Az SPD-nek – mely az 1998-as vi­szony­lag gyen­ge ered­ményt is 9,1 szá­za­lék­kal alul­múl­ta – szám­ta­lan prob­lé­má­val kel­lett meg­küz­de­nie. Mi­nisz­ter­el­nök-je­lölt­jük, Franz Maget a ba­jo­rok kö­zel két­har­ma­da szá­má­ra a kam­pány­ban meg­tett majd 50.000 km-es kör­út­ja el­le­né­re is is­me­ret­len ma­radt. (So­kan ös­­sze­ke­ver­ték a Bundesliga je­len­le­gi él­lo­va­sa, a Bayern Mün­chen fő kon­ku­ren­sé­vel, a VfB Stutt­gart edző­jé­vel, Felix Magath-tal.) Szám­ta­lan te­le­pü­lé­sen – ahol még rend­ben van a vi­lág, Milka le­gel a ré­ten és ki­vá­ló sört főz­nek – az SPD egyet­len sza­va­za­tot sem ka­pott.
A gaz­da­sá­gi re­ces­­szió, re­ál­bér- és nyug­díj-csök­ke­nés, nö­vek­vő mun­ka­nél­kü­li­ség mi­att fo­lya­ma­tos nép­sze­rű­ség­vesz­tés­sel küz­dő vö­rös-zöld szö­vet­sé­gi kor­mány hi­bái mi­att a vá­lasz­tók a ba­jor szo­ci­ál­de­mok­ra­tá­kat bün­tet­ték. (Egy szep­tem­be­ri szö­vet­sé­gi szin­tű fel­mé­rés sze­rint a meg­kér­de­zet­tek 28%-a már meg­bán­ta, hogy ta­valy a szo­ci­ál­de­mok­ra­ták­ra ad­ta a vok­sát.) Stoiber kam­pá­nyá­nak egyik leg­fon­to­sabb ele­me is ép­pen ez volt: ar­ra hív­ta fel a vá­lasz­tó­kat, hogy vok­sa­ik­kal mu­tas­sa­nak fel pi­ros la­pot Ber­lin­nek. A leg­fon­to­sabb mu­ta­tók te­rén a sza­bad­ál­lam lé­nye­ge­sen ked­ve­zőbb ered­mé­nye­ket tud fel­mu­tat­ni, mint az or­szá­gos át­lag, s sok­kal job­bat, mint az SPD-ve­zet­te tar­to­má­nyok. A CSU négy év­ti­ze­des kor­mány­zá­sa alatt a ko­ráb­ban fő­ként a me­ző­gaz­da­ság ál­tal do­mi­nált Ba­jor­or­szág hi­he­tet­len gaz­da­sá­gi fej­lő­dést tu­dott fel­mu­tat­ni.
A vá­lasz­tá­sok előt­ti han­gu­la­tot ki­vá­ló­an ér­zé­kel­tet­te né­hány frank­fur­ti hu­mo­ris­ta ak­ci­ó­ja, akik egy mik­ro­buszt át­fes­tet­tek a szo­ci­ál­de­mok­ra­ták vö­rös szí­né­re és az­zal a fel­irat­tal lát­ták el, hogy „SPD: fel­ad­juk”. A ba­jor­or­szá­gi Aschaffenburgban sen­ki le­pő­dött meg a vá­lasz­tá­sok­tól va­ló ál­lí­tó­la­gos vis­­sza­lé­pé­sen – még az SPD hí­vei sem –, s né­mi együtt­ér­zés­sel fo­gad­ták azt a be­je­len­tést is, hogy a szo­ci­ál­de­mok­ra­ták­nak fe­les­le­ges a kö­vet­ke­ző, 2008-as meg­mé­ret­te­té­sen el­in­dul­ni­uk.
Nem vé­let­len, hogy az utol­só he­tek­ben a bal­ol­da­li el­len­zék már ki­zá­ró­lag ne­ga­tív kam­pányt foly­ta­tott. A CSU két­har­ma­dos több­sé­gé­nek bor­zal­mas kö­vet­kez­mé­nye­i­vel ri­o­gat­ták a vá­lasz­tó­kat, s ar­ról el­mél­ked­tek, men­­nyi­re sé­rül a de­mok­rá­cia az­ál­tal, hogy a ke­resz­tény­szo­ci­a­lis­ták 41 éve ab­szo­lút több­ség­gel ren­del­kez­nek a tar­to­má­nyi gyű­lés­ben. A ri­o­ga­tá­sok el­le­né­re vá­lasz­tók négy­ötö­de, s az SPD szim­pa­ti­zán­sok kö­zel 60 szá­za­lé­ka is elé­ge­dett volt Edmund Stoiber és kor­má­nya mun­ká­já­val. (Stoibert 73 szá­za­lék fe­let­ti tá­mo­ga­tott­ság­gal vá­lasz­tot­ták új­ra a bad–tölz-garmisch–partenkircheni-kör­zet­ben.) A ke­resz­tény­szo­ci­a­lis­ták tá­mo­ga­tott­sá­gu­kat leg­in­kább a fi­a­tal, 30 év alat­ti kor­osz­tály­nál, s ezen be­lül is a nők­nél – 16 szá­za­lék­kal – tud­ták nö­vel­ni. Az SPD mel­lett gya­kor­la­ti­lag csak a nyug­dí­ja­sok tar­tot­tak ki – itt alig négy szá­za­lé­kot ve­szí­tet­tek –, még a ha­gyo­má­nyo­san bal­ol­da­li mun­ká­sok­nak is több, mint fe­le a CSU-t tá­mo­gat­ta, s alig ötö­dük vok­solt a szo­ci­ál­de­mok­ra­ták­ra. A zöl­dek 7,7 szá­za­lé­kuk­kal is­mét he­lyet fog­lal­hat­nak a tar­to­má­nyi gyű­lés­ben, ez az ered­mény a Maximilianeumban 15 kép­vi­se­lői he­lyet je­lent a szá­muk­ra. A ta­va­lyi szö­vet­sé­gi vá­lasz­tá­so­kon a kan­cel­lár­ság­ról alig hat­ezer sza­va­zat­tal le­ma­radt ba­jor mi­nisz­ter­el­nök tör­té­nel­mi győ­ze­l­mé­vel alá­húz­ta azon igé­nyét, hogy 2006-ban is­mét a CSU ál­lít­has­sa a jobb­ol­dal kan­cel­lár-je­lölt­jét. Rend­kí­vül vissza­fo­gott nyi­lat­ko­za­ta­i­ban Edmund Stoiber a vok­so­lás ered­mé­nyét úgy ér­té­kel­te, hogy a vá­lasz­tók je­lez­ték: nem kí­ván­nak 2006-ig vár­ni, amíg a hi­bát hi­bá­ra hal­mo­zó ber­li­ni vö­rös-zöld ko­a­lí­ció tá­vo­zik. Mind­eköz­ben a párt­el­nök­kel el­len­tét­ben hí­vei – ta­lán nem füg­get­le­nül az Oktoberfesttől – kí­mé­let­le­nül fo­gal­maz­tak és győ­zel­mü­ket ün­ne­pel­ve azt éne­kel­ték: két­mil­li­árd év múl­va jut majd kor­mány­ra Mün­chen­ben az SPD.