­csi­ná­ló” po­zí­ci­ó­ba ke­rül­het a je­len­leg 12 sze­ná­tor­ral és 27 kép­vi­se­lő­vel ren­del­ke­ző RMDSZ, amely idén el­nö­két in­dít­ja ál­lam­fő­je­lölt­ként. A Markó Bé­la ve­zet­te ér­dek­vé­del­mi szö­vet­ség 2000 óta együtt­mű­kö­dé­si meg­ál­la­po­dás alap­ján biz­to­sí­tott par­la­men­ti több­sé­get a kor­mány­zó szo­ci­ál­de­mok­ra­ták szá­má­ra, a protokollum fe­jé­ben pe­dig ál­la­mo­sí­tott is­ko­lá­kat, föld­te­rü­le­te­ket, er­dőt szol­gál­tat­tak vis­­sza a ma­gyar­ság­nak, az új köz­igaz­ga­tá­si tör­vény alap­ján két­nyel­vű hely­ség­név­táb­lá­kat sze­rel­tek az er­dé­lyi te­le­pü­lé­sek be­já­ra­tá­hoz és a vas­út­ál­lo­más­ok­ra, va­la­mint idén vég­re visz­­sza­ál­lí­tot­ták az ara­di Sza­bad­ság-szob­rot. Azon­ban az RMDSZ-en be­lül az ún. ra­di­ká­li­sok és mér­sé­kel­tek kö­zöt­ti né­zet­kü­lönb­sé­gek okoz­ta bom­lás, va­la­mint a Tő­kés Lász­ló püs­pök­től meg­vont tisz­te­let­be­li el­nö­ki tiszt­ség olyan fo­lya­ma­to­kat ger­jesz­tett a ro­má­ni­ai ma­gyar­ság kö­ré­ben, ame­lyek a po­li­ti­kai al­ter­na­tí­va meg­je­le­né­sé­ben csú­cso­sod­tak ki. Ez­ál­tal az er­dé­lyi és a szé­kely­föl­di ma­gyar kö­zös­ség au­to­nó­mi­á­já­nak ki­ví­vá­sát ha­laszt­ha­tat­lan cél­ként ki­tű­ző Er­dé­lyi Ma­gyar Nem­ze­ti Ta­nács és Szé­kely Nem­ze­ti Ta­nács mel­lett meg­ala­kult a Ma­gyar Pol­gá­ri Szö­vet­ség (MPSZ) is, amely – az er­dé­lyi ma­gya­rok ön­ren­del­ke­zé­se mel­lett a ket­tős ál­lam­pol­gár­ság meg­adá­sát szor­gal­maz­va – az RMDSZ ki­hí­vó­ja­ként már idén ta­vas­­szal a vá­lasz­tá­sok sza­bad­sá­gá­nak mot­tó­já­ra épí­tet­te po­li­ti­kai kí­ná­la­tát.
Csak­hogy a Szász Je­nő székely- udvarhelyi pol­gár­mes­ter ve­zet­te szer­ve­zet ön­kor­mány­za­ti meg­mé­re­té­sét for­mai okok­ra hi­vat­koz­va meg­aka­dá­lyoz­ta a ro­mán köz­pon­ti vá­lasz­tá­si bi­zott­ság, így az MPSZ csu­pán no­vem­ber­ben bi­zo­nyít­hat. A két ri­vá­lis ma­gyar szer­ve­zet nem tu­dott meg­egyez­ni a Szász ál­tal ja­va­solt összmagyar, a kö­zös­ség kép­vi­se­lő- és sze­ná­tor­je­lölt­je­it ki­vá­lasz­ta­ni hi­va­tott bel­ső vá­lasz­tá­sok meg­szer­ve­zé­sé­ről, így az MPSZ önál­ló­an vagy – na­gyobb va­ló­szí­nű­ség­gel – va­la­me­lyik el­len­zé­ki ro­mán párt lis­tá­in vesz részt a par­la­men­ti vá­lasz­tá­so­kon. Mind­ez akár azt is ered­mé­nyez­he­ti, hogy jö­vő­re egyet­len ma­gyar hon­atya sem ül majd a ro­mán kép­vi­se­lő­ház­ban, hi­szen a pol­gá­ri szö­vet­ség el­von­hat annyi sza­va­za­tot az RMDSZ-től, hogy utób­bi ne ér­je el az öt­szá­za­lé­kos par­la­men­ti kü­szö­böt. Elem­zők azon­ban sok­kal in­kább Markóék biz­tos be­ju­tá­sát va­ló­szí­nű­sí­tik, az MPSZ szá­má­ra pe­dig négy év múl­va jó­sol­nak ko­moly po­li­ti­kai fel­fu­tást.



Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Tisza István és az elsõ világháború
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”