OFFLINE | téma |
Tizenöt éve történt •Veszélyes helyzet a pikniken
Határnyitás vagy tűzparancs?
(2004. szeptember)
A rend­szer­vál­to­zás évé­nek ko­ra őszén, 1989 au­gusz­tu­sá­ban nem hi­va­ta­lo­san, majd szep­tem­ber­ben hi­va­ta­lo­san is meg­nyílt a ma­gyar–oszt­rák ha­tár. E ha­tár­nyi­tást a köz­tu­dat a Né­meth-kor­mány kül­ügy­mi­nisz­ter­ének, Horn Gyu­lá­nak a ne­vé­hez kö­ti, de va­ló­já­ban, ho­gyan is sza­kadt át a vas­füg­göny?

Ti­zen­öt esz­ten­dő­vel ez­előtt, a rend­szer­vál­to­zás leg­kri­ti­ku­sabb, leg­moz­gal­ma­sabb évét él­te át a ma­gyar tár­sa­da­lom. Gor­ba­csov pe­reszt­roj­ká­ja és a glasz­noszty már nem ret­te­gett orosz med­vét, ha­nem in­kább egy cir­ku­szi med­ve­bo­csot mu­ta­tott. Túl vol­tunk már a több­szá­zez­res tö­meg­tün­te­tés­sel zaj­ló már­ci­us 15-i meg­em­lé­ke­zé­se­ken, és túl Nagy Im­re és már­tír­tár­sa­i­nak új­ra­te­me­té­sén. A ká­dá­ri kom­mu­nis­ta ál­lam­mal szem­ben ek­kor­ra már nem csak az ál­lam­biz­ton­ság ál­tal fel­ügyelt, il­le­gá­lis „el­len­sé­ges szer­ve­ze­tek”, ha­nem a be­lő­lük az El­len­zé­ki Kerekasztal for­má­já­ban egy­sé­ge­sü­lő el­len­zék állt, amely jú­ni­us­ra tár­gya­ló­asz­tal­hoz ül­tet­te a párt­ál­lam kép­vi­se­lő­it. Elő­re­ha­lad­tak azok a tár­sa­dal­mi és po­li­ti­kai fo­lya­ma­tok, ame­lyek vis­­sza­for­dít­ha­tat­lan­ná tet­ték a vál­to­zá­so­kat.
Au­gusz­tus 19-én Pozsgai Im­re és Habs­burg Ot­tó véd­nök­sé­ge alatt meg­kez­dő­dött Sop­ron­nál, a ha­zai és ha­tá­ra­in­kon tú­li, sok nem­ze­ti­ség­hez tar­to­zó fi­a­tal szer­ve­zé­sé­ben a Pán­eu­ró­pai Pik­nik, amely­nek al­kal­má­ból ide­ig­le­ne­sen meg­nyi­tot­ták a ha­tárt. Ek­kor – meg­pró­bál­va ki­hasz­nál­ni a ha­tár kö­zel­sé­gét és a pik­nik szer­ve­zé­sét – egy­re több NDK cso­port ér­ke­zett ab­ban a re­mény­ben, hogy a Ma­gyar­or­szá­gon már lát­ha­tó­an elő­re­ha­ladt re­for­mok ré­vén át­jut­hat­nak Auszt­ri­á­ba, majd on­nan a szö­ges­drót­ok­kal, ak­na­zár­ral és ber­li­ni fal­lal el­vá­lasz­tott ro­ko­na­ik­hoz, csa­lád­tag­ja­ik­hoz a „má­sik” Né­met­or­szág­ba, az NSZK-ba. A ren­dez­vény­től el­té­rő cso­por­tok meg­je­le­né­sét gyor­san ész­re­vet­ték a ha­tár­őrök is, mi­vel tel­je­sen más volt a ma­ga­tar­tá­suk, mint a pik­ni­ke­ző­ké. Szá­muk­ra egy­re fe­nye­ge­tőbb­nek tűn­he­tett az NDK-sok fo­lya­ma­to­san nö­vek­vő szá­ma – fo­gal­ma­zott vis­­sza­em­lé­ke­zé­se­i­ben a III/III utol­só cso­port­fő­nö­ke, Hor­váth Jó­zsef ve­zér­őr­nagy. A nö­vek­vő tö­meg lát­tán – em­lé­ke­zett a cso­port­fő­nök – a pa­rancs­no­kok is egy­re ta­nács­ta­la­nab­bak vol­tak, mi­vel az egy­re gya­ra­po­dók bár­mi­kor ne­ki­in­dul­hat­nak a ha­tár­nak és a ha­tár­nyi­tá­si pa­rancs csak a pik­ni­ke­zők­re volt ér­vé­nyes. Min­den­ki mást, az ok­má­nyok nél­kül ki­lép­ni szán­dé­ko­zó­kat, így a „disszi­dá­ló­kat” is meg kel­lett ál­lí­ta­ni­uk. A Ha­tár­őr­ség pa­rancs­no­ka, Szé­kely Já­nos ke­res­te azo­kat a ve­ze­tő­ket, akik ilyen hely­zet­ben dön­tést hoz­hat­ná­nak, de sen­kit nem tu­dott el­ér­ni, ek­kor pró­bál­ta meg­ke­res­ni a Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um ügye­le­tes tá­bor­no­kát, aki a bel­ügy­mi­nisz­tert he­lyet­te­sí­tet­te szol­gá­la­ti ide­je alatt. Az em­lí­tett ügye­le­tes épp Hor­váth Jó­zsef, az Ál­lam­biz­ton­sá­gi Szol­gá­lat III/III-as cso­port­fő­nö­ke volt. Szé­kely te­le­fo­non tá­jé­koz­tat­ta Hor­vát­hot a ha­tá­ron ki­ala­kult hely­zet­ről és ar­ról, hogy egyet­len „nagy­fő­nö­köt” sem tu­dott el­ér­ni. Tar­ta­nak at­tól – foly­tat­ta –, hogy előbb vagy utóbb az NDK-sok át­tö­rést fog­nak meg­kí­sé­rel­ni, bár ez idá­ig si­ke­rült visz­­sza­tar­ta­ni őket, de tűz­pa­rancs van ér­vény­ben – em­lé­ke­zett visz­­sza a Ha­tár­őr­ség pa­rancs­no­ká­nak sza­va­i­ra Hor­váth. Meg­til­tot­ta ugyan a fegy­ver­hasz­ná­la­tot, de a to­váb­bi­ak­ban szük­sé­ge lett vol­na jó­vá­ha­gyás­ra, mi­vel a fegy­ver­hasz­ná­lat mi­nisz­te­ri pa­rancs­ként volt élet­ben és több nem­zet­kö­zi szer­ző­dés (KGST, Var­sói Szer­ző­dés) kö­te­lez­te ha­zán­kat. Hor­váth – el­mon­dá­sa sze­rint – rög­tön meg­ke­res­te te­le­fo­non a Mi­nisz­ter­ta­nács ügye­le­te­sét, aki az Egész­ség­ügyi Mi­nisz­té­ri­um ál­lam­tit­ká­ra volt és nagyhirtelen jó­vá­ha­gyat­ta ve­le a már ko­ráb­ban meg­ho­zott és pa­rancs­ban ki­adott dön­tést.
Ez al­ka­lom­mal kö­rül­be­lül ezer ke­let­né­met ál­lam­pol­gár szök­he­tett át Auszt­ri­á­ba, majd au­gusz­tus 24-én a ma­gyar ha­tó­sá­gok át­en­ged­ték az NSZK-nagy­kö­vet­sé­gen tar­tóz­ko­dó NDK-s ál­lam­pol­gá­ro­kat és szep­tem­ber 10-én min­den Ma­gyar­or­szá­gon tar­tóz­ko­dó ke­let­né­met át­uta­zá­sát en­ge­dé­lyez­ték. 1989 szep­tem­be­ré­ben így kö­zel 23 ezer ke­let­né­met tá­voz­ha­tott az NSZK-ba. A tör­té­net pi­kan­té­ri­á­ja, hogy Hor­váth Jó­zsef cso­port­fő­nö­köt és az ál­ta­la ve­ze­tett III/III-as cso­port­fő­nök­sé­get el­so­dor­ta az ez év vé­gén ki­rob­bant Dunagate-botrány, Horn Gyu­la, a Né­meth-kor­mány ek­ko­ri kül­ügy­mi­nisz­te­re, a rend­szer­vál­to­zás után Ma­gyar­or­szág má­so­dik de­mok­ra­ti­ku­san meg­vá­lasz­tott mi­nisz­ter­el­nö­ke pe­dig ké­sőbb át­ve­het­te a ke­let­né­me­tek ki­en­ge­dé­sé­ért, a vas­füg­göny át­sza­kí­tá­sá­ért jól meg­ér­de­melt ki­tün­te­té­sét, a ma­gyar és né­met ál­lam el­is­me­ré­sét. (Az Ál­lam­biz­ton­sá­gi Szol­gá­lat III/III-as cso­port­fő­nök­sé­gé­nek éves je­len­té­sé­ben és más ira­ta­i­ban ez idá­ig nem si­ke­rül fel­lel­ni az ügyet tag­la­ló vagy le­író for­rá­so­kat.)



Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

  #1: _ferenc (2005. -0. 8-. 07: 2)  

sok mindent csak eldöntöttek a vezérek de mi ott voltunk és nem tudtuk mit csináljun engedjük vagy ne engedjük az ndk-s embereket
de volt egx jó taktikánk látszólag nem engedtük őket de volt hogy a vérző és el gyötört embereket mi hajítottuk át az éles határon

  
  Válaszok struktúrája


Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Tisza István és az elsõ világháború
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”