A lap ugyan­ak­kor meg­jegy­zi: míg a ko­a­lí­ci­ó­val ugyan­csak több­ször szem­be­ke­rült jegy­bank­el­nök, il­let­ve leg­főbb ügyész le­vál­tá­sá­ban meg­ke­rül­he­tet­len sze­re­pe van a köz­tár­sa­sá­gi el­nök­nek, a PSZÁF élén tör­té­nő ve­ze­tő­vál­tás a jog­sza­bály­ok sze­rint a kor­mány­több­ség ki­zá­ró­la­gos ha­tás­kör­ében tart­ha­tó. A Vi­lág­gaz­da­ság ar­ra is föl­hív­ja a fi­gyel­met, hogy a PSZÁF-ot el­ma­rasz­ta­ló nyá­ri pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­u­mi vizs­gá­lat ér­vei – a Fel­ügye­let nem je­len­tet­te, hogy Kul­csár At­ti­la bró­ker­iga­zol­vá­nyát 2002. jú­li­us 23-án ál­lí­tot­ták ki, il­let­ve, hogy már egy 1998-as vizs­gá­lat fel­tár­ta Kul­csár At­ti­la a K&H Bank­nál sza­bály­el­le­ne­sen ve­ze­tett kü­lön­nyil­ván­tar­tá­sát, még­sem tör­tént sem­mi – nem áll­ják meg a he­lyü­ket.
A PSZÁF ugyan­is nem 2002, ha­nem 2003. jú­li­us 23-án vet­te kéz­hez a Kö­zép-eu­ró­pai Bró­ker­kép­ző Ala­pít­vány iga­zo­lá­sát (a gé­pe­lé­si hi­bát az Ala­pít­vány­nál meg­erő­sí­tet­ték a lap kér­dé­sé­re), Kul­csár At­ti­la ma­gán­nyil­ván­tar­tá­sá­nak meg­szű­né­sét pe­dig – a jog­sza­bá­lyi ke­re­tek­nek meg­fe­le­lő­en – a Felügye­let tény­ként ke­zel­te a bank in­for­ma­ti­kai rend­sze­ré­nek 2000-es le­cse­ré­lé­se után. Ugyan­csak a Vi­lág­gaz­da­ság­ban je­lent meg 2002. feb­ru­ár nyol­ca­di­kán a Fel­ügye­let és el­nö­ké­nek mun­ká­já­ról ké­szí­tett fel­mé­rés ered­mé­nye. A lap meg­ál­la­pít­ja: a füg­get­len köz­vé­le­mény-ku­ta­tó ál­tal ké­szí­tett ta­nul­mány 248 tár­sa­ság vá­la­sza­it dol­goz­ta fel, s 500 fel­sőve­ze­tő­vel foly­ta­tott in­ter­jút ös­­sze­gez.
Az ál­la­mi el­len­őr­zést 99 szá­za­lé­kuk tar­tot­ta fon­tos­nak, szem­ben a 2000. év 96 szá­za­lé­kos ada­tá­val. A szak­mai te­vé­keny­sé­get ér­té­kel­ve a pénz­ügyi szer­ve­ze­tek ve­ze­tői egy öt­fo­kú ská­lán 3,75-re ér­té­kel­ték a PSZÁF mű­kö­dé­sét, szem­ben a 2000. évi 3,62-es mu­ta­tó­já­val. A fel­ügye­le­ti vizs­gá­la­tok szín­vo­na­lát a meg­kér­de­zett ve­ze­tők 90 szá­za­léka tart­ja jó­nak – ír­ta a Vi­lág­gaz­da­ság. Iga­zi szé­gyen­folt a ma­gyar köz­élet­ben Szász Kár­oly meg­ve­ret­te­té­se – szö­ge­zi le szer­kesz­tő­sé­gi cik­ké­ben a Fi­gye­lő 2003. jú­ni­us 19-25- i szá­má­ban. A lap hang­sú­lyoz­za: a Pénz­ügyi Szer­ve­ze­tek Ál­la­mi Fel­ügye­let­ének el­nö­ke a há­rom év­vel ez­előt­ti ki­ne­ve­zé­se óta vas­szi­gor­ral igyek­szik ren­det tar­ta­ni a pénz­ügyi in­téz­mé­nyek kö­ré­ben, mi­nek kö­szön­he­tő­en a pi­a­con na­gyobb fe­gye­lem, a ko­ráb­bi­nál át­te­kint­he­tőbb vi­szo­nyok ala­kul­tak ki. A cikk ál­tal „Eu­ró­pa-szer­te meg­be­csü­lés­nek ör­ven­dő szak­em­ber­nek” ne­ve­zett Szász Kár­oly­ról mun­ká­ja kap­csán ír­ják: a meg­elő­ző idő­sza­kot jel­lem­ző la­za fel­ügye­le­ti mű­kö­dés­hez szo­kott pi­a­ci sze­rep­lők nem fo­gad­ták ki­tö­rő lel­ke­se­dés­sel a szi­go­rúbb re­gu­lá­kat, a gya­ko­ribb és a ko­ráb­ban meg­szo­kott­nál szőr­szál­ha­so­ga­tóbb el­len­őr­zé­se­ket.
Így a cé­gek és a Szász-fé­le új gár­da kö­zött több ütés­vál­tás­ra is sor ke­rült, ám ez ed­dig csu­pán jel­ké­pes volt, a prob­lé­mák­ra tár­gya­lás út­ján ke­res­ték a meg­ol­dást – vé­le­ke­dett a Fi­gye­lő jú­ni­us kö­ze­pén.
– Szász Kár­oly ugyan so­kat tett azért, hogy rend le­gyen a pénz­ügyi szek­tor­ban, de po­li­ti­kai fel­lé­pé­se­i­vel rend­sze­re­sen a ti­los­ban jár – ír­ja a HVG 2003. au­gusz­tus 28-án, Vis­­sza­vá­gó cí­mű írá­sá­ban. Az új­ság em­lé­kez­tet ar­ra, hogy Szász Kár­oly fel­ke­res­te hi­va­ta­lá­ban Mádl Fe­renc köz­tár­sa­sá­gi el­nö­köt, aki a lá­to­ga­tás után úgy nyi­lat­ko­zott: „bí­zik ab­ban, a szer­ve­zet a jog­ál­la­mi­ság fel­tét­elei kö­zött vé­gez­he­ti szak­mai mun­ká­ját”. A lap ugyan­ak­kor idé­zi Járai Zsig­mon­dot, a Ma­gyar Nem­ze­ti Bank el­nö­két, aki ki­je­len­tet­te: „A fel­ügye­let ki­vá­ló mun­kát vég­zett a K&H Equities sza­bály­ta­lan­sá­gá­nak a fel­tá­rá­sá­ban, pe­dig hi­ány­zik a fel­ügye­let nyo­mo­za­ti jog­kö­re, s ren­de­let­al­ko­tá­si jo­ga.”