Hazai sör-ős-történet
Bõrgolyó és malátalé (2004. június) A meggyőzés ereje az évszámban rejlik. Magyarországon elsőként 1854-ben, bizonyos Barber és Klusemann urak nyitották meg a Kőbányai Serház Társaság üzemét, s kezdték meg a külső Jászberényi úton a főzőcskézést. Aztán jött Dreher Antal, és 1862-ben felvásárolta a céget. A Soproni sörgyár is korán eszmélt, a leghűségesebb városban 1895 óta készítik a malátalevet. A merkantilizmus hajnalán, a munkásmozgalom dicső magyar születésének lett s maradt azóta kísérője a sör. Izmos melós izzad, mint a disznó, olajfoltos atlétatrikó, vállán egy rekesz sört egyensúlyoz. Jutalom a nap végén. De ne szaladjunk ennyire előre. Mert az amúgy sem kiugróan híres magyar sörkultúra – ha lehet egyáltalán ilyenről beszélni – átvészelve a dualizmust és két világháborút épp a magyar szocialista munkáshatalom időszakában erősödött meg. Egyrészt megerősödött mint hagyomány, másrészt, fájdalom, minősége éppen ekkor szállt a zöld üveges, fehér kupakos Kőbányaiii Vilááágos színvonalára. Míg 1953-ban a Wembley-ben csak szotyoláztak hazánk fiai, húsz évvel később már sörösüvegek repkedtek a lelátókról. A foci és a sör egymásra találásával a kis magyar sörtörténelem újabb mérföldkövéhez érkeztünk. A magyar hagyományok gondos gyomlálói nagy megelégedéssel nyugtázhatták a 80-as években, hogy a HBB Kőbánya blues-a ismertebb a fiatalabb populáció körében, mint a Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtető szám. 1973-ban Bőcs községből indult útjára a Borsodi sör. A Komáromi sörgyár alig másfél évtizeddel később, 1988-ban alakult meg. Ekkortól számítom a hagyományosan borivó magyar társadalom feltartóztathatatlan elsörösödését. Bár 1986-ban a válogatott kap egy erős hatost a Szovjetuniótól Mexikóban, ezzel csak a magyar foci indult el a lejtőn – a sörfogyasztás maradt. Abban a korban, amikor Kádár János már modern Népköztársaságot épített, a sör is más volt. Hogy pontosan milyen is, azt egy teszkógazdaságos sör legurítása után tudhatjuk meg. Közeli felmenőm harcos rendszerkritikája a magyar sörök azóta is tartó bojkottjában öltött testet, s vált köztünk máig tartó vitatémává. Emberi fogyasztásra alkalmatlan komcsi húgy – érvelt cizelláltan apám, én azonban kamaszfejjel a lenini tézist vallottam, hogy a (bevitt) mennyiség előbb utóbb átcsap minőségbe… Nem csapott át! Ezzel a felismeréssel érkeztünk el a rendszerváltáshoz, mely a sörgyárak figyelmét természetes szövetségese, a foci felé fordította. A sörszakma talán egyedüliként láthatott fantáziát a magyar futballban. A klubok gazdasági társaságokká, a nemzeti bajnokság „profi” ligává alakítása elképesztő szponzorációs hullámot generált. Nincs NB I, helyette először Borsodi, majd Arany Ászok Liga. Tavaly Borsodi teremfoci bajnokság és Arany Ászok Országos Kispályás Labdarúgó Torna. A korábbi évtizedekhez képest a sör és a focibiznisz egymásrautaltságában a hangsúly a sör irányába tolódott el. Mintha a sörkultúra részhalmazává vált volna a futball. A sör a nagy üzlet, a labdarúgás ennek csak kiegészítője. S ha már reklám. Ugye, a fizetőképes kereslet életérzését kell elkapni – a magyar márkák esetében ez a hülyéskedésben ölt testet. A két igazán kreatív reklám a gondolkozós és a jó pofa / jópofa, de ha leszűrjük a lényeget, azt kapjuk, hogy míg a focit lehet sörreklámmal telenyomni, addig a sörreklámokban kisebb szerepet kap a futball. Ez persze nem baj, arra azonban ügyelni kell, hogy a haverok-buli-fanta-életérzés klisé nehogy túlságosan elharapózzon: a mívelt sörivó társadalom nagyon háklis, ha bármilyen szinten azonosulnia kell az ismert Fanta-reklám félidiótáival.
|
Az ital forrása
A magyar sörgyártás döntő többsége öt multi kezében van, többen közülük külföldi márkákat is gyártanak licenc alapján, továbbá egy sor külföldi márkát forgalmaznak. A Dreher Sörgyárak Rt. birtokolja a Drehert, az Arany Ászokot, a Kanizsait és a Kőbányait. A Dreher ital-család legismertebb tagjai a zöld és piros Dreher, valamint a Bak. Az Arany Ászoké a Téli sör, illetve – mily meglepő – az Arany Ászok és annak alkoholmentes változata. Van Kanizsai Kinizsi és a Korona. A Kőbányai meg… az világos. A Borsodi Sörgyár Rt.-től kapod a Borsodit, a Borsodi Bivalyt, Barnát és Pólót, és a Borostyánt. A Bräu Union Sörgyárak Rt.-nek köszönheted (a Soproni és Martfűi Sörgyár Rt. fúziója nyomán) a Soproni Ászokat, az önálló Soproni Sörgyár idejéből a Bástyát, Alpesit és Kinizsit is. A Komáromi Sörgyár Rt. a Tallérossal és az ismeretlen Matrózzal csillapít szomjat, borzol kedélyt. A Pécsi Sörfőzde Rt. a Pécsi Szalont, Szalon barnát, a Három Királyokat, a Tavaszi sört és a Radler nevű durvulást ajánlja figyelmedbe.
|