Szerencsés norvégok
Dalok a konyhából (2004. március) "A barátság magasabb hatalomtól megszentelt állapot, idill, az értékek kölcsönös egyöntetűségének elismerése, csak férfiak között lehetséges” – írja egy helyütt Hamvas Béla, és ha kijövünk erről a keserédes és színvonalas norvég moziról, csak igazat adhatunk neki. Pedig eredetileg talán nem is annyira emelkedett, filozofikus gondolatokra vágytunk: a szinopszis inkább a „valóságshow” című nemzetközi agysorvasztó projekt kifigurázását ígérte. Ezt egyébként teljesítette is: a cselekmény frappánsan teszi nevetségessé a televíziós kukkolás intézményét. Eszerint svéd kutatók az ötvenes években norvég agglegények konyhai szokásait figyelték meg annak érdekében, hogy később minél kényelmesebb és funkcionálisabb lakásokat tervezhessenek nekik. A módszertan egyszerű: a kutató egy speciális, magasított széken beül a megfigyelt alany konyhájába és egésznap csöndben jegyzetel. A korai valóságshowban szintén önkéntes a részvétel, azonban a megfigyelt embereket nem kényszerítik semmiféle önmegalázó bohóckodásra. A dolog persze a norvég agglegények esetében sem normális, hiszen például tilos mindennemű kommunikáció a megfigyelő és alanya között. És ez az, amin elbukik a kísérlet. Az eleinte kifejezetten ellenséges agglegény és idegen vendége óvatosan kommunikálni kezdenek egymással. Tanúi lehetünk, ahogyan az ostoba szabályokat sutba vágják és lassan mély barátság szövődik közöttük. A tanulság messze túlmutat egy blőd háztartási felmérés keretein: semmilyen magasröptű társadalmi kísérlet, „haladó idea” nem ér egy fabatkát sem, ha kifelejtik belőle a legfontosabbat: az emberi méltóság és a lélek tiszteletét. Ezek hiányában önmaga paródiájává fajul még a legjobb szándékú ötlet is. Milyen szerencsések voltak a norvégok! Ott csak a konyhában kísérleteztek és ráadásul nem negyven évig.
(Eredeti cím: „Salmer fra kjokkenet” norvég szatíra, 90 perc, 2003, Rendezte: Bent Hamer. Szereplők: Joachim Calmeyer, Tomas Norström, Reine Brynolfsson, Bjorn Floberg)
|