Kiszelly Zoltán a közélet kilátásairól • „Egy esetleges Fidesz-győzelem könnyen a szocialista párt válságához vezethet”
„A hazai választási rendszer a koalícióknak kedvez” (2003. november) Nagy a helyezkedés a magyar politikai életben. A pártok igyekeznek területet foglalni maguknak, készülnek a jövő évi európai parlamenti választásokra, és egy új politikai erő is színre lépett a közelmúltban. Kiszelly Zoltán politológussal beszélgettünk a pártok körüli történésekről. – Melyek a magyar pártrendszer fő jellemzői napjainkban? Gyakran megjelenő gondolat, hogy kétpártrendszer felé tartunk. – A két nagy néppárt a szavazatok nagyjából 80%-át gyűjti be, ez alapján kvázi kétpártrendszerről beszélhetnénk, ugyanakkor a hazai választási rendszer a koalícióknak kedvez, így fontos szerepet kapnak a kisebb pártok is. Szilárd tömbök alakultak ki, az SZDSZ a szocialisták állandó koalíciós partnere, az MDF a Fideszé, nehezen képzelhető el az átjárás. Ugyanakkor a Centrum 4% körüli választási eredménye azt mutatja, hogy lenne igény a választók körében mindkét irányban koalícióképes pártra. – A rendszerváltoztatás óta nem nagyon láttunk sikeres új politikai erőt. Milyen esélyei vannak egy új pártnak arra, hogy megvethesse a lábát a politikai piacon? – Egy újonnan alakuló pártnak nem könnyű a dolga, mivel a Parlamenten belüli politikai erők komoly információs-, anyagi- és média-előnyökkel rendelkeznek. Szükség van egy-két ismert személyiségre, akik már bírnak politikai tapasztalatokkal. Őket már tudják hova tenni a választók, és ezzel segítenek arcot adni az új pártnak. – Mennyire fontos feltétele a sikernek az anyagi háttér? Mennyi pénzre van szükség egy párt elindításához, működtetéséhez? – A pénznek nagy szerepe van, hiszen komoly költségvonzatai vannak egy ilyen szervezet bevezetésének, életben tartásának. A kezdéshez néhány százmillióra lehet szükség, egy komoly országos kampány büdzséje úgy egymilliárd forint körül kezdődik (ami a hazai pártfinanszírozási szabályok miatt csak részben jelenik meg pártköltésként). Nagy megtakarításokat lehet azonban elérni, ha a párt jól tud alkalmazkodni a média logikájához, jó kapcsolatokat ápol a sajtóval. Az aktivisták segítsége szintén jelentősen csökkentheti a költségeket. – A közelmúltban párttá alakuló Jobbik megjelenésének mik a várható hatásai? Milyen esélyekkel veheti fel a versenyt a MIÉP-pel és milyen fogadtatásra számíthat a Fidesz részéről? – A MIÉP bejáratott információs csatornákkal és intézményekkel bír. A Magyar Fórum, a Magyar Út Körök és a Bocskai Szabadegyetem rendkívül fontos szerepet játszik a párt szimpatizánsainak összetartásában, akárcsak a március 15-ei és augusztus 20-ai tömeggyűlések a Hősök terén. A Jobbiknak még meg kell teremtenie szavazói számára az identifikációhoz szükséges fórumokat, például valamilyen nyomtatott kiadványt, amiből tájékozódhatnak. Az internetes jelenlét ma még kevés, mivel az emberek nagyobb része nem használja a világhálót. Egy újonnan alakuló pártnak nem könnyű a dolga, mivel a Parlamenten belüli politikai erők komoly információs-, anyagi- és média-előnyökkel bírnak | A Jobbik megjelenése a Fideszt a politikai centrum felé tolja, és ez segítséget jelenthet az MSZP-nek a Fidesz szélsőségességét sulykoló retorikájával szemben is. A Fidesz várhatóan Mao „Virágozzék ezer virág, aztán majd meglátjuk, melyiket vágjuk vissza” –elve szerint viszonyul majd az új párthoz: egy 5% körüli radikális párt akár jól is jöhet neki, de ha mondjuk 10%-ot hasítana ki magának a Jobbik, azt már igencsak rossz szemmel néznék. Ugyanakkor még sokáig rejtély marad, hogy mekkora támogatottsággal bír a Jobbik, hiszen a jövő évi európai parlamenti választásokon nem mérettetik meg. – Hogyan készül erre a választásra a többi politikai erő? Van-e egyáltalán belpolitikai tétje egy európai választásnak? – A kis pártok számára az európai parlamenti választások komoly lehetőséget kínálnak, mivel a jóval alacsonyabb részvétel mellett (körülbelül 35%-ra számítok, tőlünk nyugatra sem nagyon szokta meghaladni az 50%-ot) már 250-300 ezer szavazat elég lehet a bekerüléshez. Az MDF önállósága szempontjából különösen nagy a tét, ha a párt külön listán mérettetik meg. A Fidesz várhatóan belpolitikai színezetet akar adni a választásnak (a választók kifejezhetik a kormánnyal szembeni elégedetlenségüket), míg az MSZP – jó eséllyel – az európai dimenziót fogja hangsúlyozni. Egy Fidesz-győzelem könnyen a szocialista párt válságához vezethet, amit az MSZP egyes ambiciózus vezetői, így például Gyurcsány Ferenc a saját javukra fordíthatnának. Gyurcsány előtérbe kerülésével új jelenséget figyelhetnénk meg: a magyar politikát eddig jellemző hagyományos politikus-típusokkal szemben megjelenne a mérnök-politikus, kérdés, mekkora sikerrel.
|