– A kö­zel­múlt­ban sok bo­rú­lá­tó ér­té­ke­lés je­lent meg a gaz­da­ság ál­la­po­tá­ról, a rom­ló ver­seny­ké­pes­ség­ről. Ön sze­rint mi­lyen ál­la­pot­ban van a vál­la­la­ti szek­tor Ma­gyar­or­szá­gon?
– A vál­la­la­ti szek­tor an­­nyi­ra dif­fe­ren­ci­ált, hogy ön­ma­gá­ban sem­mit nem mond, az egyes vál­la­lat­tí­pu­so­kat kü­lön-kü­lön van ér­tel­me vizs­gál­ni. A nö­ve­ke­dés hor­do­zói a mul­ti­na­ci­o­ná­lis cé­gek. Kü­lö­nö­sen nagy a je­len­tősége az olyan re­gi­o­ná­lis multiknak, mint a MOL, az OTP vagy a Richter: az or­szág szem­pont­já­ból az len­ne sze­ren­csés, ha mi­nél több ha­zai vál­la­lat jut­na el er­re a szint­re, s Kö­zép-Eu­ró­pa ér­de­ke­it is a mi­nél szo­ro­sabb gaz­da­sá­gi kap­cso­la­tok szol­gál­nák. A kö­ze­pes, évi né­hány száz­mil­li­ós-mil­li­ár­dos for­gal­mú vál­la­la­tok szá­má­ra a leg­na­gyobb kér­dés, hogy meg tud­ják-e va­ló­sí­ta­ni ter­ve­zett fej­lesz­té­se­i­ket, ők a leg­ér­zé­ke­nyeb­bek a gaz­da­ság­irá­nyí­tás in­téz­ke­dé­se­i­re. A kis­vál­lal­ko­zás­ok a fog­lal­koz­ta­tás, a szo­ci­á­lis funk­ci­ók szem­pont­já­ból fon­to­sak, a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés ki­sebb mér­ték­ben függ tő­lük. Ér­zé­ke­nyek a jog­sza­bá­lyi kör­nye­zet­re, mű­kö­dé­sü­ket az ad­mi­niszt­rá­ci­ós ter­hek eny­hí­té­se te­he­ti kön­­nyeb­bé.
– Vár­ha­tó-e az EU-csatlakozás kö­vet­kez­té­ben je­len­tős kül­föl­di tő­ke­be­áram­lás, a tu­laj­do­no­si szer­ke­zet mó­do­su­lá­sa?
– Nem, a csat­la­ko­zás­nak nem lesz olyan ha­tá­sa a ma­gyar/kül­föl­di tu­laj­don­arány­ra, mint a ki­lenc­ve­nes évek vál­to­zá­sa­i­nak.
– Az új EU-tagállamok kö­zül ta­lán Szlo­vá­kia kap­ja a leg­több di­csé­rő jel­zőt, ami a gaz­da­sá­gi vál­to­zá­so­kat il­le­ti. A töb­bi csat­la­ko­zó or­szág­gal össze­vet­ve mi­lyen hely­zet­ben van Ma­gyar­or­szág gaz­da­sá­ga?
– Bár Szlo­vá­kia va­ló­ban ügye­sen nyert meg ma­gá­nak mul­ti­na­ci­o­ná­lis vál­la­la­to­kat, hos­­szú tá­von el­ső­sor­ban nem ezen mú­lik a si­ke­res­sé­gük. A szlo­vák gaz­da­ság (de em­lít­het­nénk itt akár Len­gyel­or­szá­got, vagy Cseh­or­szá­got is) még sok olyan szer­ke­zet­-át­ala­kí­tá­si lé­pés előtt áll, amin Ma­gyar­or­szág már ko­ráb­ban túl­ju­tott, s el­mond­ha­tó, hogy ná­lunk már ki­ala­kult az egész­sé­ges gaz­da­sá­gi szer­ke­zet.

Egy pil­la­nat­ké­pet ké­szí­tünk a ver­seny­szfé­ra hely­ze­té­ről csat­la­ko­zá­sunk pil­la­na­tá­ban, hogy pár év múl­va meg­néz­hes­sük, mit ho­zott az uni­ós tag­ság el­ső idő­sza­ka a ma­gyar gaz­da­ság szá­má­ra

– Jo­go­san éri-e sok bí­rá­lat a ma­gyar gaz­da­ság­po­li­ti­kát?
– Az el­múlt évek in­téz­ke­dé­si nem sok jót hoz­tak a ver­seny­szfé­ra szá­má­ra, el­vesz­tet­tük a rend­szer­vál­tást kö­ve­tő idő­szak­ban meg­szer­zett ver­seny­elő­nyün­ket. Egyes lé­pé­sek ki­fe­je­zet­ten tor­zít­ják a gaz­da­ság szer­ke­ze­tét, ilyen pél­dá­ul a gyógy­szer­árak 15%-os csök­ken­té­se. Az ál­la­mi sze­rep­vál­la­lás leg­fon­to­sabb te­rü­le­tei a gaz­da­ság szem­pont­já­ból az egész­ség­ügy, az inf­rast­ruk­tú­ra-fej­lesz­tés, az ok­ta­tás, a köz­igaz­ga­tás és a ku­ta­tás-fej­lesz­tés. Mind­egyik­ről el­mond­ha­tó, hogy je­len­tős re­form­ra szo­rul­na, ugyan­ak­kor a négy­éves po­li­ti­kai cik­lu­sok mi­att csak ki­sebb vál­toz­ta­tá­so­kat vál­lal ma­gá­ra egy-egy kor­mány. Ja­ví­ta­na a hely­ze­ten, ha a po­li­ti­kai elit leg­alább alap­ve­tő gaz­da­sá­gi el­vek­ben kon­szen­zus­ra tud­na jut­ni, er­re azon­ban egy­elő­re nem sok esély mu­tat­ko­zik. A gaz­da­ság­po­li­ti­ka je­len­tő­sé­gét ugyan­ak­kor hi­ba len­ne túl­be­csül­ni – bár a hi­bás lé­pé­sek okoz­hat­nak za­va­ro­kat, a hos­­szú tá­von gon­dol­ko­dó be­fek­te­tők szá­má­ra nem ez a fő szem­pont dön­té­se­ik so­rán.
– A ko­ráb­ban si­ke­re­sen csat­la­ko­zó or­szá­gok kö­zül gyak­ran hoz­zák fel Ír­or­szág pél­dá­ját. Le­het-e Ma­gyar­or­szág uni­ós tag­sá­ga egy, az íre­ké­hez ha­son­ló si­ker­tör­té­net?
– Az ír pél­da egy ré­sze jó irány­mu­ta­tó le­het szá­munk­ra, gon­dol­junk csak a tu­dás­ala­pú gaz­da­ság­ra, a K+F-re vagy az ok­ta­tás­ra, de je­len­tős el­té­ré­se­ket is lát­ha­tunk, hi­szen so­kat szá­mít egy or­szág föld­raj­zi hely­ze­te és gaz­da­sá­gi kör­nye­ze­te is. A lé­nyeg, hogy ne má­so­kat iri­gyel­jünk, ha­nem igye­kez­zünk meg­ta­lál­ni a he­lyün­ket, ki­hasz­nál­ni le­he­tő­sé­ge­in­ket az EU-ban.
– A le­he­tő­sé­gek ki­hasz­ná­lás­hoz elő­ször meg­fe­le­lő ala­pok­ra, hely­zet­elem­zés­re van szük­ség. Önök a Köz­gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Egye­tem Vállalatgazdaságtan tan­szé­kén most har­ma­dik al­ka­lom­mal ké­szí­te­nek elem­zést a ma­gyar vál­la­la­ti szfé­ra ver­seny­ké­pes­sé­gé­ről. Ho­gyan jött an­nak ide­jén az el­ső fel­mé­rés öt­le­te?
– Az el­ső nagy ku­ta­tás 1995-1997-ben zaj­lott. Ak­ko­ri­ban sor­ra je­len­tek meg a nem­zet­kö­zi saj­tó­ban a Ma­gyar­or­szág gaz­da­sá­gi ál­la­po­tát bí­rá­ló írá­sok, me­lyek a cseh hely­ze­tet hoz­ták fel po­zi­tív pél­da­ként, an­nak el­le­né­re, hogy ott még nem zaj­lot­tak le a szük­sé­ges szer­ke­ze­ti át­ala­ku­lá­sok. En­nek a je­len­tő­sé­gét akar­tuk be­mu­tat­ni, s ezért ha­tá­roz­tuk el a ha­zai vál­la­la­ti szek­tor ver­seny­ké­pes­sé­gé­nek fel­mé­ré­sét. Más­részt az ame­ri­kai pél­da le­be­gett előt­tünk, az Egye­sült Ál­la­mok ugyan­is a '70-es, '80-as évek­ben, ami­kor Ja­pán meg­előz­te gaz­da­sá­gi­lag, je­lez­ve a té­ma fon­tos­sá­gát, lét­re­ho­zott egy ver­seny­ké­pes­sé­gi ta­ná­csot, mely köz­vet­le­nül az el­nök irá­nyí­tá­sa alá tar­to­zott.
– Mek­ko­ra mun­kát je­len­tett a ku­ta­tás és mi­lyen ered­mé­nye­ket ho­zott?
– Ta­lán jól ér­zé­kel­te­ti vál­lal­ko­zá­sunk lép­té­két, hogy 325 vál­la­lat 1300 ve­ze­tő­jét kér­dez­tük meg, a fel­vett ada­to­kon mint­egy 300 ku­ta­tó dol­go­zott és szá­zas nagy­ság­ren­dű ta­nul­mány szü­le­tett be­lő­le. A várt ha­tást ugyan­ak­kor nem min­den té­ren ér­tük el, ugyan­is egy szűk szak­mai kö­rön kí­vül nem vál­tott ki vissz­han­got elem­zé­sünk. Még­is fon­tos­nak tar­tom, hogy mi ír­tuk le elő­ször, hogy a ma­gyar gaz­da­ság­ban le­zá­rult az át­me­net és a pi­ac­gaz­da­sá­gi mű­kö­dés jel­lem­zi az or­szá­got. 1999-ben új­ra 300 vál­la­lat 1200 ve­ze­tő­je töl­töt­te ki kér­dő­íve­in­ket, a ku­ta­tást a Gaz­da­sá­gi Mi­nisz­té­ri­um fi­nan­szí­roz­ta. Az el­ső fel­mé­rés­hez ké­pest min­den­kép­pen elő­re­lé­pés, hogy a tár­ca ké­sőbb fel is hasz­nál­ta az ered­mé­nye­ket a te­vé­keny­sé­gé­hez és a vál­la­la­tok is na­gyobb ér­dek­lő­dést mu­tat­tak, mint 4 év­vel ko­ráb­ban.
– Az idei fel­mé­rés adat­fel­vé­tel­ét tu­da­to­san idő­zí­tet­ték az uni­ós csat­la­ko­zá­sun­kat meg­elő­ző hó­na­pok­ra?
– Igen, egy pil­la­nat­ké­pet ké­szí­tünk a ver­seny­szfé­ra hely­ze­té­ről csat­la­ko­zá­sunk pil­la­na­tá­ban a ko­ráb­bi­ak­hoz ha­son­ló szá­mú vál­la­la­ti ve­ze­tő meg­kér­de­zé­sé­vel, hogy az­tán lon­gi­tu­di­ná­lis vizs­gá­la­tok se­gít­sé­gé­vel pár év múl­va meg­néz­hes­sük, mit ho­zott az uni­ós tag­ság el­ső idő­sza­ka a ma­gyar gaz­da­ság szá­má­ra.
– Kik biz­to­sít­ják a ku­ta­tás anya­gi hát­te­rét és kik­nek szól­nak majd az el­ké­szült elem­zé­sek?
– Fő fi­nan­szí­ro­zónk az OTP, emel­lett még az MKB és a MOL tar­to­zik je­len­tő­sebb tá­mo­ga­tó­ink kö­zé. Pró­bál­tunk ál­la­mi for­rá­sok­ra is pá­lyáz­ni, saj­nos si­ker­te­le­nül. A Nem­ze­ti Fej­lesz­té­si Hi­va­tal most ér­dek­lő­dést mu­tat a mun­kánk iránt, el­kép­zel­he­tő, hogy tő­lük is ka­punk tá­mo­ga­tást, de ha ez nem is jön ös­­sze, azt min­den­kép­pen sze­ret­nénk, hogy leg­alább hasz­no­sít­sák a ku­ta­tás ered­mé­nye­it. Hogy med­dig ter­jed a ku­ta­tás, az je­len­tős rész­ben az anya­gi­ak­tól függ, az ed­dig ren­del­ke­zés­re ál­ló for­rá­sok az adat­fel­vé­tel­re és az alap­ve­tő elem­zé­sek­re ele­gen­dő­ek (mint­egy 20 fős, jó­részt köz­gá­zos ok­ta­tók­ból ál­ló ku­ta­tói gár­da és mint­egy 100 hall­ga­tó vesz részt a mun­ká­ban), de mé­lyebb ku­ta­tá­sok­ra egy­elő­re nin­csen ke­ret. Az el­ső gyors­je­len­tés szep­tem­ber­re ké­szül el, s re­mé­nye­ink sze­rint a po­li­ti­kai dön­tés­ho­zók és a vál­la­la­ti ve­ze­tők egy­aránt hasz­nát ve­szik majd. Emel­lett a ko­ráb­bi­ak­hoz ha­son­ló­an most is kon­fe­ren­ci­á­kat, vi­tá­kat szer­ve­zünk majd az egyes rész­te­rü­le­tek szak­em­be­rei szá­má­ra, és biz­tos va­gyok ben­ne, hogy a gya­kor­la­ti irá­nyult­sá­gú je­len­té­sek mel­lett a mos­ta­ni ku­ta­tás­ból is szá­mos PhD-dol­go­zat és egyéb tu­do­má­nyos mun­ka szü­le­tik majd.

Chikán At­ti­la (60) 1967-ben vé­ge­zett a Marx Kár­oly (ma Köz­gaz­da­ság­tu­do­má­nyi) Egye­te­men, a ka­li­for­ni­ai Stanford Egye­te­men foly­ta­tott poszt­gra­du­á­lis ta­nul­má­nyo­kat (1971/72). Egye­te­mi dok­to­ri fo­ko­za­tát 1969-ben sze­rez­te meg, 1981-ben lett a köz­gaz­da­ság­tu­do­mány­ok kan­di­dá­tu­sa. 1998 őszén véd­te meg az aka­dé­mi­ai dok­to­ri dis­­szer­tá­ci­ó­ját. Mint­egy 250 ha­zai és kül­föl­di pub­li­ká­ci­ó­ja van, köz­tük több könyv és szá­mos ran­gos fo­lyó­irat­ban meg­je­lent cikk. 1993-ban je­lent meg fő mű­ve, a Vállalatgazdaságtan cí­mű könyv (át­dol­go­zott ki­adás: 2003).
1967–68-ban a Ko­hó- és Gé­pi­pa­ri Mi­nisz­té­ri­um Ter­ve­ző Irodáinál dol­go­zott. 1968-ban lett a Marx Kár­oly (ma Bu­da­pes­ti Köz­gaz­da­ság­tu­do­má­nyi) Egye­tem ok­ta­tó­ja. 1970 óta az egye­tem Rajk Lász­ló Szak­kol­lé­gi­u­má­nak igaz­ga­tó­ja. 1989-1998 kö­zött a Vállalatgazdaságtan tan­szék tan­szék­ve­ze­tő ta­ná­ra. 1998 jú­li­u­sá­tól 1999 vé­gé­ig gaz­da­sá­gi mi­nisz­ter. 2000. ja­nu­ár 1-től 2002-ig a mi­nisz­ter­el­nök Gaz­da­sá­gi Ta­nács­adó Tes­tü­le­té­nek el­nö­ke, 2000 jú­ni­u­sá­tól 2003 de­cem­be­ré­ig a BKÁE rek­to­ra.
1983 óta el­ső el­nök­he­lyet­te­se és fő­tit­ká­ra a Nem­zet­kö­zi Kész­le­te­zé­si Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság­nak. 1991-től A Ma­gyar Lo­gisz­ti­kai és Be­szer­zé­si és Kész­le­te­zé­si Tár­sa­ság társ­el­nö­ke. Az MTA Köz­gaz­da­ság­tu­do­má­nyi, Ipar- és Vál­la­lat­gaz­da­sá­gi Bi­zott­sá­gá­nak tag­ja, a Lo­gisz­ti­kai Al­bi­zott­ság al­el­nö­ke.