OFFLINE | téma |
Van már értelme az EUfóriának?
Light ünnep
(2004. május)
A tör­té­ne­lem fur­csa fin­to­ra, hogy má­jus el­se­jé­vel egy olyan na­pon csat­la­ko­zott Ma­gyar­or­szág a Eu­ró­pai Uni­ó­hoz, amely, leg­alább­is ná­lunk, a kom­mu­nis­ta dik­ta­tú­ra egyik ki­emelt párt­ál­la­mi ün­nep­nap­ja volt. Eu­ró­pa nyu­ga­ti fe­le szá­má­ra ez nyil­ván ért­he­tet­len, de a dá­tum­vá­lasz­tás ak­kor is el­gon­dol­kod­ta­tó.

Történelmi dá­tum. Mi min­den­eset­re örül­­tünk, hi­szen ezen a na­pon nyit­nak a stran­dok, és nem kellett vé­gig­néz­ni a Dol­go­zók kér­ték cí­mű, spon­tán szer­kesz­té­sű mű­sort. Nem volt a tri­bün­ről duracellnyusziként in­te­ge­tő MSZMP-párt­ve­ze­tés sem. Volt vi­szont he­lyet­te szá­mos sza­bad­té­ri vi­dám, ze­nés, szó­ra­koz­ta­tó prog­ram, mint­ha csak egy be­vá­sár­ló­köz­pon­tot nyit­ná­nak. Ha va­la­ki be­le­ve­tette ma­gát a sör, virs­li, és a padödő-szintű ze­ne­kar­ok világába, ak­kor ta­lán si­ke­rült jó mé­lyen meg­fe­led­kez­nie ar­ról, hogy 2004. má­jus 1-je mi­ről szól. Pe­dig tör­té­nel­mi ez a nap. Több év­ti­ze­des szov­jet meg­szál­lás és ön­kény­ura­lom után ön­szán­tunk­ból lép­tünk szo­ro­sabb kap­cso­lat­ba a sza­bad és de­mok­ra­ti­kus Eu­ró­pá­val. Kö­vet­kez­mé­nye­i­ben ta­lán csak az 1867. évi oszt­rák–ma­gyar ki­egye­zés­hez le­het ha­son­lí­ta­ni az uni­ós csat­la­ko­zás ké­sőb­bi ha­tá­sa­it – ab­ban a kér­dés­ben vi­szont sok­kal meg­osz­tot­tabb volt az or­szág, mint ma.

Hol az eu­fó­ria?
En­nek el­le­né­re a mai Ma­gyar­or­szá­gon nyo­ma sincs a fel­sza­ba­dult­ság­nak vagy va­la­mi­fé­le „EUfóriának”. A GfK Pi­ac­ku­ta­tó In­té­zet mind a tíz tag­je­lölt or­szág­ban el­vég­zett fel­mé­ré­se alap­ján az új tag­or­szág­ok la­kó­i­nak át­la­go­san 30 szá­za­lé­ka re­mény­ke­dik az uni­ós tag­ság­gal já­ró kön­­nyebb bol­do­gu­lás­ban. Ma­gyar­or­szá­gon a bi­za­ko­dók ará­nya csak 28 szá­za­lék. A ma­gyar vá­lasz­adók 77 szá­za­lé­ka biz­tos az uni­ós csat­la­ko­zás mi­att be­kö­vet­ke­ző ár­emel­ke­dés­ben. Az Eu­ró­pai Unió sta­tisz­ti­kai hi­va­ta­lá­nak fel­mé­ré­se sze­rint az unió pol­gá­ra­i­nak negy­ven szá­za­lé­ka a bő­ví­tés előtt né­hány hó­nap­pal egyet­len csat­la­ko­zás­ra vá­ró or­szág ne­vét sem tud­ta meg­mon­da­ni. Por­tu­gá­li­á­ban 67, Nagy Bri­tan­ni­á­ban pe­dig 60 szá­za­lék egyet­len csat­la­ko­zás­ra vá­ró or­szá­got sem tu­dott meg­ne­vez­ni. Ma­gyar­or­szá­got a csat­la­ko­zás­ra vá­rók egyi­ke­ként a meg­kér­de­zet­tek 12 szá­za­lé­ka em­lí­tet­te. A fel­mé­rés alap­ján a tag­or­szág­ok la­kó­i­nak het­ven szá­za­lé­ka úgy gon­dol­ta, hogy nem min­den je­lölt­nek kel­le­ne csat­la­koz­nia. Ugyan­ak­kor sa­ját or­szá­guk szem­pont­já­ból költ­sé­ges, ám még­is fon­tos és po­zi­tív lé­pés­ként ér­té­kel­ték az unió bő­ví­té­sét.

Má­sod­ran­gú tag­ság?
Üröm az öröm­ben, nem ilyen uni­ós meny­as­­szony­ról ál­mod­tunk. Gaz­da­sá­gi szak­em­be­rek egy­be­hang­zó vé­le­mé­nye sze­rint kez­det­ben ár- és adó­eme­lé­sek­kel szá­mol­hat­nak az uni­ós bő­vü­lés után a csat­la­ko­zó or­szá­gok. Ke­vés ma­gyar fog cuk­rász­dát nyit­ni Bécs­ben. Oszt­rák gaz­da­ság­ku­ta­tók sze­rint Ma­gyar­or­szá­gon az inf­lá­ció 4.7-ről 6.9 szá­za­lék­ra emel­ke­dik 2004-ben. Ma­gyar­or­szág ele­in­te csak kor­lá­to­zott mér­ték­ben tud majd hoz­zá­jut­ni a ren­del­ke­zés­re ál­ló uni­ós pén­zek­hez is, mi­vel még ta­pasz­ta­lat­lan a pá­lyá­za­tok írá­sa te­rén. Így ko­moly a ve­szé­lye an­nak, hogy a tá­mo­ga­tás­ra szo­ru­ló új ta­gok kö­zül Ma­gyar­or­szág a 150-160 mil­li­árd fo­rin­tos uni­ós be­fi­ze­té­si kö­te­le­zett­sé­ge tel­je­sí­té­sé­vel az unió net­tó be­fi­ze­tő­jé­vé vá­lik. A ma­gyar kis- és kö­zép­vál­la­la­tok tő­ke­jut­ta­tás hí­ján még a Ma­gyar­or­szá­gon ki­írt ten­de­re­ken is fő­ként csak al­vál­lal­ko­zók­ként rúg­hat­nak majd lab­dá­ba. Egy an­gol­szász köz­mon­dás sze­rint a sza­bad­ság nem azo­nos az egyen­lő­ség­gel, az igaz­ság­gal és a jó­lét­tel. A sza­bad­ság ön­ma­gá­ban – az csak sza­bad­ság. Így van ez az uni­ós tag­ság nyúj­tot­ta le­he­tő­sé­gek­kel is.
A ma­gyar la­kos­ság túl­nyo­mó több­sé­ge mind a mai na­pig nem ér­tet­te meg, az Eu­ró­pai Unió nem egy egy­sé­ges köz­pon­to­sí­tott szu­per­ha­ta­lom, ha­nem a tag­ál­lam­ok ér­de­kei sze­rint mű­kö­dő el­ső­sor­ban gaz­da­sá­gi, és csak má­sod­la­go­san po­li­ti­kai szö­vet­ség. Az uni­ó­tól csak an­­nyi ked­vez­ményt, csak an­­nyi tá­mo­ga­tást kap­ha­tunk amen­­nyit si­ke­rül ki­har­col­nia a min­den­ko­ri ma­gyar kor­mány­nak. Saj­nos Medgyessy Pé­ter kor­má­nya nem kö­ve­tett el min­dent, hogy ne a le­he­tő leg­ke­ve­seb­bet har­col­ja ki Ma­gyar­or­szág szá­má­ra. Az újon­nan csat­la­ko­zók és így mi, ma­gya­rok is sok te­kin­tet­ben, egy ide­ig min­den­kép­pen, má­sod­ran­gú uni­ós ál­lam­pol­gár­ok­nak érez­het­jük ma­gun­kat.

Mun­ka­vál­la­lás,a bér­emel­ke­dés esé­lyei
Az EU négy leg­főbb sza­bad­ság­jo­ga kö­zül a sze­mé­lyek sza­bad mun­ka­vál­la­lá­sá­nak jo­gát hét éven át nem gya­ko­rol­hat­juk a leg­több tag­ál­lam­ban. A ma­gyar mun­ka­vál­la­lók 99 szá­za­lé­ká­nak így gya­kor­la­ti­lag sem­mi­lyen esé­lye nincs az uni­ón be­lü­li mun­ka­vál­la­lás­sal ar­ra, hogy az uni­ós össze­ha­son­lí­tás­ban rend­kí­vül ala­csony ma­gyar fi­ze­té­sek­nél ma­ga­sabb jö­ve­de­lem­hez jus­son. Az Eurostat elem­zé­se sze­rint a re­la­tív ol­csó mun­ka­erő­vel ren­del­ke­ző kö­zép-eu­ró­pai or­szá­gok csat­la­ko­zá­sa oda ve­zet, hogy a mun­ka­erő­költ­ség EU-átlaga csök­ken­ni fog. Je­len­leg ez át­la­go­san, egy órá­ra le­ve­tít­ve 22.21 euró, má­jus 1-je után vi­szont vár­ha­tó­an 19.09 euróra csök­ken. A leg­ala­cso­nyabb mun­ka­erő­költ­ség­gel az EU-hoz 2007-ben csat­la­koz­ni kí­vá­nó két or­szág, Ro­má­nia 1.51 euróval és Bul­gá­ria 1.35 euróval ren­del­ke­zik. Az Economist Corporate Network ta­nul­má­nya sze­rint Spa­nyol­or­szág, Por­tu­gá­lia, Gö­rög­or­szág és Ír­or­szág pél­dá­ja alap­ján az EU-hoz csat­la­ko­zó kö­zép-eu­ró­pai or­szá­gok ke­ve­sebb jó­ra szá­mít­hat­nak, mint a ko­ráb­ban csat­la­ko­zók. A fel­zár­kó­zás a het­ve­nes évek után csat­la­ko­zott or­szá­gok ese­té­ben is las­sú volt. Spa­nyol­or­szág­ban 1986 és 2002 kö­zött az uni­ós át­lag 75 szá­za­lé­ká­ról mind­ös­­sze an­nak 85 szá­za­lé­ká­ra emel­ke­dett az egy fő­re eső jö­ve­de­lem, és Por­tu­gá­lia is csu­pán 13 pon­tot tu­dott ja­ví­ta­ni az 57 szá­za­lé­kos ki­in­du­ló ál­la­pot­hoz ké­pest. A KSH ada­tai sze­rint Ma­gyar­or­szá­gon a mun­ka­erő­költ­ség csak egyhatoda az uni­ós át­lag­nak. Ma­gyar­or­szá­gon 566 euróba ke­rül egy fő ha­vi fog­lal­koz­ta­tá­sa. Ez 18 szá­za­lé­ka az uni­ós át­lag­nak. Nagy-Bri­tan­ni­á­ban hat és fél­szer, Né­met­or­szág­ban és Auszt­ri­á­ban hat­szor, Hol­lan­di­á­ban öt és fél­szer ke­rül töb­be a mun­kál­ta­tó­nak egy al­kal­ma­zott, mint Ma­gyar­or­szá­gon. A fi­ze­té­sek­ben le­mér­he­tő má­sod­ran­gú ­ál­lam­pol­gár­ság-ér­zés­hez hosszú idő­re hoz­zá kell szok­nunk. A leg­op­ti­mis­tább gaz­da­sá­gi elem­zők sze­rint a je­len­leg ha­von­ta az uni­ós át­lag­bér tö­re­dé­ké­ért 8-10 órá­val töb­bet dol­go­zó ma­gyar mun­ka­vál­la­lók jó eset­ben 2010-re ér­he­tik el az uni­ós át­lag­fi­ze­té­sek fe­lét.
Az újon­nan csat­la­ko­zók rossz in­du­ló hely­ze­tü­ket to­vább ront­va a struk­tu­rá­lis ala­pok­ból az el­ső évek­ben ke­ve­seb­bet kap­nak, mint az uni­ó­hoz ko­ráb­ban csat­la­ko­zot­tak. A 2004-et kö­ve­tő há­rom év­ben 10.3 mil­li­árd eurót fo­lyó­sít az EU, fő­leg a re­gi­o­ná­lis ala­pok­ba és me­ző­gaz­da­sá­gi cé­lok­ra. Ma­gyar­or­szá­gon az egy fő­re ju­tó tá­mo­ga­tás így 49, míg Len­gyel­or­szág­ban pe­dig 67 euró lesz. Ez­zel szem­ben Gö­rög­or­szág­ban 2000-ben 437, míg Ír­or­szág­ban egy la­kos­ra 418 euró tá­mo­ga­tás ju­tott. Egyen­lő esé­lyek? Re­ményt ad­hat vi­szont, hogy hos­­szú­ tá­von csak nö­ve­ked­het­nek a Ma­gyar­or­szág­nak ju­tó EU-támogatások. A ter­vek sze­rint az Eu­ró­pai Unió struk­tu­rá­lis alap­ja­i­ból ha­zánk 2007 és 2013 kö­zött 24,6 mil­li­árd eurót kap­hat ko­hé­zi­ós cé­lok­ra. Az unió 2007-től ér­vé­nyes költ­ség­ve­té­si pe­ri­ó­du­sá­nak ös­­sze­gei még nem vég­le­ge­sek. Nem csak az EU-csatlakozást kö­ve­tő köz­pon­ti költ­ség­ve­tés és an­nak el­osz­tá­sa bi­zony­ta­lan, de a kor­mány­kö­zi kon­fe­ren­cia és az unió al­kot­má­nyo­zá­sá­nak si­ker­te­len­sé­ge mi­att az Eu­ró­pai Unió szer­ve­i­nek jö­vő­be­ni ha­tás­kö­rei és a tag­ál­lam­ok, így Ma­gyar­or­szág dön­tés­ho­za­ta­li sze­re­pe, sú­lya is.

Az Eurostat elemzése szerint a relatív olcsó munkaerővel rendelkező közép-európai országok csatlakozása oda vezet, hogy a munkaerőköltség EU-átlaga csökkenni fog


Az uni­ós költ­ség­ve­tés 80 szá­za­lé­kát ki­te­vő me­ző­gaz­da­sá­gi tá­mo­ga­tá­sok­nak a most csat­la­ko­zók csu­pán 25 szá­za­lé­kát kap­hat­ják meg. Ugyan­ak­kor a 35 szá­za­lé­kos nem­ze­ti ki­egé­szí­tés idei ki­fi­ze­té­sé­nek for­rá­sai még is­me­ret­le­nek. Mi­vel a kor­mány a tag­gá vá­lás előt­ti hó­na­pok­ban – amíg le­he­tett vol­na – nem biz­to­sí­tott ki­egé­szí­tő, új tá­mo­ga­tá­si for­má­kat a gaz­dál­ko­dók szá­má­ra, a csat­la­ko­zás ab­szo­lút vesz­te­se a ma­gyar me­ző­gaz­da­ság lett. Szo­mo­rú tény, hogy a ma­gyar gaz­da­ság a tíz csat­la­ko­zó or­szág kö­zül a leg­gyen­gébb fel­té­te­le­ket al­kud­ta ki ma­gá­nak a me­ző­gaz­da­ság­ból élők szá­má­ra. Ha­mis a szo­ci­a­lis­ta kor­mány­zat ér­ve­lé­se, mi­sze­rint el­ke­rül­he­tet­len az úgy­mond élet­kép­te­len ma­gyar gaz­dál­ko­dók csőd­be ju­tá­sa. Né­meth Im­re ag­rár­mi­nisz­ter és po­li­ti­kai ál­lam­tit­ká­ra, Szanyi Ti­bor azt mondja, pusz­tul­jon a ver­seny­kép­te­len me­ző­gaz­da­ság. Az ag­rár-vi­lág­gaz­da­ság és az eu­ró­pai me­ző­gaz­da­sá­gi pi­ac az MSZP ag­rár­po­li­ti­ká­já­val el­len­tét­ben min­den­hol olyan stra­té­gi­ai ága­zat, amely­nek meg­vé­dé­se nem­ze­ti ügy. Ke­gyet­len ci­niz­mus a ma­gyar ter­me­lők­től és el­ső­sor­ban a leg­na­gyobb baj­ban le­vő ba­rom­fi-, ser­tés- és mar­ha­tar­tók­tól, va­la­mint tej­ter­me­lők­től ver­seny­ké­pes­sé­get szá­mon kér­ni azok­kal az uni­ós ver­seny­tár­sak­kal szem­ben, akik több­szö­rös uni­ós és nem­ze­ti tá­mo­ga­tá­sok­ban ré­sze­sül­nek, mint amennyi az adott ter­mé­kek­re a ma­gyar­or­szá­gi fel­vá­sár­lá­si ár. A ma­gyar gaz­dál­ko­dó­kat az őket ver­seny­kép­te­len hely­zet­be ho­zó ala­csony tá­mo­ga­tott­ság mel­lett má­jus el­se­jé­től szám­ta­lan rend­kí­vül szi­go­rú ter­me­lés-tech­no­ló­gi­ai és egész­ség­ügyi elő­írás be­tar­tá­sa is sújt­ja. Ilyen kö­rül­mé­nyek kö­zött a ma­gyar me­ző­gaz­da­ság a ha­zai pi­ac el­lá­tá­sá­ban is hát­tér­be szo­rul. A már meg­je­lent ol­csó szlo­vák tej mel­lett a be­vá­sár­ló­köz­pont­ok pol­ca­in el­sza­po­rod­nak majd az ol­csó, te­hát ma­ga­san tá­mo­ga­tott né­met és oszt­rák tej­ter­mé­kek, a hol­land és spa­nyol zöld­sé­gek, gyü­möl­csök is.

El­lo­pott pil­la­nat
El­lo­pott tör­té­nel­mi pil­la­nat lett Ma­gyar­or­szág uni­ós csat­la­ko­zá­sá­nak ün­ne­pe. Nem le­het szó nél­kül el­men­ni a kor­mány fe­le­lős­sé­ge mel­lett. Mint­ha ez a kor­mány ezt akar­ta vol­na. Az unió azért kri­ti­zál min­ket, mert Ma­gyar­or­szá­gon az adó­rend­szer szo­kat­lan ked­vez­mé­nye­ket biz­to­sít a nagy­vál­la­tok­nak. A szo­ci­a­lis­ta–sza­bad­de­mok­ra­ta kor­mány el­ső in­téz­ke­dé­sei kö­zött el­töröl­te a tőzs­dei nye­re­ség­adót. Ez­zel szem­ben a bér­ből és fi­ze­tés­ből élők ter­hei – el­ső­sor­ban az ár­eme­lé­sek kö­vet­kez­té­ben – fo­lya­ma­to­san nő­nek. A kor­mány leg­utóbb a bank­be­té­tek ka­ma­ta­i­nak meg­adóz­ta­tá­sát he­lyez­te ki­lá­tás­ba (míg ugye a nyereségadó…). Az el­ső sza­ba­don vá­lasz­tott mi­nisz­ter­el­nök An­tall Jó­zsef, a ta­xis­blo­kád nap­ja­i­ban si­ker­ként volt kény­te­len el­köny­vel­ni, hogy ked­vez­mé­nyes hi­telt kér­he­tett az ak­ko­ri EU-tól a va­lu­ta­tar­ta­lé­kok nél­kü­li or­szág­nak. Az Or­bán-kor­mány ál­tal elő­ké­szí­tett, ma­gyar ér­de­kek vé­del­mét szol­gá­ló csat­la­ko­zá­si fel­té­te­le­ket, a tár­gya­lá­so­kat le­zá­ró Medgyessy-team egy­sze­rű­en fel­ad­ta. Az uni­ós tag­ság el­ső éve­i­re vár­ha­tó ne­héz­sé­gek tu­da­ta mel­lett az uni­ós csat­la­ko­zás ün­ne­pe iga­zi öröm nél­kü­li lett.

- V.V. -


Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Tisza István és az elsõ világháború
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”