OFFLINE | puncs |
A vízi aranycsapat rövid története
(2004. szeptember)

Hat olim­pi­á­ról vit­tük el a leg­szebb ér­met a Ke­mény Dé­nes-fé­le ma­gyar pó­ló­csa­pat előtt – de a nyolc­va­nas évek­ben er­re a sport­ág­ra ki­csit úgy gon­dol­tunk, mint a fut­ball­ra a ki­lenc­ve­nes­ben. Hogy el­múlt. A moszk­vai olim­pia utá­ni idők­ben az esély­te­len­ség nyu­gal­má­val (ter­hé­vel) utaz­gat­tunk a vi­lág­ver­se­nyek­re; szovjet–jugoszláv–nyugatnémet do­mi­nan­cia je­gyé­ben tel­tek ezek az évek. 1989-ben az­tán bi­zo­nyos Ke­mény Fe­renc vet­te át a ha­zai után­pót­lás irá­nyí­tá­sát. Eh­hez a hát­tér­hez csa­pó­dott az olasz­or­szá­gi „ta­nul­má­nyi út­ról” ak­ko­ri­ban ha­za­ér­ke­ző fi­a­tal edző­ge­ne­rá­ció, és bár né­hány éven be­lül a nagy­vá­lo­ga­tott is ér­me­ket ho­zott, a szak­ma már a ju­ni­o­rok­ról be­szélt: Ke­mény Fe­renc csa­pa­ta az ifi és ju­ni­or Eb-arany után ‘95-ben a vi­lág­baj­no­ki cí­met is meg­sze­rez­te, im­po­ná­ló mu­ta­tók­kal (65 győ­ze­lem, 1 ve­re­ség).
Az at­lan­tai ne­gye­dik hely után tá­vo­zott a szö­vet­sé­gi ka­pi­tány, Hor­kai György, majd meg­le­pe­tés­re az után­pót­lást irá­nyí­tó mes­ter fia, az Itá­li­á­ból egy év­ti­zed után ha­za­té­rő, szin­te is­me­ret­len Ke­mény Dé­nes ke­rült a he­lyé­re. Édes­ap­já­nak ke­re­té­ből épít­ke­zett, és 1997-ben egy Vi­lág­ku­pa-bronz és egy Eb-arany je­lez­te az új kor kez­de­tét. A Ke­mény-csa­pat 1997 óta áll a vi­lág te­te­jén. Per­sze hul­lám­völ­gyek is vol­tak; 2001 (egy vb-ötö­dik hely és az itt­ho­ni eb bronz­ér­me) je­len­tet­te a leg­na­gyobb ki­ha­gyást. A kö­vet­ke­ző évi Vi­lág­ku­pa dön­tő­jé­ben ki­kap­tunk, és ter­mé­sze­te­sen már egy or­szág te­met­te a csa­pa­tot, ami­kor jött 2003 és a vi­lág­baj­no­ki arany­érem, ame­lyen az ad­di­gi leg­jobb já­té­kot lát­hat­tuk a pó­ló­vá­lo­ga­tot­tól. 2004-ben pe­dig olim­pi­ai cím­vé­dés. Min­den idők leg­ered­mé­nye­sebb edző­je, Ratko Rudic még 2000-ben mond­ta a kö­vet­ke­zőt: „ami a lab­da­rú­gás­nak Bra­zí­lia, az a ví­zi­lab­dá­nak Ma­gyar­or­szág.” Nyolc olim­pi­át vit­tünk az ös­­sze­sen hu­szon­négy­ből. Két­szer annyit, mint a má­so­dik he­lye­zett.



Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Tisza István és az elsõ világháború
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”