|
|
| Egyesülhet a BÁT, a BÉT és a Keler Rt.
Vissza a gyökerekhez (2004. április) A megalapításának 140. évfordulóját ünneplő budapesti tőzsde integrációra készül: a tervek szerint újra egyesülne az Érték- és az Árutőzsde, lehetőség szerint a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt-t is bevonva a folyamatba. A BÁT Rt. és a BÉT Rt. tulajdonosai között azonban csak a célokban van egyetértés, ezek eléréséről már eltérőek az elképzelések. Az elmúlt években a BÁT és a BÉT tulajdonosi szerkezete egyaránt jelentősen megváltozott. Ennek eredményeként a BÁT fő részvényesei (a 2004. február 27-i részvénykönyv kivonata alapján) a Cashline Rt. (10%-os tulajdon), a HVB Bank Rt. (10%), a Szintra Invest Rt. (10%), az Arago Rt. (9%), a Buda C Holding Kft. (7%), az MNB (7%), az Erste Bank Rt. (6%), az Econorg Kft. (6%), a Baál Kft. (6%) és a Concorde Rt. (5%), míg a BÁT tulajdonosai (2004. január 30-i állapot): Alapos okot adhat az aggodalomra, hogy piaci pletykák szerint az a tőzsdecápaként számontartott Leisztinger Tamás mozgatja a szálakat | az Econorg Kft. (22%), a Tardex Kft. (14%), az Arago Rt. (13%), a Baál Kft. (13%), a Cashline Rt. (7%), az OTP Bank Rt. (6%) és a K&H Bank Rt. (5%). Az áru- és az értéktőzsde tulajdonosi körében jelentős átfedések vannak, s mindkét társaságban megjelenik a szakmai és a pénzügyi (elsősorban az Arago Rt., a Baál Kft. és a Cashline Rt. neve által fémjelzett) befektetők közötti konfliktus. Bár nyilatkozataik alapján a két tőzsde összevonását mindkét csoport támogatja, előbbiek attól tartanak, hogy a pénzügyi befektetők a gyors haszonszerzést célozzák, elsősorban a „készpénzgyárként” is aposztrofált Keler Rt.-t érintő tranzakciók révén. Alapos okot adhat az aggodalomra, hogy piaci pletykák szerint az a tőzsdecápaként számontartott (mellékesen az MSZP belső hatalmi harcaival összefüggésben is többször emlegetett) Leisztinger Tamás (és az érdekeltségébe tartozó Arago Rt.) mozgatja a szálakat, aki már letette a névjegyét egy-két kevésbé barátságos kivásárlással, például a Pick Rt. vagy a Forrás Rt. esetében. Februári közgyűlésén mind a BÁT, mind a BÉT elfogadta az integrációs stratégiát, melynek hosszútávú célja, hogy a létrejövő társaság bevezethető legyen a tőzsdére (ennek esélyét és a befektetők érdeklődését jelentősen növelné, ha a Keler Rt.-t is sikerülne bevonni az integrációba). A folyamat egyik első lépéseként döntés született arról, hogy az értéktőzsde készpénzértéken, 2,887 milliárd forintért megvásárolja az árutőzsde 25%-os Keler-részesedését (a Keler 25%-a a BÁT, 25%-a a BÉT, 50%-a az MNB tulajdona), azonban az MNB március végén váratlanul bejelentette, hogy élni kíván elővásárlási jogával és igényt tart a BÁT által eladásra kínált részvények kétharmadára. Az MNB közbelépése új helyzetet teremtett, így a BÁT várhatóan következő közgyűlésén ismét foglalkozik a Keler-csomag értékesítésének kérdésével.
| 140 év
Egy 1860-as osztrák császári pátens rendelkezéseinek megfelelően jött létre a Tőzsde Pesten, ünnepélyes megnyitóját 1864. január 18-án tartották a Lloyd-palotában. Kezdetben a Tőzsde nem volt zártkörű társaság, beléphetett „minden, a férfinemhez tartozó, feddhetetlen jellemű, illedelmes magaviseletű egyén, ki vagyonáról szabadon rendelkezhetik”, 1865-ben már „12 forintnyi évi belépti jegyet” kellett váltani, majd tovább szigorodtak a tagság feltételei. A tőzsdenyitáskor tizenhét részvény forgott a parketten, például a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Pannónia Biztosító, a Lánchíd, és a Balatoni Gőzhajózási Társaság papírjaival lehetett kereskedni. A Tőzsde első elnöke Kochmeister Frigyes bankár és terménykereskedő volt, aki 1900-ig töltötte be a tisztet. A Gabonacsarnokkal történő 1868-as egyesülést követően jött létre az egységes áru- és értéktőzsde, melynek részvénykínálata és forgalma dinamikusan bővült: 1869-ben már 84, 1900-ban pedig 154 féle részvénnyel lehetett kereskedni. A fejlődés következtében a Lloyd-palotából 1873-ban önálló épületbe költözött a börze, majd ez is szűknek bizonyult, így 1906-tól az Alpár Ignác tervei alapján épült Tőzsdepalotában (ma a Magyar Televízió székházaként funkcionál) folytatta működését. A nagy gazdasági válság következményeként 1931 nyarán a tőzsde bezárt, s csak 1932 őszén nyílt meg újra, s működött egészen a kommunisták 1948-as hatalomra kerülését kísérő államosításokig. Bő 40 évnyi szünetet követően 1990. június 21-én indult meg a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén, majd 1990. július 18-án a Budapesti Árutőzsde is megtartotta alakuló közgyűlését.
|
|
|
|
|
|
|