Részvételi csúcs a nyári szabadegyetemen
Tusnád és társai (2003. szeptember) A tusnádfürdői nyári egyetemről és az alapítvány más nyári rendezvényéről kérdeztük Tárnok Máriát, a Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumának elnökét, aki a tapasztalatokról, lehetőségekről és tanulságokról beszélt lapunknak, kiemelve az erdélyi rendezvény mellett a kárpátaljai, csontosi rendezvény sikerességét is. – Az erdélyi fiatalok tábora maradunk – mondta többek között Tárnok Mária, utalva a marosvásárhelyi ellenrendezvényre. – Mennyien vettek részt a kárpátaljai és a tusványosi szabadegyetemen? – Mindkét szabadegyetemünkön teltház volt – ez már évek óta így van, csupán az arányok eltérőek (a hangulat és a szellemiség hasonló), tekintettel az ott élő magyarok lélekszámára: a kárpátaljai táborunkban 120 résztvevő volt, kb. 60% a határon túlról – a kárpátaljai résztvevőink mellett voltak Erdélyből és Felvidékről is, ami az utóbbi években már hagyománnyá vált. Az idei Bálványosi Szabadegyetem regisztrált résztvevőinek száma 3500, ez azt jelenti, hogy ennyi volt az ott lakók száma, akik be is jelentkeztek a tábor recepcióján – jó részük viszont visszajáróként már önállóan intézi szállását, nálunk nem is jelentkezik, ezért inkább csak becsült adataink vannak, sok éves tapasztalatok alapján. Persze a résztvevők folyamatosan érkeztek a hét folyamán, voltak látogatottabb előadások és koncertek – naponta kb. 4-5000 ember volt jelen, a záróbulin pedig, amikor Ákos koncertezett, 8-10000 közé tesszük a résztvevők számát. Ami pedig az anyaországbelieket illeti, soha ennyien még nem voltak Tusnádfürdőn, kb. 1/3-ra tehető az arányuk. – Kik voltak a társszervezők? Ukrán részről mutatkozott-e érdeklődés a csontosi rendezvény iránt? -– A csontosi rendezvény társszervezője a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség volt, immár tizenegyedszer, ez már hagyományosan kétoldalú rendezvény, bár néha egy-egy ukrán előadót is sikerül megnyerni az ügynek. A Bálványosi Szabadegyetem pedig három pilléren nyugszik: Alapítványunk mellett román társszervezőnk is van – hiszen ez a párbeszéd tábora –, mostanra állandó partnerünkké vált a bukaresti Horia Rusu Alapítvány. Erdélyi részről a kezdetektől részt vesz a szervezésben a Jakabffy Elemér Alapítvány, valamint a Reform Alapítvány, mellettük pedig néhány éve ifjúsági és diákszervezetek kapcsolódnak be, és idén új partnerünk volt, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem. – A Bálványosi Szabadegyetemnek immár ellentábora is van. Ezt hogyan értékelitek? -– Nem tisztünk ezzel foglalkozni, mindenki azt csinál, amit akar. A mi rendezvényünknek van egy lassan már másfél évtizedes hagyománya, és nem hiszem, hogy ezzel bárkinek érdemes lenne vetélkednie. Az mindenesetre megtörtént, hogy telefonon próbáltak erdélyi előadókat lebeszélni a részvételről, és hogy a tervezett kulturális programjainkat, az időpontot és a helyszínt szintén megpróbálták „lenyúlni”, de mégis mindenki eljött. Azt is sajnáljuk, hogy megpróbálták lebeszélni az Illyés Közalapítványt a tábor támogatásáról, mégis kaptunk ugyanannyit, mint a másik tábor. Az erdélyi fiatalok tábora maradunk, a román–magyar párbeszéd rendezvénye és egy kulturális fesztivál, nem véletlenül volt az idei rendezvényünk kulcsmondata Erdélyben: „Több, mint buli!” Nem fogunk függeni a mindenkori hatalmaktól, ennél okosabbak vagyunk. – Sokan furcsállják, hogy olyan együttesek is kaptak meghívást, amelyek a rendezvényen negatív megjegyzést tettek a tábor szellemi irányultságára. Mi erről a véleményetek? Ami pedig az anyaországbelieket illeti, soha ennyien még nem voltak Tusnád-fürdőn, kb. 1/3-ra tehető az arányuk | – Nézzük akkor meg a Kispál és Lovasi esetét Tusnádfürdővel. Azonnal leszögezném: bennünket is megdöbbentett Lovasi azon megjegyzése, hogy „a leszakadt országrész-nyalást” meghagyják másnak, hogy ők „magyarok és turisták”. Nem is igazán értjük, mert ezzel az erdélyiek lelki világába gázoltak bele, pedig nem ők voltak a „címzettek”. Ugyanakkor a magyarországi résztvevőknek tudomásul kell venniük: a tusnádi tábor nem egy polgári körös rendezvény. Erdélyi társszervezőink tudják, hogy az ottani fiatalok milyen zenét szeretnének, ők kérték többek között a Kispált. Az együttes tényleg tud jó zenét játszani, a helyi fiatalok meg nem is ismerik igazándiból a magyarországi együttesek politikai beállítottságát, nem is foglalkoznak vele – az ottani magyar rádiókban mindenféle zenét hallhatunk. Ezért nem engedtünk az előzetes nyomásnak, amely Magyarországról ért bennünket az együttesekkel kapcsolatban. Ezt nem bántuk meg, és jövőre is így lesz, még akkor is, ha a Kispállal pórul jártunk (pedig őket is meghívtuk, mint más előadókat, fizettünk is, mint másoknak, és semmi okot nem adtunk az ilyen kijelentésekre). Megjegyzem, gond volt magával a koncertnek a minőségével is, ami még nagyobb baj. Ez nem minket, hanem őket minősíti. Ezt tudom válaszolni egyébként az Utolsó Figyelmeztetés legutóbbi számában megjelent, ezzel kapcsolatos elmarasztó kritikára is. Rajtuk kívül a többi buli jó volt, és ez nem is rossz arány. De hogy egészen pontosan értsétek, mire gondolunk: Ákos 8-10000 ember előtt egy nagy bulit csinált. És nem azért, mert Kovács Ákos világnézete megegyezik a magyarországi résztvevők többségének politikai beállítottságával, hanem azért, mert a koncert előtt és alatt nagy energiát fordított arra, hogy minden tökéletesen menjen. Legalábbis mi nagyon éreztük ezt a „küzdelmet”. Állítom, hogy a koncert végére egyöntetűen őrjöngő erdélyi fiataloknak még ma sincs fogalmuk arról, hogy kire szavaz Ákos. – Milyen irányba fog elmozdulni Tusnádfürdő a jövőben? – Jövő januárban fog eldőlni minden. Látnunk kellett, hogy a délutáni színházi előadások, vetítések, író-olvasó találkozók, szakmai megbeszélések lassan több embert vonzanak, mint a politikai blokkok. Ez alól egyedül Orbán Viktor előadása kivétel. Tehát egyre inkább nyitnunk kell a civil szféra irányába is. Az évek során folyamatos átalakulás, javulás jellemzi szabadegyetemeinket, és ez így van rendjén. – Hol találkozhatunk legközelebb az Alapítvánnyal, mi lesz a legközelebbi rendezvény? – Minden év tavaszán és őszén konferenciákat szervezünk, így lesz ez most is, szeptember 26-án „Autonómia keresztúton” címmel rendezzük szakértői konferenciánkat, majd december elején lesz egy nemzetközi konferenciánk hasonló témakörben.
|