Nagyobb férfiasság, hamis gyógyszerek
Spamtelenek (2004. március) Meglehetősen bosszantó, amikor a postafiókunkba érkező e-mailek mind nagyobb részéről derül ki, hogy tulajdonképpen kéretlen reklámlevelek, azaz spamek. Nem véletlen, hogy az internetes szubkultúrában (ha lehet még ilyenről beszélni) a spammerek még Bill Gatesnél is nagyobb közutálatnak örvendenek. Sokan foglalkoznak a kéretlen reklámlevelek jelenségével hálószerte: többnyire küzdenek ellene, de olyan kezdeményezések is akadnak, melyek a spamszűrők kijátszását tűzték ki célul maguk elé (nem egyszer a szólás és a reklámozás szabadságára hivatkozva). Az anti-spam megoldásokat szállító Brightmail adatai szerint a spam aránya a teljes internet e-mail forgalmában 2004 februárjára elérte a 62%-ot, azaz egy év alatt jelentősen romlott a helyzet, akkor ugyanis még csak 45% volt ugyanez a mutató. Ami a hazai viszonyokat illeti, Böröcz Gergely, a filter:max Kft. ügyvezetőjének elmondása szerint 2002 decemberében még világviszonylatban a kevésbé spam-fertőzött területekhez tartoztunk, de 2003-ban 330%-as növekedést produkáltunk, így mára megközelítettük a nyugati arányokat. A spamküldő cégek gyűjtik az e-mail címeket, s az így felépített adatbázisokat adják-veszik maguk között. Módszereikben nem válogatnak, a nyilvános oldalakon, fórumokban megjelenő, könnyen begyűjthető címeken túl többek között kamu lánclevelek (például a klasszikus, küldd tovább 10 embernek, különben óriási szerencsétlenség fog érni jellegűekkel) segítségével, sőt ma már vírusokat is felhasználva vadásznak a spammelhető (lehetőleg élő, használatban lévő) címekre. A MessegeLabs szerint a felhasználók 0,0013%-a kattint rá a spamben található linkekre, de ennyi is elég ahhoz, hogy jövedelmező legyen ezzel foglalkozni. A „spamkirály” Alan Ralsky több mint 200 spamszervert üzemeltet világszerte, óránként 140-150 millió levél kiküldésére képes. A reklámforma rendkívül negatív megítélése miatt a magukra valamit is adó vállalatok már jó ideje kerülik az ügyfelek megszólításának e módját (Magyarországon azért még akadnak vállalkozások, például szállodák, akik megpróbálkoznak vele). Így maradnak azok a virtuális cégek, akik nem sokat adnak imázsukra, a lényeg, hogy minél többen látogassanak el oldalaikra, még ha látogatóiknak töredékét tudják is csak vásárlásra/előfizetésre bírni. A spamküldő cégek gyűjtik az e-mail címeket, s az így felépített adatbázisokat adják-veszik maguk között | Tipikusan spamben hirdetnek egyes pénisz-nagyobbítást ígérő vállalkozások, hamis vagy éppen rossz minőségű gyógyszereket forgalmazó online gyógyszertárak, illetve rendkívül vonzó árakkal dolgozó szoftverárusító oldalak. Szintén jellegzetesek az ún. nigériai csalás típusú levelek, melyben állítólagos bukott diktátorok, törzsfőnökök, illetve özvegyeik mesés vagyonokat ígérnek a címzett segítségéért cserébe (kedvenc történetem szerint egy üldözött törzsfőnök kimosható festékkel feketére festve bújtatta dollármillióit, s üldöztetései elmúltával párezer dollárnyi segítséget kér, hogy megvehesse a speciális oldószert és persze hogy aztán testvériesen eloszthassuk a vagyont). Hihetetlen, de működik, évente több millió dollárt csalnak így ki szerencsétlenektől, Nigériában a rendőrségen belül külön csoport működik az esetek felderítésére. Ami az egyes típusok arányát illeti, a Brightmail statisztikái alapján a spamek közül a leggyakoribbak a termék-reklámok (az öszszes spam 24%-a), ezt követik a pénzügyi (18%), majd a felnőtteknek szóló ajánlatok (14%), a csalások (11%) és az egészségügyi témájú levelek (7%). A dinamikusan bővülő spam-forgalom ismeretében nem csoda, hogy egyre több országban foglalkoznak jogalkotói szinten is a problémával. Az EU 2003 novembere óta tiltja spam küldését, az Egyesült Államokban George W. Bush tavaly decemberben írta alá a Can-Spam törvényt. Utóbbi alapján akár 5 éves börtön- és 6 millió dolláros pénzbüntetés is kiszabható az elkövetőkre. A legkülönösebb szabályozást valószínűleg Dél-Koreában léptették életbe, ahol éjszaka, pontosabban este 9 és reggel 9 között tilos reklámlevelet küldeni, a spammelőket 5,2 millió forintnak megfelelő koreai wonig terjedő bírsággal sújthatják (Dél-Koreában egyébként különösen magas, 81,4% a spam aránya). Magyarországon 2002 januárjában lépett életbe az elektronikus kereskedelemről szóló törvény, mely a címzett előzetes hozzájárulásának hiánya esetén tiltja a reklámlevelek küldését. Ez azonban sajnos nem oldja meg a problémát, mivel a magyar címekre érkező spam-áradat túlnyomó része angol nyelvű és külföldi spammerektől származik, akik ellen nem sokat tehetnek a magyar hatóságok.
|
Megelõzõ tanácsok
Ne adjuk ki személyes e-mail címünket még akkor se, ha cserébe bármiféle ajándékot kínálnak! Ne iratkozzunk fel gyanúsnak tűnő, ingyenes szolgáltatásokra! Lehetőség szerint ne tegyük nyilvánossá személyes email-címünket! A spamrobotok könnyedén begyűjtik az e-mail címeket weblapokról, csevegőfórumokról, és egyéb helyekről. Amennyiben ez elkerülhetetlen, használjunk egy „nyilvános” e-mail címet, amelyre nem bánjuk ha spamek érkeznek. Weboldalunkon se tegyük közzé a szokásos formátumban (név@cím.hu) e-mail címünket! Ez ugyanis a spamrobotok egyik legfontosabb „vadászmezeje”. Használjunk egyszerű, de hatásos kódolást! (A @ helyett írjuk például, hogy „kukac”, vagy „()”) Soha, semmit ne válaszoljunk spamre! Annyit se, hogy UNSUBSCRIBE (leiratkozom). Ezzel ugyanis tudatjuk a spam-küldővel, hogy használatban lévő postaládára bukkant és éppen ellenkező hatást érünk el. Soha ne látogassuk meg a spamben ajánlott weboldalakat! Ne továbbítsunk láncleveleket, bármilyen fontosnak is tűnnek! (Forrás: a filter: max Kft. honlapja, www.filtermax.hu/ spamtippek.html)
|