OFFLINE | puncs | yo-hely
„A székely hősök halhatatlanok” • Nyema lakótelep
Székelyudvarhely
(2003. október)
Vá­ro­sok­ba is le­het sze­rel­mes az em­ber, per­sze. S aki min­de­nes­tül sze­re­ti meg­él­ni a sze­rel­met, az bi­zony jól te­szi, ha meg­is­me­ri Er­dély­or­szá­got a sok vár­ha­tó csa­ló­dás­sal együtt. Mert az igaz, hogy az el­múlt év­ti­ze­dek­ben egy­kor büsz­ke, gyö­nyö­rű vá­ro­sok vesz­tet­ték el bá­ju­kat, ham­vas­sá­gu­kat és kény­sze­rű­en meg­ha­jol­tak a rom­bo­ló, eszement, mo­der­ni­zá­ci­ó­nak ne­ve­zett, va­ló­já­ban lé­lek­ölő át­for­má­lá­sok előtt. Má­tyás ki­rály szü­lő­vá­ro­sa pél­dá­ul a té­bo­lyult na­gyi­pa­ri láz­ál­mok erő­sza­ká­nak és a ro­mán so­vi­niz­mus­nak esett ál­do­za­tul, Ady ma­gyar Pá­ri­zsa már (és még) nem híd Ke­let és Nyu­gat kö­zött, hogy a töb­bi nagy ha­gyo­má­nyú te­le­pü­lés­ről most ne is ejt­sünk szót.

Néhány kivétel azért akad, és Székelyudvarhely ilyen. Ez a vá­ros to­vább­ra is egy ék­szer­do­boz a Har­gi­ta lá­bá­nál, a Nagy-Küküllő völ­gyé­ben. Han­gu­la­tá­ban leg­in­kább Kő­szeg­hez vagy Eger­hez ha­son­lít­ha­tó. Ide már meg­ér­kez­ni is jól­esik: a vá­ros lel­ke egy sze­líd ké­ső­nyá­ri dél­utá­non szin­te kör­be­öle­li az em­bert. Nem bán­juk meg, ha el­ső utunk a temp­lom mel­let­ti te­me­tő­be ve­zet. Nem azért, hogy meg­néz­zük, meg­van­nak-e még a ma­gyar sír­kö­vek (bár ez min­dig iz­gal­mas kér­dés az EU-tagságot meg­cél­zó Ro­má­ni­á­ban), ha­nem an­nak okán is, hogy fel­töl­tőd­jünk Ud­var­hely em­lé­ke­i­vel és le­ve­gő­jé­vel. S a sí­rok nem ha­zud­nak. Ki­hagy­ha­tat­lan a sé­ta a bé­kés, örök­ké csen­des főté­ren, a temp­lo­mok kö­zött is. Or­bán Ba­lázs szob­rán min­dig ott a pi­ros-fe­hér-zöld ko­szo­rú, mi­ként a szé­kely ka­to­na em­lék­mű­vé­nél, a vál­lán pus­kát tar­tó vasszé­kely lá­bá­nál is. „Gyo­párt a Har­gi­tá­ról hoz­za­tok, a szé­kely hő­sök hal­ha­tat­la­nok” – hir­de­ti a fel­irat. Mi­ért van az, hogy a szé­ke­lyek nem akar­nak „meg­ta­nul­ni ki­csik len­ni?” Ta­lán nem né­zik ele­get Ko­vács Lász­lót az ATV-ben.
Üdí­tő em­lék: a főté­ren ta­valy még har­minc fo­rin­tért kap­tunk fagy­lal­tot. Az árak né­mi­leg emel­ked­tek az­óta, de a mi­nő­ség vál­to­zat­la­nul jó. Ott­hon érez­het­jük ma­gun­kat a köny­ves­bolt­ban is, ahol min­den lá­to­ga­tá­sunk so­rán újabb és újabb rit­ka­sá­go­kat fe­dez­he­tünk fel. Olya­no­kat, ame­lyek­kel a bu­da­pes­ti Mú­ze­um kör­úti an­tik­vá­ri­u­mok­ban nem ta­lál­koz­ha­tunk. S bár a Küküllő-men­ti sé­ta han­gu­la­tát idén még el­vet­te egy mu­ze­á­lis jel­le­gű és üzem­kép­te­len­nek tű­nő kot­ró­gép lát­vá­nya, bi­za­kod­ha­tunk ab­ban, hogy a jö­vő­re már új­ra szép lesz a víz­part.
Székelyudvarhelynek, a pol­gá­ri­a­sult szé­kely­ség köz­pont­já­nak va­ló­szí­nű­leg ab­ból ered a va­rá­zsa, hogy a töb­bi er­dé­lyi ma­gyar vá­ros­hoz ké­pest si­ke­re­sen, vi­szony­lag épen vé­szel­te az el­múlt nyolc­van­öt év meg­pró­bál­ta­tá­sa­it.

Ott­hon érez­het­jük ma­gun­kat a köny­ves­bolt­ban is, ahol min­den lá­to­ga­tá­sunk so­rán újabb és újabb rit­ka­sá­go­kat fe­dez­he­tünk fel

El­ke­rül­te az ipa­ro­sí­tás, arány­lag ke­vés la­kó­te­lep­nek ne­ve­zett ba­rakk­cso­por­tot húz­tak fel a vá­ros­ban, és az erő­szak­szer­ve­ze­tek ki­vé­te­lé­vel nem so­kan köl­töz­tek be a Kár­pá­tok túl­ol­da­lá­ról. Az utak per­sze bor­zal­mas ál­la­pot­ban van­nak, ám ös­­szes­sé­gé­ben a vá­ros meg­úsz­ta a pusz­tí­tá­so­kat és 1990 óta egy­ér­tel­mű­en emel­ke­dő pá­lyá­ra állt. Egy­mást érik a ká­vé­zók, ét­ter­mek, új vál­lal­ko­zá­sok: él a vá­ros. De új ve­szély is fe­nye­ge­ti Székelyudvarhelyet: a ro­mán ál­lam­egy­ház és a csend­őr­ség in­téz­mé­nye­i­nek be­te­le­pí­té­se az­zal jár­hat, hogy meg­gyön­gül a vá­ros ma­gyar jel­le­ge és kul­tú­rá­ja. Székelyudvarhelyre pe­dig nem ár­ta­na oda­fi­gyel­ni, hi­szen nem­csak min­ta le­het sok gaz­da­gabb ma­gyar kis­vá­ros pol­gár­mes­ter­ének ar­ra, ho­gyan le­het szű­kös kö­rül­mé­nyek kö­zött is bol­do­gul­ni, ha­nem mert vég­vár is. Ma­gyar vég­vár.


Helyek

Dzsun­gel pizzéria (A Küküllő part­ján, a köz­pont­tól pár száz mé­ter­re.)
Ta­vasz­tól őszig nyi­tott, te­ra­szos ét­te­rem, re­mek és ki­adós piz­zák. Ta­lán a leg­jobb hely a vá­ros­ban. Ok­tó­ber­től az ed­di­gi pincediszkó he­lyén pub nyí­lik, mert hogy nem csak az ócsítás gyű­rű­zik be Bu­da­pest­ről.

Alcatraz disz­kó (Kos­suth La­jos ut­ca.)
Al­só-kö­zép­ka­te­gó­ri­ás ár­fek­vés és bor, kom­mu­ni­ka­tív kö­zön­ség, tánc haj­na­lig. Meg­bíz­ha­tó hely.

Irish Pub (A Vá­sár­tér mel­lett.)
Fel­tö­rek­vő vál­lal­ko­zók ked­velt he­lye, en­nek meg­fe­le­lő han­gu­lat­tal. Az er­dé­lyi ár­szint­hez ké­pest drá­ga, de a sajt­tál fi­nom. A pes­ti Fre­gatt­ra em­lé­kez­tet.

Ko­ro­na Pan­zió és ká­vé­zó (A fő té­ren)
Pa­la­csin­ta-imá­dók­nak.



Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

  #1: _GkGkbaHI (2007. -0. 6-. 21: 1)  

a6a7d2745ee994377352f07b209ce0d6

  
  Válaszok struktúrája


Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    Tisza István és az elsõ világháború
    „A két Huszár”