Most mind­ezt fe­lejt­sük el: az 1848, ez a ki­vá­ló szá­mí­tó­gé­pes stra­té­gi­ai já­ték bi­zony ha­tá­so­sab­ban mu­tat­ja be, mi is volt a sza­bad­ság­harc, mint meg­an­­nyi eről­te­tett be­széd és gim­ná­zi­u­mi tör­té­ne­lem­óra. Ki­fi­no­mult­sá­gá­ban mes­­sze fe­lül­múl­ja az egyéb­ként lát­ha­tó­an min­tá­ul hasz­nált Panzer General so­ro­za­tot, egy­ben had­tör­té­ne­ti kur­zus a ja­vá­ból. Még ak­kor is, ha az ese­mé­nyek az el­ső né­hány hét­től és a me­net­rend­sze­rű­en ér­ke­ző orosz be­avat­ko­zá­sok­tól el­te­kint­ve a já­té­kos­tól füg­ge­nek. Ko­má­rom ma­gyar ké­zen van, Gyu­la­fe­hér­vár az el­len­sé­gé, Jel­la­sics jön és me­ne­kül, Avram Iancu lá­zad és tá­mad – de hogy Gör­gei mer­re vo­nul, ho­va össz­pon­to­sít­suk erő­in­ket, az már a mi dön­té­sünk. Köz­ben ok­ta­tó cél­zat­tal meg­kap­juk az adott hét va­lós ese­mé­nye­it is, el­ol­vas­hat­juk a tá­bor­no­kok élet­raj­zát, az erő­dök tör­té­ne­tét.
A já­ték cél­ja egy­sze­rű és vi­lá­gos: a ma­gyar had­se­reg fő­ve­zé­re­ként meg­vé­de­ni Ma­gyar­or­szá­got az oszt­rák–orosz in­vá­zi­ó­tól és a lá­za­dó ki­sebb­sé­gek­től. Ezt meg­te­het­jük egy tel­jes had­já­rat so­rán, amely 1848. szep­tem­ber 1-jén kez­dő­dik, de töb­bek kö­zött le­játsz­hat­juk a té­li vagy ta­va­szi had­já­ra­tot is. A po­li­ti­kai kor­rekt­ség nem erős­sé­ge a já­ték­nak. A tör­té­nel­mi va­ló­ság­nak meg­fe­le­lő­en le­het ker­get­ni „szerb rab­ló­kat a ku­ko­ri­cás­ban” és meg le­het tá­mad­ni a „moz­go­ló­dó oláh­ság” fel­leg­vá­rát a Bi­har-hegy­ség­ben (idé­ze­tek a já­ték­ból). Aki ed­dig nem tud­ta, az most rá­jön, hogy nem csak az oro­szok és az oszt­rá­kok el­len har­col­tunk 1848-49-ben: az el­ső csa­ta – mint a va­ló­ság­ban – a fel­lá­zadt
szer­bek­kel zaj­lik le a Dél­vi­dé­ken, akik Versecre és Nagybecskerekre tör­nek. Bár ha le­het egy ta­ná­csot ad­ni: nem ér­de­mes a kis harc­ér­té­kű szerb, ro­mán és hor­vát fel­ke­lők­kel ve­sződ­ni az el­ső idő­szak­ban, a hon­vé­dek ugyan köny­­nye­dén győz­het­nek el­le­nük, de ak­kor ki har­col az el­len­ség fő­ere­jé­vel, a jó­val ütő­ké­pe­sebb oszt­rák és orosz sor­ez­re­dek­kel? A kulcs eb­ben van: elő­ször vé­de­kez­ni és épít­kez­ni kell, és ha eb­ben si­ke­re­sek va­gyunk, túl­él­het­jük az orosz fő­se­reg 1849 nyá­ri in­vá­zi­ó­ját is. A tel­jes had­já­rat ugyan­is nem ér vé­get 1849 au­gusz­tu­sá­ban, le­het foly­tat­ni a vég­ső győ­ze­le­mig vagy a szo­mo­rú vé­gig. A gé­pi in­tel­li­gen­cia meg­le­pő­en jó, sok­szor okoz kel­le­met­len meg­le­pe­té­se­ket, haj­la­mos a me­rész mű­ve­le­tek­re. Meg­tör­tén­het, hogy míg Mun­kács, Kas­sa és Szat­már­né­me­ti még a ke­zünk­ben van, Paszkievics már Deb­re­cent ost­ro­mol­ja 40 ezer em­ber­rel. A já­ték a nagy elő­dök­höz ha­son­ló­an kö­rök­re osz­tott, elő­ször a ma­gyar ol­dal lép, az­tán az oszt­rá­kok és szö­vet­sé­ge­se­ik. A tér­kép a szo­ká­sos hat­szö­gek­ből áll, gra­fi­kai szín­vo­na­la a ki­lenc­ve­nes éve­ket idé­zi, de ez egy­ál­ta­lán nem za­va­ró, mert an­­nyi­fé­le té­nye­ző­vel kell fog­lal­koz­nunk, hogy nem hi­á­nyoz­nak a spe­ci­á­lis ef­fek­tu­sok. Szá­mí­tás­ba kell ven­nünk a csa­pa­tok lel­ke­se­dé­sét és ki­kép­zett­sé­gét, az idő­já­rást, és el­ső­sor­ban az után­pót­lást. El­vág­va bá­zi­sá­tól a he­gyek kö­zött a leg­na­gyobb és leg­job­ban fel­sze­relt se­reg is csú­nya vé­get ér­het. Ha va­la­ki több tipp­re vá­gyik, ol­vas­sa el a te­le­pí­tő fáj­lok kö­zött ta­lál­ha­tó is­mer­te­tőt (1848_manual), aki pe­dig já­ték köz­ben akar­ja ki­is­mer­ni az 1848-at, az meg kezd­je az ok­ta­tó had­já­rat­tal. A leg­jobb öt­vöz­ni a ket­tőt, mert az ok­ta­tó had­já­rat­ból jó pár do­log ki­ma­radt, és fel­épí­té­se sem a leg­sze­ren­csé­sebb.
Ös­­szes­sé­gé­ben azon­ban le a ka­lap­pal a fej­lesz­tők előtt, az 1848 rend­ívül jól játsz­ha­tó, ma­ga­sabb fo­ko­za­ton ki­hí­vás még egy gya­kor­lott já­té­kos szá­má­ra is. Vi­gyá­zat: kön­­nyen okoz füg­gő­sé­get, vizs­ga­idő­szak­ban nem aján­lott! Ja, és még egy jó tu­laj­don­ság: in­gyen le­tölt­he­tő a www.48.hu cím­ről, mi­vel az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um meg­vet­te a jo­go­kat és sza­ba­don el­ér­he­tő­vé tet­te mind­an­­nyi­unk szá­má­ra. Nem tud­juk, mi bújt az OM-be, de az öt­let di­csé­re­tes. Re­mél­jük, lesz a kez­de­mé­nye­zés­nek foly­ta­tá­sa, té­ma ugyan­is van bő­ven a ma­gyar tör­té­ne­lem­ben: a Rá­kó­czi sza­bad­ság­harc, a tizenötéves éves há­bo­rú vagy ép­pen az I. vi­lág­há­bo­rú. Haj­rá 48-as Ma­gyar­or­szág, haj­rá 48-as ma­gyar hon­vé­dek!