Az internetes levélforgalom többségét már a különböző nem kívánt levelek adják
Járványveszély (2004. február) Az idei év is mozgalmasan indult vírus-fronton, a MyDoom egyre-másra döntögeti a terjedési rekordokat, állandó helyet követelve magának a híradásokban. Miután az SCO nevű cég honlapját sikeresen padlóra küldte, várhatóan a Microsoft oldalai ellen indul rohamra a lapunk megjelenését követő napokban. Az első, önmagukat sokszorosító és terjesztő programok a 80-as évek elején születettek és ebből az időszakból származik a vírus elnevezés is. Az idő előrehaladtával újabb és újabb területeket hódítottak meg a kórokozók. Kezdetben csak programfájlokat fertőztek meg, majd befészkelték magukat a memóriába és többek között a különböző dokumentumokat és a boot sectort is magukévá tették, ami jelentősen megnehezítette likvidálásukat. Hatásukat tekintve az ártatlan viccelődéstől a brutális pusztításig sokféle koncepciót vonultattak fel: akadt a képernyőn labdát pattogtató programocska (Ping-pong), a marihuána legalizálását hirdető alkotás (Stoned) és a merevlemez teljes tartalmát törlő, majd kárörvendő üzenetet megjelenítő megoldás (EGABTR) egyaránt. A vírusok az internet elterjedésével egyre hatékonyabbá váltak, jelentősen egyszerűsödött a gépek közötti fertőzésátvitel problémája. A kilencvenes évek végére már többé-kevésbé globális járványokról beszélhetünk. 2000-ben az ILOVEYOU nevű kórokozó korábban nem látott sebességben fertőzi végig a világot, ezzel elsőként lett igazi médiasztár a kórokozók közül. Újabb és újabb álcázási módszerek tűntek fel, például sok vírus ma már innen-onnan összeszedett fiktív feladót tüntet fel az e-mail fejlécében, de igazából nem annak gépéről indul útjára (szerzőnket így érhette az a megtiszteltetés, hogy peter.medgyessy@meh.hu feladóval ellátott levele érkezett). 2002-ben a vírusok meghódították a múzeumokat is. Németországban kiállításon mutatták be működésüket és – Franziska Nori kurátor szándékai szerint – szépségeiket. A látogatók nyolc PC-n, négy iMacen és hét Sun Ray Unix munkaállomáson tanulmányozhatták a tüneteket és az okozott károkat. Mint az ötletgazda elmondta, a vírusokat műalkotásoknak tekinti, melyeknek bármely más művészeti teljesítményhez hasonlóan megvannak a maguk esztétikai szempontjai és komoly szellemi erőfeszítés eredményei. Mára odáig fokozódott a helyzet, hogy az e-mailek biztonsági kérdéseivel foglalkozó MessageLabs elemzése szerint 2004 áprilisára a világháló teljes levélforgalmának 70%-át a spam (kéretlen reklámlevél) és a vírusok által küldözgetett üzenetek fogják kitenni. De kik a vírusok szerzői és mi a céljuk velük? Például lelkes, bizonyítási vágytól fűtött egyetemisták, kísérletező kedvű programozók vagy nagyipari spammelők. Előbbiek szakmai kihívásként kezelik szerzeményüket, utóbbiak számukra aranyat érő, működő e-mail címeket gyűjtögetnek segítségükkel. Sajátos formája a felesleges e-mail forgalmat generáló „vírusoknak” az internetes szlengben hoaxnak, azaz tréfának nevezett lánclevél. Mindenki találkozott már olyan levéllel, mely szívhez szólóan kéri, hogy minél több címre küldjük tovább, mert ez egy rákos kislány utolsó kívánsága, egy beteg kisgyerek gyógykezeléséhez minden egyes e-mail 1 centtel járul hozzá vagy éppen ingyen mobiltelefont kap, aki legalább x példányt továbbít. A valódi vírusokkal ellentétben ezeket a hoaxokat nem sunyin elinduló programok terjesztik, hanem az emberi butaság – meglehetős hatékonysággal. Szerencsére az ilyen üzenetek általában nem okoznak kárt pl. a merevlemezen, de akadt több olyan lánclevél, mely egy állítólagos vírusra figyelmeztetett, gyakorlatilag azonban a Windows futásához szükséges (valóban furcsa nevű) rendszerfájlokat töröltetett le a hiszékenyebb felhasználókkal. Végül ejtsünk pár szót a védekezésről is: ajánlatos letölteni levelezőprogramunkhoz a legújabb frissítéseket, melyekkel folyamatosan foltozgatják a vírusok által előszeretettel használt kiskapukat. Különösen óvatosan járjunk el az e-mailek csatolmányaival, a gyanús állományokat egyáltalán ne, vagy csak vírusellenőrzést követően nyissuk meg. Használjunk rendszeresen frissített anti-vírus és tűzfal programokat, melyek folyamatosan figyelik bejövő adatforgalmunkat és kiabálnak, ha veszélyt észlelnek. Bizonyos időközönként vizsgáltassuk át teljes rendszerünket vírusölő programmal.
|