A je­lek sze­rint a kor­mány ki­vár, s csak az eu­ró­pai par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok után akar dönteni.A né­mi­képp ró­zsás hely­zet­kép­nek el­lent­mond a Vi­lág­gaz­da­ság cí­mű na­pi­lap in­for­má­ci­ó­ja, mi­sze­rint újabb meg­szo­rí­tó cso­mag van ké­szü­lő­ben, csak ép­pen a nép­sze­rű­ség­vesz­tés­től tar­tó kor­mány­fő meg akar­ja vár­ni az eu­ró­pai par­la­men­ti vá­lasz­tá­so­kat. A Draskovics Ti­bor pénz­ügy­mi­nisz­ter ál­tal ki­dol­go­zott ter­ve­zet újabb 300 mil­li­ár­dos el­vo­nás­sal szá­mol. A lé­pés­re azért is szük­ség van, mert az el­ső meg­szo­rí­tá­si hul­lám nem ér­te el a kí­vánt ha­tást (mi­vel a tár­cák jó­részt fi­nan­szí­ro­zá­si át­üte­me­zés­sel és nem va­ló­di ki­adás­csök­ken­tés­sel tud­ták le a szá­muk­ra ki­rótt ta­ka­ré­kos­sá­gi fel­ada­to­kat), újabb el­vo­ná­sok nél­kül – min­den ígé­ret el­le­né­re – nem tud­ja tar­ta­ni a kor­mány­zat az ál­lam­ház­tar­tás ez év­re ter­ve­zett 4,6%-os GDP ará­nyos hi­á­nyát.
Ugyan a köz­tár­sa­ság el­ső úri­em­be­re szo­kott ele­gan­ci­á­já­val sza­már­ság­nak ne­vez­te a gaz­da­sá­gi lap ér­te­sü­lé­se­it, a pénz­pi­a­ci elem­ző­ket és a be­fek­te­tő­ket lát­ha­tó­an gon­dol­ko­dó­ba ej­tik a költ­ség­ve­tés ál­la­po­tá­ról szó­ló hí­rek. Bár két­ség­kí­vül akad­nak biz­ta­tó je­lek a gaz­da­ság­ban (nö­ve­ke­dett pél­dá­ul az ex­port-tel­je­sít­mény, s a kül­ső hely­zet is ked­ve­zőbb) nem sza­bad el­fe­lej­te­ni, hogy a meg­ígért struk­tu­rá­lis re­for­mo­kat (ok­ta­tás, hon­vé­de­lem, köz­igaz­ga­tás, egész­ség­ügy) a ki­me­rült ál­lam­kincs­tár kép­te­len fi­nan­szí­roz­ni.
A pénz­ügy­mi­nisz­ter nem­ré­gi­ben si­ker­nek ne­vez­te, hogy olyan ér­zé­keny mu­ta­tó, mint a tőzs­de­in­dex is erő­sö­dött az el­múlt idő­szak­ban (igaz, ez szin­te ki­zá­ró­lag az OTP, a Mol, a Matáv és a Richter szár­nya­lá­sá­nak kö­szön­he­tő). Fon­tos bi­zony­ta­lan­sá­gi té­nye­ző az is, hogy még nem le­het tud­ni: az új áfa-visszaigénylési rend­szer pon­to­san men­­nyit vesz ki a költ­ség­ve­tés­ből. Egyes elem­zők sze­rint a vá­lasz­tá­so­kat kö­ve­tő pénz­szer­zé­si ak­ció egyik ele­me a pri­va­ti­zá­ció le­het, kor­mány­kö­rök­ben szó­ba ke­rült a pak­si atom­erő­mű eset­le­ges magánosítása, ezt azon­ban Draskovics Ti­bor ha­tá­ro­zot­tan ta­gad­ta – ad­ta hí­rül a Fi­gye­lő. Bár a táv­ira­ti iro­dá­ra hi­vat­koz­va a Vi­lág­gaz­da­ság meg­ír­ta: Medgyessy Pé­ter sze­rint a pénz­ügyi tár­ca „egy elő­re ki­szá­mít­ha­tó és elő­re meg­hir­de­tett üte­mű adó­csök­ken­té­si rend­szert vá­zol fel a kö­vet­ke­ző évek­re”, amely az ő tá­mo­ga­tá­sát bír­ja, nem­csak a rossz­má­jú­ak fi­gyel­mez­tet­nek: az el­ső cso­mag nem hoz­ta meg a tő­le várt ered­mé­nye­ket, s a kor­mány­nak lép­nie kell, ha nem akar­ja az ál­lam­ház­tar­tás hely­ze­té­nek to­váb­bi rom­lá­sát. Így te­hát „az elő­re meg­hir­de­tett üte­mű adó­csök­ken­tés” igen­csak op­ti­mis­ta terv­nek tű­nik.