Megalakult a Székely Nemzeti Tanács • Egységbontás?
Autonómia-játszma (2003. november) Forr a politikát körülvevő levegő Erdélyben. Az aradi Szabadság-szobor visszaállításának sikertelensége, valamint a Ceausescu-időszak korrektségét idéző, alkotmánymódosító népszavazást követően, október 26-án megalakult a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Akárcsak az előbbi két ügy, a Tanács megalakulása is megosztotta az erdélyi magyar közéletet és felborzolta a román nacionalista indulatokat. A sepsiszentgyörgyi alakuló ülésen, az európai mintákon alapuló, a székelyföldi önrendelkezést zászlajára tűző szerveződés elnökévé Csapó József ex-szenátort választották. Az SZNT megalakulását megelőző napokban, több szervezőt rendőrségi atrocitás (igazoltatások, kihallgatások, szórólapok lefoglalása) ért, többek között Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármestert is. A hatalom részéről megfélemlítésnek szánt akciók azonban nem tántorították el a kezdeményezőket attól, hogy létrehozzák a települési, széki (8 darab), majd a mindezeket összefogó székelyföldi tanácsokat. Ahogy az várható volt, a román hatalom, a politikai pártok és a sajtó elutasítja a kezdeményezést és azt a román állam területi egysége elleni, törvénytelen szervezkedésnek tekinti. Az eseménnyel kapcsolatosan többen emlegették a „Koszovó- jelenséget”, ügyészségi és bírósági eljárásokat helyeztek kilátásba. A „magyarbarátságáról” hírhedt Funar polgármester ügyészségi feljelentést tett a sepsiszentgyörgyi alakuló ülés résztvevői ellen. Az elutasító hozzáállás, mint oly sokszor, amikor román nemzeti szempontból fontos kérdésről van szó, egy platformra hozta a román közvéleményt, politikai irányultságtól függetlenül. A Nagy-Románia párt élesen bírálta mind a román kormányt, mind az RMDSZ-t, hogy az alkotmány módosításával lehetővé tették „a magyar szeparatizmus jogi megalapozását”. Az SZNT megalakítását az RMDSZ is elutasította, kijelentvén, hogy annak létrehozása a magyarság megosztásához vezet és ezáltal az autonómia kiharcolásának esélyeit csökkenti. A szervezők elleni hatósági fellépést és a kezdeményezés törvénytelennek minősítését Markó Béla határozottan elutasítja. Az SZNT szervezőinek állítása szerint, ők csupán az RMDSZ eredeti célkitűzéseit – amelyeket a Szövetség időközben feladott – kívánják megvalósítani, ugyanakkor bíznak a román állam demokratikus elkötelezettségében és az európai elvek figyelembevételében, amelyek fényében jogos törekvésüket semmilyen törvényes módon nem lehet megakadályozni és a szervezőkkel szemben sem lehet eljárni.
|