OFFLINE | puncs |
A bordó műbőr sikolya
Mávtalanság
(2003. szeptember)
Embert próbáló forróság. A szemközti műbőr ülésen huszonéves hölgy vív elkeseredett harcot a fogai közé szorult szotyi-héjjal. Köldök fölött végződő topja finoman hangsúlyozza nadrágjára omló háját, s elő-elővillan (na jó: folyamatosan kilátszik) klasszikus kínai piacos bugyija is. A Magyar Államvasutakkal utazunk. Vagy inkább szállítanak minket. Csak reménykedhetünk a megérkezésben.

Talán ál­la­mi vál­la­la­ta­ink kö­zött sem akad még egy, ami­nek a ne­vét ennyi­re le­súj­tó hang­hor­do­zás­sal ej­te­nénk ki, s ami­nek hal­la­tán ilyen ér­zék­le­te­sen je­len­ne meg egy alul­múl­ha­tat­lan szín­vo­na­lú köz­szol­gál­ta­tás: szin­te érez­zük a jel­leg­ze­tes sza­go­kat, lát­juk a mocs­kot, és be­le­tö­rő­dünk a ké­sés­be. Mint­ha meg­állt vol­na az idő, a Máv lát­ha­tó­an nem na­gyon za­var­tat­ja ma­gát rend­szer­vál­tás­tól, pi­ac­gaz­da­ság­tól és ha­son­ló, mú­lan­dó dol­gok­tól. Itt to­vább­ra is ka­pun be­lül tart­ják a mun­ka­nél­kü­li­sé­get, vi­dá­man hal­moz­nak fel év­ről év­re tíz­mil­li­ár­dos vesz­te­sé­get, és óvó gon­dat­lan­ság­gal tart­ják egyenkoszosan a sze­rel­vé­nye­ket.
A sió­fo­ki vas­út­ál­lo­más cso­mag­meg­őr­ző­jé­ben a ru­gal­mas ta­ri­fa­rend­szer ered­mé­nye­ként 16 órá­ra ott­ha­gyott cso­ma­gun­kért 54 órá­nyi dí­jat fi­ze­tünk. A Ta­tá­ról Bu­da­pest­re tar­tó vo­na­ton az ápo­lat­lan (s fél­ve jegy­zem meg: ta­lán ka­pa­tos) ka­la­uz­hölgy ir­gal­mat­la­nul le­te­rem­ti utas­tár­sun­kat, ami­ért ap­ró­pénz­zel me­ré­szel fi­zet­ni. A köz­pon­ti te­le­fo­nos ügy­fél­szol­gá­lat az egyes táv­köz­lé­si cé­gek­kel foly­tat stra­té­gi­ai együtt­mű­kö­dést: hí­vá­sunk­ra au­to­ma­ta köz­li, hogy a Máv In­for­má­ci­ós vo­na­lát hív­tuk, s vár­junk a ke­ze­lő kap­cso­lá­sá­ra – a vá­ra­ko­zás rend­sze­rint hosszú per­cei alatt ví­gan pö­rög a te­le­fon­szám­lánk. Te­le­fo­nos IC-hely­fog­la­lás­kor, ha ép­pen nem fog­lalt-jel­zést ka­punk, s ki­csöng, ak­kor rend­sze­rint nem ve­szi fel sen­ki. A biz­ta­tó­an in­du­ló, emelt mi­nő­sé­gű InterCity prog­ram is kezd elmávosodni, a je­len­tős fel­ár­ért (di­á­kok ese­té­ben sok­szor több, mint 100%-os több­let­költ­sé­get je­lent a pót­jegy) né­ha már csak ré­gi ko­csi­kat, mű­kö­dés­kép­te­len légkondit és tra­di­ci­o­ná­lis pon­tat­lan­sá­got ka­punk.
Az át­lag sze­mély­szál­lí­tó va­go­nok rit­kán okoz­nak csa­ló­dást. Az il­lem­he­lyen rend­sze­rint nem mű­kö­dik a víz­öb­lí­tés, fur­csa por­ral kell kezet mosni, és egyéb­ként sincs gusz­tu­sunk ke­zünk­kel il­let­ni a ki­lin­cset. Nyá­ron min­dent át­hat az össz­né­pi iz­zad­ság­szag, rá­adá­sul ha ki­fo­gunk egy kel­lő­kép­pen hisz­tis idős höl­gyet, még az ab­la­kot sem húz­hat­juk le. Té­len vagy fagy­pont kö­rü­li hő­mér­sék­let ural­ko­dik a fül­ké­ben, vagy tró­pu­si klí­mát te­remt a sza­bá­lyoz­ha­tat­lan fű­tés, elő­ál­lít­va az imént vá­zolt ab­la­kos prob­lé­mát. Van va­la­mi antiimperalista báj ab­ban, hogy a vo­na­tok fel­ira­tai a ma­gyar mel­lett fran­cia, né­met, olasz és ékes orosz nyel­ven min­den­hol ol­vas­ha­tók (hogy kalinyingrádi ven­dé­ge­ink se hasz­nál­ják a to­a­let­tet, míg a vo­nat az ál­lo­má­son tar­tóz­ko­dik), an­go­lul azon­ban csak a leg­rit­kább eset­ben. Csak idén nyá­ron vált vi­lá­gos­sá szá­mom­ra, hogy ez nem fel­tét­le­nül hungarikum, a hor­vát ál­lam­vas­utak is ha­son­ló gya­kor­la­tot kö­vet. Ki tud­ja, ta­lán egy kizárólag vas­uta­sok­ból ál­ló, nem­zet­kö­zi sza­bad­kő­mű­ves pá­holy an­gol-el­le­nes üzel­mei hú­zód­nak a háttérben…
Az élet né­ha szol­gál rend­kí­vül po­zi­tív csa­ló­dá­sok­kal is: egy al­föl­di mel­lék­vo­nal kis pi­ros mo­tor­vo­nat­ján a haj­na­li óra el­le­né­re is ba­rát­sá­gos ka­la­uz-if­jú ké­ri je­gyün­ket ke­ze­lés­re. Rö­vid ta­nul­má­nyo­zás után ked­ve­sen köz­li, hogy er­re a vo­nal­ra nem ér­de­mes elsőosztályú je­gyet vál­ta­ni, s leg­kö­ze­lebb in­kább kér­jünk sza­ka­szo­san dif­fe­ren­ci­ált ti­ket­tet (a fő­vo­nal­ra el­ső-, ide má­sod­osz­tály­út). Van remény…

- Turul -


Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Tisza István és az elsõ világháború
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”