OFFLINE | téma | külpolitika
Kérdőjelek az egységesülés körül
Az Európai Unió furcsa bõvítése
(2004. január)
A pil­la­nat­nyi­lag el­akadt eu­ró­pai al­kot­má­nyo­zá­si fo­lya­mat ap­ro­pó­ján a ki­bő­vü­lő unió bel­ső erő­vi­szo­nya­it ve­szi gór­cső alá a Bu­da­pest Analyses „vir­tu­á­lis” ku­ta­tó­köz­pont legfrissebb elem­zé­se. En­ge­dé­lyük­kel kö­zöl­jük most a ta­nul­mány rö­vi­dí­tett vál­to­za­tát, amely tel­jes ter­je­del­mé­ben a www.budapestanalyses.hu weboldalon ol­vas­ha­tó.

Az eu­ró­pai in­teg­rá­ció so­ron kö­vet­ke­ző bő­ví­té­se a jal­tai meg­osz­tott­ság el­ső meg­ha­la­dá­sa. Kér­dés azon­ban, hogy a meg­ha­tá­ro­zó té­nye­zők kí­ván­ják-e a ki­bő­ví­tett unió tény­le­ges egy­sé­ge­sü­lé­sét – és er­re fel is van­nak-e ké­szül­ve –, avagy a kény­sze­rű fú­zió mö­gött a ré­gi és új ta­gok kö­zöt­ti kü­lönb­sé­gek fenn­tar­tá­sá­ra tö­rek­sze­nek. A té­nyek saj­nos az utób­bi irány­ba mu­tat­nak.
Az 1988–1991-es évek ese­mé­nyei már je­lez­ték, hogy a Kö­zös­ség nem ké­szült fel a jal­tai rend vé­gé­re: a ke­le­ti­ek­nek fel­kí­nált tár­su­lá­si szer­ző­dé­sek – az Eu­ró­pai Meg­ál­la­po­dá­sok – nem tar­tal­maz­ták a csat­la­ko­zá­si táv­lat­ról szó­ló kö­zös aka­rat ki­nyil­vá­ní­tá­sát. E pers­pek­tí­va csak a tár­sult or­szá­gok egy­ol­da­lú cél­ki­tű­zé­se­ként je­lent meg. A meg­ál­la­po­dá­sok a kez­de­ti, be­lé­pők­nek át­me­ne­ti ked­vez­mé­nye­ket nyúj­tó ke­res­ke­del­mi po­zí­ci­ók mö­gé gyor­san il­lesz­tet­tek olyan gaz­da­sá­gi tar­tal­ma­kat, ame­lyek a tag­ál­la­mo­kat jut­tat­ták elő­nyös hely­zet­be. A vám- és nem vám­jel­le­gű aka­dá­lyok ki­ik­ta­tá­sa – az át­me­ne­ti po­zi­tív diszk­ri­mi­ná­ció el­le­né­re - a for­ga­lom di­na­mi­zá­ló­dá­sa mel­lett a ke­le­ti­ek szá­má­ra va­ló­já­ban az Eu­ró­pai Uni­ón be­lü­li rend­szer­ben ki­je­lölt he­lyek el­fog­la­lá­sát ered­mé­nyez­te, ame­lyek a pi­a­ci po­zí­ci­ók, tech­no­ló­gi­ák és ver­seny­ké­pes­sé­gi vi­szo­nyok alap­ján de­ter­mi­nál­tak.
A bel­ső pi­a­ci in­teg­rá­ló­dás fo­lya­ma­tát nem kí­sér­te va­ló­di, a vál­lal­ko­zók al­kal­maz­ko­dá­sát ko­ráb­ban se­gí­tő kö­zös­sé­gi prog­ra­mok­hoz mér­he­tő tá­mo­ga­tás. Sőt, a Kö­zös­ség szá­má­ra fon­tos ága­za­tok vé­del­me tu­da­to­san fenn­ma­radt a meg­ál­la­po­dá­sok tíz éve alatt, s ez át­me­ne­ti men­tes­sé­gek­be, po­ten­ci­á­lis véd-záradékokba tor­kol­lott. A
PHA­RE-, ISPA-, SAPARD-prog­ra­mok nem vol­tak mér­he­tő­ek a haj­da­ni Marshall-se­gély­hez, a bő­ví­tés – amely eset­le­ges el­ma­ra­dá­sá­nak táv­la­ta csak­nem vé­gig le­beg­te­tett „al­ter­na­tí­va” volt – alul­fi­nan­szí­ro­zott­sá­ga pre­ce­dens nél­kü­li.
Az eu­ró­pai al­kot­mány­ban ja­va­solt in­téz­mé­nyi rend szin­tén az új tag­ál­lam­ok hát­tér­be szo­rí­tá­sát szen­te­sí­te­né, hi­szen a na­gyok dön­tés­ho­za­ta­li sú­lya je­len­tős mér­ték­ben meg­nő a je­len­le­gi bel­ső ha­ta­lom-­meg­osz­tá­si vi­szo­nyok­hoz ké­pest. A ki­bő­vült 25 ta­gú uni­ó­ban már há­rom nagy tag­ál­lam meg­aka­dá­lyoz­hat­ja a dön­té­sek ke­resz­tül­vi­tel­ét, ez­zel szem­ben a kis és kö­ze­pes or­szá­gok csak ak­kor ké­pe­sek a szá­muk­ra ked­ve­zőt­len dön­té­sek meg­aka­dá­lyo­zá­sá­ra, ha tizenhárman kö­zös plat­form­ra jut­va uta­sít­ják el azo­kat.

A belső piaci integrálódás folyamatát nem kísérte valódi, a vállalkozók alkalmazkodását korábban segítő közösségi programokhoz mérhető támogatás


Az al­kot­mány vi­tá­ját le­zár­ni hi­va­tott kor­mány­kö­zi kon­fe­ren­cia ku­dar­ca – pa­ra­dox mó­don – az in­teg­rá­ció to­vább­fej­lő­dé­sé­nek új út­ja­it mu­tat­ta meg. A fo­lya­ma­to­kat a kez­de­tek­től for­má­ló ala­pí­tó ha­tok al­ter­na­tív meg­ol­dá­so­kat vizs­gál­nak az eu­ró­pai al­kot­mány vég­ső bu­ká­sa ese­té­re. Az ún. több­se­bes­sé­ges fej­lő­dés – amely­ben egyes tag­ál­lam­ok gyor­sí­tott in­teg­rá­ci­ót va­ló­sí­ta­ná­nak meg egy­faj­ta „elit klub” lét­re­ho­zá­sá­val – azon­ban ak­kor is rö­vid tá­vú va­ló­ság­gá vá­lik, ha az al­kot­mányt ké­sőbb el­fo­gad­ják. A ké­sőb­bi jo­gi le­gi­ti­má­ció az ad­di­gi kor­lát­la­nabb cse­lek­vés szen­te­sí­té­sét ered­mé­nyez­he­ti.
A mi­na­pi brüs­­sze­li csúcs egyik fon­tos üze­ne­te, hogy az újak nem egy­sé­ge­sek a ki­hí­vá­sok fel­is­me­ré­se és az adan­dó vá­la­szok te­kin­te­té­ben. El­té­rő kon­cep­ci­ó­val ren­del­kez­nek az in­teg­rá­ció to­vább­fej­lesz­té­sé­ről, s ez is­mét je­le an­nak, hogy nem for­mál­nak majd kü­lön blok­kot az EU-n be­lül. A tar­tós le­sza­kí­tás és le­sza­ka­dás el­le­ni fel­lé­pés­től mo­ti­vált Ma­gyar­or­szág és Cseh­or­szág pél­dá­ul je­lez­te: csat­la­koz­na az in­teg­rá­ci­ót fel­gyor­sí­ta­ni kí­vá­nó mag­hoz.
A kö­zös­sé­gi költ­ség­ve­tés kö­zép­tá­vú ter­ve­zé­se még el sem kez­dő­dött, de a for­rá­sok vis­­sza­fo­gá­sa már­is ki­nyil­vá­ní­tott po­li­ti­kai szán­dék. A nem­ze­ti jog­kör­be tör­té­nő vis­­sza­he­lye­zés mind a me­ző­gaz­da­sá­gi, mind a struk­tu­rá­lis po­li­ti­kák te­rén egyes be­fi­ze­tő EU-tag­ál­lam­ok ré­gi tö­rek­vé­se, s eh­hez a las­san szű­nő dekonjuktúra újabb ér­vet ad. A ki­adá­sok új, nem gaz­da­sá­gi jel­le­gű po­li­ti­kák fe­lé tör­té­nő át­ren­de­zé­se a be­lé­pők fel­zár­kó­zá­sát nem moz­dí­ta­ná elő.
Az ún. lis­­sza­bo­ni fo­lya­mat ke­re­té­ben az unió cé­lul tűz­te ki az USA gaz­da­sá­gi mu­ta­tó­i­nak 2010-re tör­té­nő el­éré­sét, s a de­kon­junk­tú­rá­ra a gyógy­írt, a ver­seny­ké­pes­ség fo­ko­zá­sát a tu­dás­ala­pú gaz­da­ság- és tár­sa­da­lom, il­let­ve az inf­rast­ruk­tú­ra fej­lesz­té­sé­ben lát­ja. Kér­dés, hogy mind­ez nö­ve­li-e az EU-25-ök ko­hé­zi­ó­ját? Nem­igen. A tu­dás­ori­en­tált be­ru­há­zá­sok po­li­ti­kái dön­tő­en tag­ál­la­mi ha­tás­kör­be es­nek, te­hát a kö­zös­sé­gi for­rá­sok ko­hé­zi­ós sze­re­pe ele­ve ki­csiny, rá­adá­sul jel­le­gük­nél fog­va is igen hos­­szú tá­von hat­nak. A pár he­te el­ha­tá­ro­zott inf­rast­ruk­tú­ra-fej­lesz­té­si pro­jek­tek pe­dig el­érik ugyan az új tag­ál­la­mo­kat is, de in­kább a gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dést ke­vés­sé sok­szo­ro­zó vas­út, mint­sem az au­tó­pá­lyák te­rén.
Nem a több­se­bes­sé­ges unió le­he­tő­sé­ge a ve­szély, ha­nem a ré­gi és új ta­gok men­ti két­se­bes­sé­gű rend­szer. En­nek gaz­da­sá­gi alap­jai oly erő­sek, hogy az ed­di­gi po­li­ti­kai cse­lek­vés­ben tet­ten ért meg­osz­tá­si szán­dék meg­szün­te­té­se ko­moly fel­ada­tot, a kö­zös­sé­gi for­rá­sok ki­egé­szí­té­sét fel­té­te­lez­né. A tá­mo­ga­tás szük­sé­ges­sé­ge el­is­mert: a ke­le­ti tar­to­má­nyok­nak nyúj­tan­dó tá­mo­ga­tá­so­kat érin­tő bel-né­met zá­ra­dé­kot ép­pen az EU szü­le­tő al­kot­má­nya erő­sí­ti meg. A kér­dés te­hát az, hogy Kö­zép-Eu­ró­pa fel­zárkóz­tatá­sá­ra van-e iga­zi po­li­ti­kai szán­dék. En­nek most igen cse­kély je­lét lát­ni.

- G.M. -


Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Tisza István és az elsõ világháború
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”