Hihetetlen ütem­ben vál­to­zik Kí­na, a fej­lő­dés ér­zé­kel­te­té­sé­re csak an­­nyit: éven­te há­rom­ezer ki­lo­mé­ter au­tó­pá­lya épül az or­szág­ban – mond­ja Wonke Re­zső, az ex­pe­dí­ció tag­ja, aki ope­ra­tőr-ren­de­ző­ként volt ré­sze­se a ka­land­nak, és aki­nek az út­ról ké­szí­tett nyolc­ré­szes film­so­ro­za­tát de­cem­ber­ben és 2004 ja­nu­ár­já­ban ve­tí­ti a Du­na Te­le­ví­zió. Bár a Krisz­tus előt­ti 200 és a Krisz­tus utá­ni 400 kö­zött a vi­lág egyik leg­fon­to­sabb és leg­for­gal­ma­sabb ka­ra­ván­út­ja­ként mű­kö­dő Se­lyem­út – amely töb­bek kö­zött a se­lyem elő­ál­lí­tá­sá­nak tit­kát még nem is­me­rő Ró­mát is el­lát­ta a drá­ga anyag­gal – már ré­gen iz­gat­ja nyu­ga­ti ku­ta­tók fan­tá­zi­á­ját, még min­dig nin­csen tu­do­má­nyo­san le­ír­va az út­vo­nal egé­sze. – Ép­pen a ma­gyar Stein Au­rél volt az egyik út­tö­rő a múlt szá­zad­ban, az ő ku­ta­tá­sai nél­kül jó­val ke­ve­seb­bet tud­nánk a Se­lyem­út­ról – utal Wonke ar­ra, hogy uta­zá­suk­kal tisz­te­leg­ni is sze­ret­tek vol­na a nagy előd em­lé­ke előtt. Az ex­pe­dí­ció tag­jai: Dr. Bár­di Lász­ló ke­let­ku­ta­tó, a Pé­csi Tu­do­mány­egye­tem Ázsia Köz­pont­já­nak el­ső igaz­ga­tó­ja; egye­te­mi do­cens, Sza­bó Zol­tán Phd-hall­ga­tó, a Ma­gyar Ke­let­ku­ta­tá­sért Ala­pít­vány ala­pí­tó­ja, a prog­ram irá­nyí­tó­ja; Reiner György in­for­ma­ti­kus; Liu Peng szer­ve­ző-kí­sé­rő és az utat meg­örö­kí­tő Wonke Re­zső – Xi'Anból, a klas­­szi­kus se­lyem­út ki­in­du­ló­pont­já­ról vá­gott ne­ki a több ezer ki­lo­mé­ter­nek. – Bár mi több­nyi­re te­rep­já­ró­val, s nem ösz­vé­rek­kel vagy te­vék­kel utaz­tunk, mint a Selyemutat év­szá­zad­okon ke­resz­tül hasz­ná­ló ke­res­ke­dők, a fel­adat így sem volt min­dig egy­sze­rű – ma­gya­ráz­za a fil­mes szak­em­ber, ma­gya­rá­za­tul hoz­zá­té­ve, hogy akadt olyan nap, ami­kor a már reg­gel tű­ző nap a si­va­tag­ban ér­te őket, dél­ben az út­ju­kat ál­ló hegy­lánc egyik há­gó­ján va­cog­tak és hó­go­lyóz­tak, a je­ges éj­sza­kát a fű­tet­len au­tó­ban töl­töt­ték, majd más­nap es­te is­mét si­va­tag­ban vol­tak. A csa­pat sok­faj­ta tu­do­má­nyos te­vé­keny­sé­get vég­zett, a mo­dern tér­ké­pek pon­tat­lan­sá­ga­it is kor­ri­gá­ló GPS-mé­ré­sek vég­zé­se épp­úgy sze­re­pelt a prog­ram­ban, mint a Transz-Takla Makán si­va­tag új út­vo­na­la­i­nak meg­is­me­ré­se és a ka­zah, kir­giz, uj­gur, jugur vagy ép­pen a hemu, tuwai nem­ze­ti­sé­gek meg­fi­gye­lé­se. – A Se­lyem­út je­len­tős ré­sze a mai Uj­gur Au­to­nóm Tar­to­mány te­rü­le­tén ka­nya­rog. A mu­zul­mán val­lá­sú, türk nyelv­csa­lád­hoz tar­to­zó uj­gu­rok Kí­na egyik leg­je­len­tő­sebb ki­sebb­sé­gét al­kot­ják, akik mind a mai na­pig Nyu­gat­ra sza­kadt test­vé­re­ik­ként tart­ják szá­mon a ma­gya­ro­kat – me­sé­li Wonke és fel­idé­zi azt
a pil­la­na­tot, ami­kor a már Kirgizisztánhoz kö­zel eső Kasghar vá­ros me­cse­te előtt ül­dö­gé­lő idős em­ber – meg­tud­va a mes­­szi­ről jött ven­dé­gek szár­ma­zá­sát – két uj­ját fel­tart­va ma­gya­ráz­ta: az uj­gur és ma­gyar nép egy kéz két uj­ja, egy nem­zet­ség két tör­zse. Kér­dé­sünk­re – akad­tak-e ne­héz­sé­gek a kí­nai ha­tó­sá­gok­kal, nem üt­kö­zött-e aka­dá­lyok­ba a fil­me­zés – Wonke vissza­utal be­szél­ge­té­sünk ele­jé­re: Kí­na na­gyon so­kat vál­to­zott az el­múlt idő­szak­ban, már tá­vol­ról sem ál­ta­lá­nos az a gör­csös­ség és gya­nak­vás, ami még nem is olyan ré­gen kí­sér­te a nyu­ga­ti lá­to­ga­tó­kat. A fan­tasz­ti­kus ré­gé­sze­ti le­le­tek, az ősi temp­lo­mok meg­örö­kí­té­se per­sze még most is sok­szor en­ge­dély­hez kö­tött, de a he­lyi elő­írá­so­kat be­tar­tó kül­föl­di elé nem gör­dí­te­nek aka­dá­lyo­kat.
Az ex­pe­dí­ció iránt nagy az ér­dek­lő­dés, az úton ké­szült fo­tók­ból már ki­ál­lí­tás nyílt, az út­ról ké­szült be­szá­mo­ló könyv for­má­já­ban is meg­je­le­nik majd, vár­ha­tó­an a 2004-es könyv­hét­re.
A ter­vek? Wonke Re­zső mo­so­lyog és a vi­lág leg­hos­­szabb mes­ter­sé­ges vizi útjáról, a Krisz­tus előt­ti ötö­dik szá­zad­ban épí­te­ni kez­dett, 1800 ki­lo­mé­ter hos­­szú kí­nai Nagy Csa­tor­ná­ról kezd me­sél­ni, aho­va a Ma­gyar Ke­let­ku­ta­tá­sért Ala­pít­vány ké­szül Dr. Bár­di Lász­ló egye­te­mi do­cens ve­ze­té­sé­vel újabb ex­pe­dí­ci­ót indítani…