A kecs­ke és a ká­posz­ta is… Az egye­te­mi if­jú­ság ör­vend, és a kor­mány is be­bi­zo­nyí­tot­ta, hogy ta­ka­ré­ko­san bá­nik az adó­fi­ze­tők pén­zé­vel. A fel­ső­ok­ta­tá­si re­form egyik pil­lé­rét az inf­rast­ruk­tu­rá­lis fej­lesz­té­sek ké­pe­zik, ide tar­to­zik a kol­lé­gi­u­mok kor­sze­rű­sí­té­se, fel­újí­tá­sa is – je­len­tet­te ki Ma­gyar Bá­lint a Mis­kol­ci Egye­tem 608 fé­rő­he­lyes di­ák­szál­ló­já­nak alap­kő­le­té­te­lén. Bár a Magyar Universitas Prog­ram több pil­lé­ré­vel kap­cso­lat­ban me­rül­tek már fel ké­te­lyek, ez a be­ru­há­zás jó öt­let­nek tű­nik. A hall­ga­tók bir­tok­ba ve­he­tik a (leg­alább hét négy­zet­mé­te­res alap­te­rü­le­tű) két- és há­rom­sze­mé­lyes szo­bá­kat, és az ál­la­mi bü­dzsé mér­le­gét sem ront­ják a be­ru­há­zá­si költ­sé­gek. A 40 ezer fo­rin­tos ha­vi­díj már ag­gá­lyo­sabb kér­dés egy olyan vá­ros­ban, ahol át­lag ha­vi 60–70 ezer fo­rin­tért le­het ta­lál­ni két-há­rom­szo­bás bú­to­ro­zott la­kást (re­zsi­vel), az em­ber így har­mad­ma­gá­val 20 ezer fo­rint­ból meg­úsz­hat­ja, de ha a kol­lé­gi­um­hoz ha­son­ló kö­rül­mé­nyek­kel is meg­elég­szik, 10–15 ezer forint is le­het ez az ös­­szeg. Még job­ban jár, ha a je­len­le­gi, meg­le­he­tő­sen ve­gyes szín­vo­na­lú kol­lé­gi­u­mok nyúj­tot­ta kom­for­tot él­ve­zi ötezerér’ ha­von­ta. Eh­hez ké­pest a 11 ezer fo­rin­tos ha­vi négy­zet­mé­ter­ár nem tű­nik ke­vés­nek (még ha bi­zo­nyos szol­gál­ta­tá­so­kat, így pél­dá­ul internet-hozzáférést tar­tal­maz is), ek­ko­ra bér­le­ti dí­jat a Ró­zsa­domb jobb kar­ban lé­vő in­gat­lan­jai ese­té­ben sem igen szá­mí­ta­nak fel. Igaz, a költ­sé­gek csök­ken­té­sé­re egye­te­mi tá­mo­ga­tá­so­kat is igény­be le­het ven­ni. Ha va­la­ki szo­ci­á­lis hely­ze­té­re (vagy jó kap­cso­la­ta­i­ra) va­ló te­kin­tet­tel min­den tá­mo­ga­tást meg­kap, a szin­tén az üze­mel­te­tő­nek já­ró kol­lé­gi­u­mi nor­ma­tí­va se­gít­sé­gé­vel akár 20–25 ezer fo­rint­ra csök­ken­het a ki­fi­ze­ten­dő ös­­szeg. Ez még min­dig fe­let­te ma­rad az egy fő­re ju­tó al­bér­le­ti költ­ség­nek, rá­adá­sul az al­bér­let­ben la­kók­nak ál­ta­lá­ban jut sa­ját szo­ba és na­gyobb ké­nyel­met él­vez­het­nek. Az imént meg­fo­gal­ma­zott ké­te­lye­ket az il­le­té­kes az­zal igye­ke­zett el­osz­lat­ni, hogy majd jól szi­tu­ált kül­föl­di ven­dég­di­á­kok­kal töl­tik fel az épü­le­tet. Nos, a Mis­kol­ci Egye­te­men pél­dá­ul je­len­leg száz­nál ke­ve­sebb ilyen hall­ga­tó van, te­hát a fenn­ma­ra­dó 500 hely még­is­csak vé­kony pénz­tár­cá­jú hon­fi­tár­sa­ink­ra vár. De a kon­zor­ci­um­nak ak­kor sem kell ag­gód­nia, ha a di­á­kok eset­leg még­is in­kább az ol­csóbb és ké­nyel­me­sebb la­kás­meg­ol­dá­so­kat vá­lasz­ta­nák, a szer­ző­dés­ben ugyan­is az ál­lam ga­ran­tál­ja a feltöltöttségi há­nya­dot, az­az az üze­mel­te­té­si dí­jat min­den­kép­pen meg­kap­ja, leg­fel­jebb ke­ve­sebb lesz a költ­sé­ge, ha ala­csony a ki­hasz­nált­ság (ugye em­lék­szünk még az M5-ös au­tó­pá­lya ese­té­re?). Leg­ros­­szab­bul te­hát nem a di­ák­ság jár. Az ál­lam a be­ru­há­zá­si összeg több mint há­rom­szo­ro­sát fi­ze­ti vis­­sza a két évtizedes fu­tam­idő alatt az OTP In­gat­lan Rt. és a Ma­gyar Épí­tők Rt. ál­tal al­ko­tott kon­zor­ci­um­nak. A be­fek­te­tőt il­le­ti mind­emel­lett a kol­lé­gi­u­mi fé­rő­he­lyek szál­lo­da­ként tör­té­nő hasz­no­sí­tá­sá­ból és az üzlethelyiségek kiadásából befolyó be­vé­tel. Az üz­let­hez az OM az ál­la­mi tu­laj­don­ban és az egye­tem ke­ze­lé­sé­ben lé­vő tel­ket is té­rí­tés­men­te­sen biz­to­sí­tot­ta húsz év­re, koc­ká­za­tot csak az ál­lam­kas­­sza vi­sel, hi­szen a beruházó az állami tulajdonú FHB Bank hitelét használja. Az ügy pi­kan­té­ri­á­ja, de ne­vez­het­jük mély­sé­ge­sen ma­gyar PPP-modellnek is: bár az ere­de­ti ter­vek sze­rint az épü­let a fu­tam­idő le­jár­tá­val az egye­tem tu­laj­do­ná­ba ke­rült vol­na, az utol­só pil­la­nat­ban még­is úgy ala­kult, hogy a be­fek­te­tőé ma­rad. Az ok egé­szen pró­zai. Or­szá­gunk fe­le­lős ve­ze­tői rá­jöt­tek, hogy ez eset­ben az EU szám­vi­te­li el­vei sze­rint a be­ru­há­zás az ál­lam­ház­tar­tá­si hi­ányt nö­ve­lő té­tel­nek mi­nő­sült vol­na, adott eset­ben to­váb­bi brüs­­sze­li ejnye-bejnyét von­va ma­ga után. Nyil­ván csak őszin­te rossz­in­du­lat szül­het olyan kér­dé­st, hogy ha már a csa­tor­na mind­két vé­gén ál­la­mi pénz van, mi­ért nem le­he­tett ki­hagy­ni mind­eb­ből a sem­mit sem koc­káz­ta­tó, el­len­ben je­len­tős hasz­not el­köny­ve­lő kon­zor­ci­u­mot… Mi­ért nem úgy va­ló­sul meg a fej­lesz­tés, hogy az egye­te­mek ve­szik fel a hi­telt, épít­te­tik meg és üze­mel­te­tik az új di­ák­szál­ló­kat, ahogy te­szik ezt a je­len­le­gi kol­lé­gi­u­ma­ik­kal is?