„Mérsékeltek” és „radikálisok” ellentéte
Politikacsinálás Erdélyben
(2003. szeptember)
Legyen az politikus, politikai szakértő vagy a közügyek iránt érdeklődő személy, nincs könnyű helyzetben akkor, amikor meg akarja mondani, hogy napjainkban melyik a Romániában élő magyarság által követendő legoptimálisabb politikai érdekképviseleti modell. Sokan és sokáig a romániai magyarság sikerének és érdemének tekintették az egységes politikai érdekérvényesítő szervezet létrehozását és annak – az időnként fellángoló belső viták ellenére – hosszú időn keresztül való fenntartását. Az elmúlt évek belső konfrontációi, valamint egyes vezetők szembekerülése a Szövetség eredeti célkitűzéseivel az egységet végérvényesen kikezdték, új helyzetet teremtettek. Mára a magát szövetségnek nevező RMDSZ eljutott egy olyan pontra, amikor már nem tekinthető az erdélyi magyar politikai-ideológiai sokszínűséget megjelenítő és magába foglaló szervezetnek, keretein belül nem érvényesül a politikai pluralizmus, kirekesztő és nem integráló, csak a politikai haszon maximálását szem előtt tartó, román versenypárttá alakult. A „hogyan tovább?” kérdése rengeteg fejtörést, bizonytalan kimenetelű alternatívák közötti mérlegelést követel, az erdélyi magyarság jövője iránt felelősséget érző és azt meghatározó személyektől.
Leegyszerűsítve, az elmúlt 13 évben, a romániai magyarság fő politikai törésvonalát az autonómia kérdéséhez való gyakorlati viszonyulás jelentette. Az autonómia megteremtése olyan célkitűzésnek tekinthető, amely reálpolitikai megoldásokon belül biztosíthatja a nemzeti közösség hosszú távú fennmaradását és fejlődését, a rohamossá váló népességfogyás megállítását. Elvben mindegyik politikai vonulat támogatja az autonómia gondolatát, amelyet az ún. Kolozsvári Nyilatkozat fogalmazott meg. Az RMDSZ-politikusokkal kapcsolatosan a román médiából átvett és Magyarországon is előszeretettel használt jelzők – radikális és mérsékelt – ugyancsak az autonómia kérdéséhez való viszonyulást jelölik. A radikálisnak minősített, Tőkés László tiszteletbeli elnök neve által fémjelzett csoport, amelyik a Szövetség belső platformjaként és ugyanakkor belső ellenzékeként működő Reform Tömörülésbe (RT) „tömörült”, folyamatos kritikával illette a Szövetség vezetését, azzal vádolva azt, hogy nem tesz meg mindent az autonómia elérése érdekében és lepaktált az azt ellenző román hatalommal. Tőkés László eltávolítása után nagymértékben dinamizálódott az erdélyi magyar politikai élet. Az RT bejelentette megszűnését mint RMDSZ belső platform, nem kívánva tovább a Szövetség belső pluralizmusának látszatát kelteni, és átalakult Reform Mozgalommá (RM), melynek vezetőjévé Szilágyi Zsolt képviselőt választották. A RM nem kíván párttá alakulni, az önkormányzatiság szintjén kíván működni, akárcsak a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester (volt RT alelnök) által létrehozott Erdélyi Polgári Szövetség (EPSZ), amely bevallásuk szerint ernyőszervezete kíván lenni az RMDSZ-szel elégedetlen mozgalmaknak és szerveződéseknek. Mindkét szervezet jelezte, hogy indulni kíván a jövő év tavaszán esedékes helyhatósági választásokon. A polgári kormány bukása után a magyarországiakkal párhuzamosan Erdélyben is számos polgári kör alakult, amelyek Nagyváradon megalakították a Magyar Polgári Egyesületet (MPE), míg Marosvásárhelyen létrehozták a Polgári Mozgalom Tanácsát. Mindezen szervezetek közös célja, hogy bekapcsolódjanak a Tőkés László által kezdeményezett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tevékenységébe, amelynek Kezdeményező Testülete március 15-én alakult meg Kolozsváron. Az EMNT fő céljaként fogalmazta meg az önkormányzatiságon alapuló, az erdélyi magyar nemzeti közösség egységes közképviseletének, más néven autonómia kiépítését.
A helyzet összetett és minden elhibázott lépésért súlyos árat fizethet az egész erdélyi magyarság, irányultságtól függetlenül. A romániai választási törvények nagyon szigorúak, nem támogatják az etnikai vagy regionális alapon szerveződő pártok létrejöttét. A parlamenti bejutási küszöb szervezetenként 5%, koalíciók esetén 7%. Figyelembe véve, hogy az RMDSZ az elmúlt választásokon 6-7% körüli eredményeket ért el, abban az esetben, ha egy másik magyar szervezet elindul ellenében az országos választásokon, fennáll annak veszélye, hogy egyik sem jut be, s a magyarság parlamenti képviselet nélkül marad. Léteznek olyan vélemények, amelyek szerint az erdélyi magyar társadalomnak jót tenne a parlamenten kívül maradás, mivel lehetőséget adna a belső megtisztulásra, azonban vannak, akik szerint ez visszafordíthatatlan károkat okozna és csak a román hatalom malmára hajtaná a vizet. Mindenesetre az RMDSZ vezetői egyelőre nagyon magabiztosan nyilatkoznak a jövő évi választási esélyeiket illetően, és csupán hatástalan diverziónak, felelőtlen hangulatkeltésnek minősítenek minden egyéb magyar politikai kezdeményezést.
|
