Tanulópénz (2003. október) Úgy tűnik, a felsőoktatás és az ott tanulók nem tartoznak a szocialisták szívügyei közé. Mikor a Pénzügyminisztériumból kiszivárgott, hogy az 53. heti nyugdíj esetleg csak a jövő év elején kerülne kifizetésre, óriási volt a felhördülés a szocialisták soraiban, ugyanakkor a diákok utazási kedvezményeinek megnyirbálására vonatkozó tervek, illetve a diákhitel kamatainak emelkedése nem lépték át az MSZP ingerküszöbét. Az előző MSZP–SZDSZ-kormány tevékenységéből Bokros Lajos „Burundiban sincs egyetem, mégis milyen jól megvannak” aranyköpése és a pénzügyminiszter nevéhez fűződő tandíj ellen szervezett diáktüntetés mindenképp emlékezetes momentuma marad a hazai felsőoktatás történetének. Az elmúlt másfél év sem azt mutatja, hogy azóta gyökeres fordulat következett volna be a két kormánypárt egyetemekhez, főiskolákhoz való hozzáállásában. A kormányzati takarékossági intézkedések keretében az Oktatási Minisztérium szinte a teljes ráeső megtakarítandó összeget, 3,4 milliárd forintot a felsőoktatástól vonja el, ami a hátralevő 4 hónapra vetítve mintegy 25 százalékos megszorítást jelent az egyetemek amúgy is szűkös dologi kiadásaiban. Pedig ígéretekből nem volt hiány. A Közgázon tartott pártelnöki vitában Kovács László megígérte, hogy csökkenteni fogják a diákhitel kamatát (amiről nem tudta ugyan, mekkora, csak sokallotta). Idén szeptembertől azonban nemhogy nem csökkent, hanem mintegy fél százalékkal még nőtt is a kamat, így átlagosan két és fél évvel tovább fog tartani a diákok számára a hitel törlesztése. Míg korábban csak a munkába álláskor kellett megkezdeni a visszafizetést, az új szabályozás szerint az egyetem befejezését követően azonnal, tovább nehezítve az elhelyezkedési problémákkal küzdő friss diplomások életét. A szocialisták ifjúsági szervezete ingyenes utazást ígért a lakhely és a tanulmányok helye között, az elképzelés bekerült a kormányprogramba is. Erről nem hallani, viszont a Pénzügyminisztériumban készült tervezet szerint a diákok kedvezményes utazására fordított támogatás egy részét átcsoportosítanák a naponta ingázó munkavállalók ingyenes utazásának biztosítására. Így a távolsági közlekedés körülbelül kétszeresére drágulna a diákok számára. Szó volt 10 ezer új kollégiumi férőhelyről is a mostani kormányciklusban, azonban egyelőre sehol sem kezdtek hozzá új épületek felhúzásához, s az erre fordítható források sem látszanak. Így ha lesznek is új kollégiumok, akkor jó eséllyel magánfinanszírozásban épülnek majd, havi 25-40 ezer forintos bérleti díjjal. A közeljövőben más változások is várhatók: az új felsőoktatási törvény tervezete például lényegében kizárná a hallgatókat a rektor-választási procedúrából, egy jó pénzért készült tanulmány pedig a tandíj visszaállításának lehetőségét veti fel. Ez a lépés, miközben a finanszírozási problémákon nem nagyon segítene, igencsak negatív üzenet lenne az oly gyakran emlegetett tudásalapú társadalom ifjú tagjai számára.
|