T. Ani­ta után ugyan­is egy újabb te­het­sé­get fe­dez­tek fel a kor­mány­fői fa­mí­li­á­ban, s bár Ger­gely nem a kép­er­nyőn bol­do­gít min­ket, leg­alább­is ér­de­kes, hogy a kis cé­gecs­ke iro­dá­já­ban egy­mást ta­pos­sák a lob­bi­zás­ra vá­gyó óri­ás­cé­gek. Nem tud­juk, csak sejt­jük, hogy ha ez az egész az­zal tör­té­nik meg, Aki­nek Nem Ejt­jük Ki A Ne­vét, Mert Meg­je­le­nik, ak­kor va­jon a pár­tat­lan saj­tó hány má­sod­per­cig elé­ge­dett vol­na meg a szak­ér­te­lem­ről és a csa­lá­di ér­zé­sek­ről szó­ló kor­mány­fői ma­gya­ráz­ko­dá­sok­kal? Ne le­gyen két­sé­günk afe­lől, hogy mint ed­dig min­den bot­rányt, ezt is szé­pen el­ke­nik, szor­gos nyel­vek és pu­ha ke­zek dol­goz­nak az ügyön, s ne­künk csak an­­nyi elég­té­te­lünk ma­rad, hogy nem kell el­kap­csol­nunk a leszedált köz­té­vé­ről egy újabb te­het­sé­ges kor­mány­fői gyer­mek mi­att. Vall­juk be, ez sem ke­vés.