A mai kor át­lag­au­tó­sa szá­má­ra en­­nyit je­lent az au­tó­ja. Pe­dig ere­de­ti­leg nem így volt. Sze­ren­csé­re van még néhány „szi­get”, ahol „őr­zik a lán­got”. Az egyik ilyen a 02-es BMW ma­gyar­or­szá­gi klub­ja.
Persze nem ők az egyet­le­nek. Szám­ta­lan au­tós­klub és egye­sü­let ala­kult az el­múlt évek­ben. Ala­kí­tó és ös­­sze­tar­tó ere­jü­ket egy-egy már­ka és tí­pus ere­de­ti­sé­gé­nek, mű­sza­ki és esz­té­ti­kai ér­té­ke­i­nek meg­őr­zé­se je­len­ti. Gya­ra­po­dá­sunk akár re­ak­ci­ó­ként is ér­tel­mez­he­tő az egy­re kor­sze­rűbb, ám fi­no­man szól­va ke­vés egye­di­sé­get hor­do­zó kon­zum­au­tók­kal szem­ben.
Az iga­zi au­tó for­má­ja örök, év­ti­ze­dek el­mú­lá­sá­val is él­ményt je­len­te­nek a vo­na­la­i. Az iga­zi au­tó erős és gyors, gaz­dá­ja nem köt komp­ro­mis­­szu­mo­kat sem au­tó­pá­lyán, sem au­tó­úton. Az iga­zi au­tó egy­sze­rű és meg­bíz­ha­tó; ha bár­mi meg­hi­bá­so­dik vagy el­hasz­ná­ló­dik azt akár a gaz­dá­ja is ki tud­ja cse­rél­ni. Az iga­zi au­tót sze­ret­jük, ne­vet adunk ne­ki, ra­gasz­ko­dunk hoz­zá és so­ká­ig ki­tar­tunk mel­let­te.
A 02-es BMW Club Hun­ga­ry Pol­gá­ri Egye­sü­let tag­jai is így gon­dol­ják. Az ő vá­lasz­tá­su­kat, a 02-es BMW-t az au­tó­zás klas­­szi­kus el­vei ala­kí­tot­ták. A ma már ve­te­rán­nak szá­mí­tó au­tót 1966 és 1977 kö­zött gyár­tot­ták négy­fé­le ka­ros­­szé­ri­á­val és szám­ta­lan mo­tor­ral. Eu­ró­pa nyu­ga­ti fe­lén óri­á­si si­ker a mai na­pig is, hi­szen az egyik leg­nép­sze­rűbb oldtimer. Az egye­sü­let el­nö­ke sze­rint kö­rül­be­lül ki­lenc­ven da­rab fut belőle a ha­zai uta­kon.
Vo­na­lai több, mint har­minc éve­sek, ám még­is di­na­miz­must, erőt és spor­tos­sá­got üzen­nek a kül­vi­lág­nak. Szá­mos ap­ró rész­le­te ku­ri­ó­zum­nak szá­mí­ta­na egy mai au­tó ese­té­ben. Ilyen pél­dá­ul a ke­ret nél­kü­li ol­dal­só szél­vé­dő, ami ma szin­te lu­xus­nak szá­mít, nem is be­szél­ve a tí­pus má­sik jel­leg­ze­tes­sé­gé­ről, a ke­rek hát­só lám­pá­ról. A tervezők nem ismerték a termék-életgörbe fogalmát. A 02-es BMW ugyan­is a tar­tós­ság, a ro­busz­tus egy­sze­rű­ség min­ta­pél­dája. Tu­laj­do­no­sa nem csak hob­bi­au­tó­nak, ha­nem mun­ka­au­tó­nak is hasz­nál­hat­ja. Be­vál­lal­ha­tó ve­le a nya­ra­lás is, de in­du­lás előtt áll­junk meg az OBI-ban egy ak­ci­ós kulcs­kész­le­tért.
A mai át­lag­au­tós szá­má­ra fel­fog­ha­tat­lan, de en­nek a tí­pus­nak a mo­tor­ját né­gyez­res for­du­lat­ra (!) op­ti­ma­li­zál­ták Ba­jor­or­szág­ban. Ez az az ér­ték, amely mel­lett op­ti­má­lis az au­tó tel­je­sít­mény/fo­gyasz­tás ará­nya, va­gyis ezt sze­re­ti a kicsike! A leg­ki­sebb, ezer­öt­szá­zas mo­tor tel­je­sít­mé­nye is nyolc­van­öt ló­erő. Ez­zel az erő­vel száz­negy­ven ki­lo­mé­te­res uta­zó­se­bes­ség­re volt ké­pes az au­tó alap­vál­to­za­ta. A leg­nép­sze­rűbb vál­to­zat a két­li­te­res, száz ló­erős mo­tor­ral sze­relt tí­pus volt. A mai na­pig él­mény ve­zet­ni bár­me­lyik vál­to­za­tát; út­tar­tá­sa, sta­bi­li­tá­sa és a hát­só meg­haj­tás mi­att öröm ve­le az au­tó­zás. Nem jel­lem­ző, hogy szem­be jön ve­lünk az úton, sok­kal in­kább az, hogy na­pon­ta ki akar­ják vá­sá­rol­ni a fe­ne­künk alól. Döb­be­ne­tes, de a BMW még min­dig for­gal­maz hoz­zá al­kat­részt. Ma­gyar­or­szá­gon is hoz­zá tu­dunk jut­ni akár egy dísz­léc­hez, ha ép­pen egyik ha­zai vagy kül­föl­di már­ka­tár­sunk nem tud eb­ben se­gí­te­ni. Sok min­den­re nincs is szük­sé­ge a tu­laj­do­no­sá­nak, az au­tó fon­to­sabb ele­mei szin­te el­nyű­he­tet­le­nek. A fenn­tar­tá­si költ­sé­gei egy mai kis­au­tó­hoz ha­son­ló­ak. Meg­lett ko­rát adó­ked­vez­mén­­nyel dí­jaz­zák (lásd keretes írásunkat), de egy tí­zez­res mo­tor­re­ví­zió (az­az: olaj­cse­re, olaj-, ben­zin- és le­ve­gő­szű­rő cse­re, a meg­sza­kí­tó és a gyer­tyák ki­cse­ré­lé­se, sze­lep- és gyúj­tás ál­lí­tás, CO-mérés) is meg­úsz­ha­tó húsz­ezer fo­rint alatt. Mi­vel az au­tó mű­sza­ki­lag egy­sze­rű­nek mond­ha­tó, ezért az alap­ve­tő kar­ban­tar­tást egy mi­ni­má­lis mű­sza­ki ér­zék­kel ren­del­ke­ző tu­laj­do­nos már el tud­ja vé­gez­ni.
Saj­nos a ma­gyar tu­laj­do­no­sok nem sze­ret­né­nek meg­vál­ni kin­csük­től. Éven­te ta­lán két-há­rom au­tót kí­nál fel a gaz­dá­ja, ame­lyeket vé­gül az egyes, ket­tes és hár­mas sor­szám­mal vá­ra­ko­zók tud­nak meg­vá­sá­rol­ni. Nyu­ga­ton ki­csit jobb a hely­zet, mi­vel az au­tó­ból lé­nye­ge­sen több fut az uta­kon. Üzem­ké­pes pél­dány­hoz két-há­rom­ezer eurótól már hoz­zá­jut­ha­tunk. Ha eh­hez hoz­zá­ad­juk a re­giszt­rá­ci­ós adót (két­száz­negy­ven ezer fo­rint) és a mű­sza­ki-esz­té­ti­kai fel­ja­ví­tás költ­sé­gét, ak­kor re­á­li­san egy egy-más­fél mil­lió fo­rint kö­rü­li ös­­szeg kör­vo­na­la­zó­dik a ki­adá­si ol­da­lon. Ez egy kö­ze­pes ko­rú hasz­nált au­tó ára. Ennyi­ért hoz ben­nün­ket vis­­sza a 02-es BMW az au­tó­zás va­ló­di vi­lá­gá­ba.

A Ma­gyar Ve­te­rán­au­tós és Mo­to­ros Szö­vet­ség tá­jé­koz­ta­tá­sa sze­rint ma kö­rül­be­lül két­ezer hon­fi­tár­sunk van köz­vet­len kap­cso­lat­ban har­minc év­nél idő­sebb au­tó­val vagy mo­tor­ral. Ez egy­elő­re elég sze­rény szám, ám már le­het lát­ni a bő­vü­lés je­le­it. En­nek bá­zi­sát két ré­teg je­len­ti. Egy­részt ter­mé­sze­te­sen a va­gyo­no­sab­bak, akik hob­bi­ból vagy akár be­fek­te­té­si cél­lal vá­sá­rol­nak idő­sebb au­tót vagy mo­tort. Ki­csit irigy­ked­he­tünk rá­juk, de sem­mi­fé­le­kép­pen ne ha­ra­gud­junk, mert ez­zel a szen­ve­dé­lyük­kel nö­ve­lik az or­szág mű­sza­ki va­gyo­nát. A má­sik ré­te­get a mi­ni­má­lis anya­gi erő­for­rás­ok­kal ám óri­á­si lel­ke­se­dés­sel ren­del­ke­ző fi­a­ta­lok ad­ják. Ők leg­in­kább a ma­gyar gyár­tá­sú mo­to­ro­kat és a szo­ci­a­lis­ta au­tó­ipar re­me­ke­it (Sko­da 110R, Tra­bant, Fi­at 850) men­tik át a je­len kor­nak. Kü­lö­nö­sen a nagy ha­gyo­má­nyok­kal ren­del­ke­ző ma­gyar mo­tor­ke­rék­pár gyár­tás le­het há­lás ne­kik ezen idő­szak tech­ni­ká­já­nak meg­men­té­sé­ért.
A ve­te­rán­au­tó­zás kap­csán az ér­zel­mi szál mel­lett meg kell em­lí­te­ni e hob­bi ra­ci­o­ná­lis vo­nat­ko­zá­sa­it is. Ezek pe­dig igen ko­moly ér­vek. Je­len­tős adó­ked­vez­mé­nyek­kel hasz­nál­hat­juk ugyan­is au­tón­kat, amen­­nyi­ben az át­esett a szö­vet­ség mi­nő­sí­té­si vizs­gá­la­tán. Ha a szem­be­tű­nő be­avat­ko­zás­tól men­tes mu­ze­á­lis jel­le­gét meg­őriz­te ked­ven­cünk, ak­kor súly­adót egy­ál­ta­lán nem kell fi­zet­nünk, kö­te­le­ző biz­to­sí­tá­sá­ból pe­dig je­len­tős, akár het­ven­öt szá­za­lék ked­vez­ményt is ka­punk! Kel­lő oda­fi­gye­lés mel­lett na­gyon sok már­ka tí­pu­sai al­kal­ma­sak a na­pi au­tó­zás­ra. A nyu­ga­ti, de a ke­le­ti tí­pu­sok­ra is jel­lem­ző, hogy a fő al­kat­ré­sze­ik hi­he­tet­le­nül tar­tó­sak, mi­vel nem saj­nál­ták az anya­got be­lő­lük (rész­le­tek a KGST tör­té­ne­té­ről szó­ló munkákban) vagy a mér­nö­kö­ket ke­vés­bé ter­ro­ri­zál­ta a mar­ke­ting-szem­lé­let. A fenn­tar­tás költ­sé­ge­i­ben azon­ban je­len­tős el­té­ré­sek le­het­nek: né­hány tí­pus ese­té­ben ma­gán­nyo­mo­zó­kat kell igény­be ven­nünk a szük­sé­ges al­kat­rész fel­ku­ta­tá­sá­hoz és a ré­gi tech­ni­ká­hoz ér­tő sze­re­lőt sem kön­­nyen ta­lá­lunk, ha ép­pen na­gyon egye­di da­rab a ked­ven­cünk.
A ked­velt mo­del­lek ese­tén ép­pen a nép­sze­rű­ség old­ja meg ezt a prob­lé­mát: a vég­leg ki­múlt da­ra­bok éve­kig do­nor­ként szol­gál­nak, de az is elő­for­dul, hogy a gyár év­ti­ze­dek­kel a gyár­tás meg­szün­te­té­se után is biz­to­sí­ta­ni tud­ja a tí­pus­hoz az al­kat­részt. A 02-es BMW ese­té­ben pél­dá­ul ez a hely­zet.
A gyár­tó után a leg­biz­to­sabb hát­te­ret a már­ka vagy tí­pus kö­ré szer­ve­ző­dött klu­bok ad­ják. Ezek góc­pont­já­ban ál­ta­lá­ban a tí­pus gu­ru­ja ta­lál­ha­tó, a hegy­ben ál­ló bon­tott al­kat­ré­szek lá­bá­nál, a fü­le he­gyé­ig olaj­ban. A ta­gok kö­zöt­ti együtt­mű­kö­dés nem kor­lá­to­zó­dik az al­kat­rész be­szer­zés­re, sőt. Ren­dez­vé­nye­ket, ki­rán­du­lá­so­kat szer­vez­nek bel­föld­ön és kül­föld­ön is, egy­szó­val igen ak­tív kö­zös­sé­gi éle­tet él­nek. A nép­sze­rű tí­pu­sok tu­laj­do­no­sa­it egy­re gyak­rab­ban ki­fe­je­zet­ten ke­re­sik a ren­dez­vényszer­ve­zők. A 02-es BMW klub tag­jai pél­dá­ul ta­valy a Bu­da­pest Rally be­me­le­gí­tő fu­ta­mán szó­ra­koz­tat­ták a kö­zön­sé­get.
Bár a min­den­na­pi hasz­ná­lat igé­nye nem rit­ka, a ve­te­rán ked­ven­cek ide­je még­is leg­in­kább hét­vé­gén jön el. A ma el­ér­he­tő kor­sze­rű, de ál­ta­lá­ban min­den ere­de­ti­sé­get és egyé­ni­sé­get nél­kü­lö­ző au­tó­tí­pu­sok mel­lett a sze­ret­he­tő hob­bi­au­tó al­kal­mi sze­re­pét tö­ké­le­te­sen el­lát­ják. Aki leg­alább időn­ként vissza sze­ret­ne tér­ni az au­tó­zás ere­de­ti örö­me­i­hez, az szin­te biz­tos ta­lál ma­gá­nak egy tí­pust.