OFFLINE | puncs | fényező
Hazai sör-ős-történet
Bõrgolyó és malátalé
(2004. június)
A meg­győ­zés ere­je az év­szám­ban rej­lik. Ma­gyar­or­szá­gon el­ső­ként 1854-ben, bi­zo­nyos Barber és Klusemann urak nyi­tot­ták meg a Kő­bá­nyai Ser­ház Tár­sa­ság üze­mét, s kezd­ték meg a kül­ső Jász­be­ré­nyi úton a fő­zőcs­ké­zést.

Aztán jött Dreher An­tal, és 1862-ben fel­vá­sá­rol­ta a cé­get. A Sop­ro­ni sör­gyár is ko­rán esz­mélt, a leg­hű­sé­ge­sebb vá­ros­ban 1895 óta ké­szí­tik a ma­lá­ta­le­vet. A mer­kan­ti­liz­mus haj­na­lán, a mun­kás­moz­ga­lom di­cső ma­gyar szü­le­té­sé­nek lett s ma­radt az­óta kí­sé­rő­je a sör. Iz­mos me­lós iz­zad, mint a disz­nó, olaj­fol­tos at­lé­ta­tri­kó, vál­lán egy re­kesz sört egyen­sú­lyoz. Ju­ta­lom a nap vé­gén. De ne sza­lad­junk ennyi­re elő­re. Mert az amúgy sem ki­ug­ró­an hí­res ma­gyar sör­kul­tú­ra – ha le­het egy­ál­ta­lán ilyen­ről be­szél­ni – át­vé­szel­ve a du­a­liz­must és két vi­lág­há­bo­rút épp a ma­gyar szo­ci­a­lis­ta mun­kás­ha­ta­lom idő­sza­ká­ban erő­sö­dött meg.
Egy­részt meg­erő­sö­dött mint ha­gyo­mány, más­részt, fáj­da­lom, mi­nő­sé­ge ép­pen ek­kor szállt a zöld üve­ges, fe­hér ku­pa­kos Kőbányaiii Vilááágos szín­vo­nal­ára. Míg 1953-ban a Wembley-ben csak szo­tyo­láz­tak ha­zánk fi­ai, húsz év­vel ké­sőbb már sö­rös­üve­gek rep­ked­tek a le­lá­tók­ról. A fo­ci és a sör egy­más­ra ta­lá­lá­sá­val a kis ma­gyar sör­tör­té­ne­lem újabb mér­föld­kö­vé­hez ér­kez­tünk.
A ma­gyar ha­gyo­má­nyok gon­dos gyom­lá­lói nagy meg­elé­ge­dés­sel nyug­táz­hat­ták a 80-as évek­ben, hogy a HBB Kő­bá­nya blu­e­s-a is­mer­tebb a fi­a­ta­labb po­pu­lá­ció kö­ré­ben, mint a To­kaj sző­lő­ves­­sze­in nek­tárt cse­peg­te­tő szám. 1973-ban Bőcs köz­ség­ből in­dult út­já­ra a Bor­so­di sör. A Ko­má­ro­mi sör­gyár alig más­fél év­ti­zed­del ké­sőbb, 1988-ban ala­kult meg. Ek­kor­tól szá­mí­tom a ha­gyo­má­nyo­san bor­ivó ma­gyar tár­sa­da­lom fel­tar­tóz­tat­ha­tat­lan elsörösödését. Bár 1986-ban a válogatott kap egy erős ha­tost a Szov­jet­uni­ó­tól Me­xi­kó­ban, ez­zel csak a ma­gyar fo­ci in­dult el a lej­tőn – a sör­fo­gyasz­tás ma­radt. Ab­ban a kor­ban, ami­kor Ká­dár Já­nos már mo­dern Nép­köz­tár­sa­sá­got épí­tett, a sör is más volt. Hogy pon­to­san mi­lyen is, azt egy teszkógazdaságos sör le­gu­rí­tá­sa után tud­hat­juk meg. Kö­ze­li fel­me­nőm har­cos rend­szer­kri­ti­ká­ja a ma­gyar sö­rök az­óta is tar­tó boj­kott­já­ban öl­tött tes­tet, s vált köz­tünk má­ig tar­tó vi­ta­té­má­vá. Em­be­ri fo­gyasz­tás­ra al­kal­mat­lan kom­csi húgy – ér­velt ci­zel­lál­tan apám, én azon­ban ka­masz­fej­jel a le­ni­ni té­zist val­lot­tam, hogy a (be­vitt) men­­nyi­ség előbb utóbb át­csap minőségbe… Nem csa­pott át! Ez­zel a fel­is­me­rés­sel ér­kez­tünk el a rend­szer­vál­tás­hoz, mely a sör­gyá­rak fi­gyel­mét ter­mé­sze­tes szö­vet­sé­ge­se, a fo­ci fe­lé for­dí­tot­ta. A sör­szak­ma ta­lán egye­dü­li­ként lát­ha­tott fan­tá­zi­át a ma­gyar fut­ball­ban. A klu­bok gaz­da­sá­gi tár­sa­sá­gok­ká, a nem­ze­ti baj­nok­ság „pro­fi” li­gá­vá ala­kí­tá­sa el­ké­pesz­tő szponzorációs hul­lá­mot ge­ne­rált. Nincs NB I, he­lyet­te elő­ször Bor­so­di, majd Arany Ászok Li­ga. Ta­valy Bor­so­di te­rem­fo­ci baj­nok­ság és Arany Ászok Or­szá­gos Kis­pá­lyás Lab­da­rú­gó Tor­na. A ko­ráb­bi év­ti­ze­dek­hez ké­pest a sör és a focibiznisz egy­más­ra­utalt­sá­gá­ban a hang­súly a sör irá­nyá­ba to­ló­dott el. Mint­ha a sör­kul­tú­ra rész­hal­ma­zá­vá vált vol­na a fut­ball. A sör a nagy üz­let, a lab­da­rú­gás en­nek csak ki­egé­szí­tő­je.
S ha már rek­lám. Ugye, a fi­ze­tő­ké­pes ke­res­let élet­ér­zés­ét kell el­kap­ni – a ma­gyar már­kák ese­té­ben ez a hü­lyés­ke­dés­ben ölt tes­tet. A két iga­zán kre­a­tív rek­lám a gon­dol­ko­zós és a jó po­fa / jó­po­fa, de ha le­szűr­jük a lé­nye­get, azt kap­juk, hogy míg a fo­cit le­het sör­rek­lám­mal te­le­nyom­ni, ad­dig a sör­rek­lá­mok­ban ki­sebb sze­re­pet kap a fut­ball. Ez per­sze nem baj, ar­ra azon­ban ügyel­ni kell, hogy a haverok-buli-fanta-életérzés klisé ne­hogy túl­sá­go­san el­ha­ra­póz­zon: a mívelt sör­ivó tár­sa­da­lom na­gyon hák­lis, ha bár­mi­lyen szin­ten azo­no­sul­nia kell az is­mert Fanta-reklám félidiótáival.


Az ital forrása

A magyar sörgyártás döntő többsége öt multi kezében van, többen közülük külföldi márkákat is gyártanak licenc alapján, továbbá egy sor külföldi márkát forgalmaznak. A Dreher Sörgyárak Rt. birtokolja a Drehert, az Arany Ászokot, a Kanizsait és a Kőbányait. A Dreher ital-család legismertebb tagjai a zöld és piros Dreher, valamint a Bak. Az Arany Ászoké a Téli sör, illetve – mily meglepő – az Arany Ászok és annak alkoholmentes változata. Van Kanizsai Kinizsi és a Korona. A Kőbányai meg… az világos.
A Borsodi Sörgyár Rt.-től kapod a Borsodit, a Borsodi Bivalyt, Barnát és Pólót, és a Borostyánt.
A Bräu Union Sörgyárak Rt.-nek köszönheted (a Soproni és Martfűi Sörgyár Rt. fúziója nyomán) a Soproni Ászokat, az önálló Soproni Sörgyár idejéből a Bástyát, Alpesit és Kinizsit is. A Komáromi Sörgyár Rt. a Tallérossal és az ismeretlen Matrózzal csillapít szomjat, borzol kedélyt.
A Pécsi Sörfőzde Rt. a Pécsi Szalont, Szalon barnát, a Három Királyokat, a Tavaszi sört és a Radler nevű durvulást ajánlja figyelmedbe.




Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Tisza István és az elsõ világháború
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”