Az illúziók vége (2003. november) „Mi lesz itt?” – kérdezgették plakátokon országszerte 1990 őszén, az első önkormányzati választások kampányában az akkor még nem a kispártiság komplexusától szenvedő szabad demokraták. Nem késett az MDF magabiztos válasza sem: „Mi leszünk itt” – hirdették az ellenplakátok, aztán mégis simán elbukták az őszi választást. Nem kis részben azért, mert csak mondták, de nem tették. A rendszerváltozás féloldalassága, a beígért tavaszi nagytakarítás elmaradása nemcsak a jobboldal 1994-es választási kudarcát alapozta meg, de vastagon benne van mai nyomorúságos helyzetünkben is. Jövőre belépünk az Európai Unióba, s minden előjel szerint hatalmas lesz a csalódás. Ugyanis honfitársaink döntő többsége még ma is olyan megalapozatlan reményeket táplál az uniós tagsággal kapcsolatban, mint amilyen illúziókat fűzött a rendszerváltozáshoz 1990 elején. A homályos várakozásokban Brüsszel valamiféle Róbert bácsiként dereng fel, akinek közelébe kerülve automatikusan jobb lesz nekünk. Fenét. Egyrészt az unió nem segélyszervezet, hanem az európai nemzetek éles versenyének kerete, másrészt csak az az ország jár jól ebben a versenyben, amely először versenyképessé teszi a saját gazdaságát. Gyurcsány Ferenc látványosan megnyomta az önmegsemmisítő gombot, Medgyessy Indiát fedezi fel éppen, Kovács László szorgalmasan szurkálgatja Orbán-babáját | Aki a jövő évi költségvetés tervezetéről nem valamelyik kormányadó megmagyarázó embereitől tájékozódik, láthatja: könnyen lehetséges, hogy Magyarország 2004-ben az unió nettó befizetője lesz. Egészen konkrétan: jövőre a brit mezőgazdaságot fogjuk támogatni. Súlyos következményekkel jár az is, hogy Magyarország nem áll készen arra, hogy eredményesen pályázzon uniós támogatásokra. Nincs meg az intézményi háttér és az önkormányzatok kellő önrésze sem ahhoz, hogy számottevő uniós forráshoz juthassunk. Sőt, ez a leépítő költségvetés magát az 1990-ben létrehozott önkormányzati rendszer működését fenyegeti és visszalépés a tanácsrendszer irányában. A helyhatóságok kivéreztetése következtében – pártállástól függetlenül – éhségsztrájkra készül több polgármester és elképzelhető, hogy tüntetést szerveznek a Belügyminisztérium elé. Megjósolható, hogy az élet minden területét érintő jelentős áremelkedési hullám komoly feszültségeket okoz majd az országban, s akkor kevés lesz a hátramutogatás, vagy a werberi kommandók rászabadítása a választókra. (Most éppen a nyugdíjasoknak magyarázzák majd el, hogy miért is élnek jobban, ha kevesebb pénzük lesz.) Eközben folyik tovább a közéleti bolhacirkusz: Gyurcsány Ferenc látványosan megnyomta az önmegsemmisítő gombot, Medgyessy Indiát fedezi fel éppen, Kovács László szorgalmasan szurkálgatja Orbán-babáját és a bokrok alatt feltűnt Bajusz is, még több népnyúzást szorgalmazva, ami az álmoskönyvek szerint újabb megszorító csomagok érkezését jelentheti. Tényleg: mi lesz itt?
|