OFFLINE | puncs | buhera
Új fejezet a reklámtörténetben
Végkiárusítás
(2004. április)
An­nak ide­jén, ami­kor min­den kez­dő köz­gaz­dász­nak Pa­lo­tás Já­nos volt a pél­da­ké­pe és a mobilokat még tás­ká­ban hord­ták, de már meg­in­dult a végeérhetetlen kam­pány­had­já­ra­tuk, egy hos­­szú­ra nyúlt TV-s rek­lám­blokk vé­gén a nagy­ma­mám fe­lém for­dult, és cso­dál­koz­va meg­kér­dez­te: „Mondd már meg ne­kem fi­acs­kám, mi az is­ten­an­gya­la az a Pan­non GSM?”

Az­óta ki­de­rült. De az is, hogy a ma­gyar nép­lé­lek job­ban sze­re­ti a tö­mör, cél­zott rek­lá­mo­kat. Er­re már a multik is rá­jöt­tek, ezért az­tán óri­ás csir­ke­com­bok, cso­mag ret­kek, pa­ra­di­cso­mok, vagy ép­pen mű­anyag ho­mo­ko­zó kész­le­tek in­te­get­nek ránk a pla­ká­tok­ról egy-egy ár­cé­du­la és egy áru­ház­név kí­sé­re­té­ben. De a ha­zai ke­res­ke­dők is ta­nul­tak va­la­mit nyu­ga­ti kol­lé­gá­ik­tól. A to­tá­lis kam­pányt és az óri­ás be­tű­mé­re­tet.
En­nek kö­szön­he­tő a vá­rost kb. két éve el­árasz­tó „Vég­ki­áru­sí­tás” fel­ira­tú fél­fa­men­tes rek­lám­kam­pány, ame­lyet cel­lu­xos hó­rukk em­be­rek vá­ros­­szer­te ki­ra­gasz­ta­nak. Nem kí­mél­ve fa­la­kat, alul­já­ró osz­lo­po­kat, busz­meg­ál­ló­kat, kon­té­ne­re­ket, fá­kat, táb­lá­kat. Mind­egy, hogy füg­gő­le­ges vagy víz­szin­tes.
Sőt, a cel­lux nyúj­tot­ta le­he­tő­sé­ge­ket ki­hasz­nál­va a leg­újabb ta­lál­mány a két fa, vagy osz­lop kö­zé ki­fe­szí­tett úgy­ne­ve­zett füg­göny rek­lám. Ez a ma­ga ne­mé­ben pá­rat­lan ki­vi­te­le­zés, amely je­len­tő­sen eme­li fő­vá­ro­sunk bal­ká­ni jel­le­gét, egye­di­sé­ge és ot­rom­ba­sá­ga min­den­kép­pen szót ér­de­mel. Hi­szen olyan új hir­de­tő­fe­lü­let­ről van szó, amely mél­tán ka­var­hat­ja fel a ha­zai rek­lám­ipar ál­ló­víz­ét. Gond­ter­hel­ten me­het­nek be reg­gel ra­port­ra a fő­nők­höz a több is­ko­lát ki­vá­ló ered­mén­­nyel ab­szol­vált mar­ke­tin­ge­sek. És tör­he­tik a fe­jü­ket a „Hát ez ed­dig mért nem ju­tott az esze­tek­be, fi­úk?” kér­dést meg­hall­va. Ak­kor az­tán majd ke­vés lesz azt mon­da­ni, hogy ké­rem mi a for­gó­pla­ká­tok­ban meg az óri­ás­ki­ve­tí­tők­ben gon­dol­koz­tunk. Té­ve­dés. Az ut­cai rek­lám­há­bo­rú tör­té­ne­té­ben, né­hány élel­mes ra­gasz­tó­em­ber – sejt­he­tő­en ke­res­ke­dői uta­sí­tás­ra – új fe­je­ze­tet nyi­tott. Hi­szen ezt a har­cot már nem ház­ról ház­ra, óri­ás­pla­kát­ról óri­ás­pla­kát­ra vív­ják, ha­nem fá­tól fá­ig, osz­lop­tól osz­lo­pig. Ez az öt­let szó sze­rint új te­ret nyit! Há­lók, zász­lók és füg­gö­nyök fog­ják spa­nyol­fal­ként el­vá­lasz­ta­ni a gya­lo­go­so­kat az egyéb­ként úgy­is utált au­tó­sok­tól. És ak­kor majd fő­vá­ro­sunk dol­go­zó né­pe, mint meg­an­­nyi Grétsy Lász­ló meg­áll majd egy szó­ra: „Ho­hó ben­ne va­gyunk a rek­lám­ban!” Demsz­ky és köz­te­rü­le­tes csa­pa­ta pe­dig elé­ge­det­ten köny­vel­he­ti el, hogy is­mét ki­csit szí­ne­sebb lett ez a vá­ros.
No de tér­jünk vis­­sza az öt­let­gaz­dák­hoz. A rek­lám­szak­ma Ro­bin Hoodjához! Mert hi­szen ezt a mes­te­ri­en ki­vi­te­le­zett kam­pányt a hir­de­tett bol­tok kö­ze­lé­ben még ke­vés­bé jól fi­ze­tett szó­ró­la­po­sok erő­sít­he­tik ben­nünk az el­ha­tá­ro­zást, ide be kell men­ni! Hi­szen: „Vég­ki­áru­sí­tás! Vég­ki­áru­sí­tás! Vég­ki­áru­sí­tás!” „80%-os le­ér­té­ke­lés! 80%-os le­ér­té­ke­lés! 80%-os le­ér­té­ke­lés!” Mint va­la­mi vi­lág­vé­ge szek­ta 8. jö­ven­dö­lé­sét vég­re ko­mo­lyan ve­vő ke­res­ke­dő utol­só jó­té­kony­sá­gi ak­ci­ó­já­ról len­ne szó, aki csak azért nem ad­ja in­gyen a már­kás sport­ci­pő­ket és pu­ló­ve­re­ket, mert sze­ret­né el­ke­rül­ni a ve­re­ke­dés­be ­for­du­ló tö­meg­je­le­ne­tek a so­kat lá­tott sza­tócs­bolt­ja előtt. Vagy re­mény­ked­ve gon­dol­ha­tunk ar­ra, hogy hát­ha ránk mo­so­lyog a sze­ren­cse és egy ál­la­mi vál­la­lat pri­va­ti­zá­ci­ó­ja mi­att fel­hal­mo­zó­dott fe­les­le­ges rak­tár­kész­le­te­ket vég­re ol­csó pén­zen meg­ve­het­jük. De még­sem ez a rej­tély ­kul­csa. Ez a házi-barkács, so­ha vé­get nem érő rek­lám­had­já­rat más­ról szól. Még több kí­na­it a ma­gyar­nak!
Be­dől­ve a rek­lám­nak, fel­ke­res­ve az egyik le­ra­ka­tot, egy ön­kor­mány­zat­tól bé­relt ga­lé­ri­ás helyi­ség­re lel­tünk, ahol nyo­ma sem volt az utol­só íté­let­nek vagy ép­pen fel­szá­mo­lás­nak. Iga­zá­ból csak a kí­nai pi­ac kí­ná­la­ta köl­tö­zött a bel­vá­ros­ba egy élel­mes ke­res­ke­dő­nek há­la. Ke­mény­tal­pú sport­ci­pő, var­rás men­tén sza­ka­dó tré­ning­ru­ha, pufidzseki meg női top. Meg­ál­la­pít­ha­tó te­hát, hogy a vá­lasz­ték ab­szo­lút mér­ték­ben kon­ver­gál a jó­zsef­vá­ro­si pi­a­cé­hoz. Így az­tán iga­zá­ból sem­mi kü­lö­nös, rek­lám az egész mond­hat­nánk, csak a hely más, meg úgy tűnt, az el­adó csa­jok­nál szé­ria-fel­sze­re­lés a szilikonmell és a seggtetkó. De hát hol nem ma­nap­ság? Hi­szen itt a vég­ki­áru­sí­tás.



Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Tisza István és az elsõ világháború
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”