OFFLINE | intro | vezér
Az Alkotmány permanenes ünnepén
(2004. június)
Nagyot for­dult két év alatt a vi­lág. Mi­ó­ta új­ra de­mok­rá­ci­á­ban élünk, még az alkot­mány­sér­tés is sok­kal de­mok­ra­tiku­sabb, mint az Or­bán-éra an­­nyi­szor meg­éne­kelt de­mok­rá­cia-de­fi­ci­tes napja­i­ban. Ne­héz len­ne ugyan­is más ma­gya­rá­za­tot ta­lál­ni ar­ra, hogy a ko­rábban oly jog­ál­lam-ér­zé­keny han­gok most mi­ért hall­gat­nak (az ak­kor hall­gatók meg ér­zé­keny­ked­nek, ez is hozzá­tar­to­zik a hely­zet iró­ni­á­já­hoz) és mi­ért nem ag­gód­nak a Köz­tár­sa­ság fel­építmé­nyé­ért.

Há­rom év sem telt el az­óta, hogy Bárándy dok­tor­nak a bí­ró­sá­gok po­li­ti­kai ügyek­ben foly­ta­tott ítél­ke­zé­si gya­kor­la­ta mi­att égett az ar­ca. Az ő ba­ba­bő­re is so­kat ve­szí­tett ér­zé­keny­sé­gé­ből, mi­ó­ta le­he­tő­sé­get ka­pott rá, hogy igaz­ság­ügyi mi­nisz­ter­ként sa­ját ke­zé­be ve­gye az or­szág jog­rend­szer­ének sor­sát – az Al­kot­mány­bí­ró­ság egy­más után ta­lál­ja az alap­tör­vén­­nyel el­len­té­tes­nek a Medgyessy-kormány ál­tal ho­zott jog­sza­bá­lyo­kat, de még egy­szer sem hal­lot­tuk a mi­nisz­ter­től, hogy a?ár csak egy ki­csit is fe­le­lős­nek érez­né ma­gát e hi­bá­kért.
A fe­le­lő­sö­ket egé­szen más­hol kell ke­res­ni, ahogy ar­ra a szo­ci­a­lis­ták al­kot­mány­jo­gi fe­ne­gye­re­ke, Ju­hász Gá­bor is rá­mu­ta­tott: nem le­het vé­let­len, hogy az Al­kot­mány­bí­ró­ság pont az EP-kampányban kez­dett fic­kán­doz­ni, s fog­lalt ál­lást a „be­teg em­be­rek­kel szem­ben”. Az MSZP, a leg­na­gyobb rend­szer­vál­tó párt (©Ko­vács Lász­ló) egé­szen mélydemokratikus gyö­ke­re­i­ig ásott le, hogy meg­fe­le­lő vá­laszt ad­jon az AB dön­té­sé­re: a gyű­lö­let­be­széd-tör­vény al­kot­mány­el­le­nes­sé­ge ese­tén bi­zony nem a jog­sza­bály­ban, ha­nem az Al­kot­mány­ban lesz a hi­ba, így in­kább az szo­rul mó­do­sí­tás­ra.
A ki­seb­bik, a kor­mányt ne­mes egy­sze­rű­ség­gel csak de­mok­ra­ti­kus ko­a­lí­ci­ó­ként aposzt­ro­fá­ló kor­mány­párt­nak sem le­het tisz­ta a lel­ki­is­me­re­te, mi­vel az SZDSZ (egy-két kép­vi­se­lő­je ki­vé­te­lé­vel) bol­do­gan as­­szisz­tál a szo­ci­a­lis­ták al­kot­má­nyos ámok­fu­tá­sá­hoz. Sőt, a ma­gyar po­li­ti­kai élet nem akár­mi­lyen ar­cát­lan­sá­gi tel­je­sít­mé­nyei kö­zül is ki­emel­ke­dik az al­kot­mány­el­le­nes gyű­lö­let­be­széd-tör­vény meg­sza­va­zá­sá­hoz fű­zött ma­gya­rá­za­tuk, mi­sze­rint csak azért tá­mo­gat­ták a jog­sza­bályt, hogy az Al­kot­mány­bí­ró­ság­nak le­he­tő­sé­ge le­gyen dön­te­ni ró­la.
Csak hab a de­mok­ra­ti­kus ha­ta­lom­gya­kor­lás tor­tá­ján, ahogy a rend­őr­ség az egyes de­monst­rá­ci­ók kö­zött sze­lek­tál, a köz­le­ke­dé­si rend arány­ta­lan sé­rel­me el­le­ni küz­del­met tűz­ve zász­la­já­ra. Ez a (rá­adá­sul, mint utó­lag ki­de­rült, má­jus el­se­je óta a gyü­le­ke­zé­si tör­vény­ben sem sze­rep­lő) in­dok­lás kü­lö­nö­sen iz­gal­ma­san hang­zik Medgyessy bu­dai hegy­vi­dé­ki há­zá­nak ese­té­ben – s hogy men­­nyi­re ko­mo­lyan gon­dol­ta a rend­őr­ség a köz­le­ke­dé­si rend meg­óvá­sát, azt bi­zo­nyít­ja, hogy a kor­mány­fő szom­széd­sá­gá­ban la­kó, ha­za­fe­lé tar­tó mun­ka­tár­sun­kat a rend éber őrei le­tes­sé­kel­ték a jár­dá­ról, ne­hogy va­la­mi hir­te­len öt­let­től ve­zérel­ve ma­gá­nyos de­monst­rá­ci­ó­ba kezd­jen a First Family ott­ho­na előtt.



Kapcsolódó cikkek:
A Köztársaság
Államgörcs Magyarországon


Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Tisza István és az elsõ világháború
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”