OFFLINE | puncs | kultúra
Ne­gyed­évi fo­lyó­irat Kö­zép-Eu­ró­pá­ról, iden­ti­tás­ról
Lap a ki­sebb­sé­ge­kért
(2003. augusztus)
Aland-szigetek, dél-ti­ro­li mo­dell – rob­ban­tot­tak, de még­sem –, gagauzok (ke­le­ti mo­dell!), Kor­zi­ka, schleswigi né­me­tek és hol­stei­ni dá­nok, vagy for­dít­va? Eu­ró­pa Ta­ná­csi ha­tá­ro­za­tok, aján­lá­sok, meg­je­gyez­he­tet­len ne­vű rapportőrök, akik va­la­kik­nek je­len­tést tesz­nek ar­ról, hogy a csán­gók ta­lán még­sem ro­má­nok. Ilyen és eh­hez ha­son­ló ér­vek­kel, ne­vek­kel és dá­tu­mok­kal bom­báz­zuk a jobb sors­ra ér­de­mes, ál­ta­lá­ban ud­va­ri­a­san unat­ko­zó tu­ris­tá­kat és uni­ós tiszt­ség­vi­se­lő­ket, ami­kor ka­punk há­rom perc esélyt an­nak a ki­fej­té­sé­re, hogy ak­kor mos­tan mi­ért ug­rá­lunk an­­nyit ma­gya­rul be­szé­lő szlo­vá­kok és ro­má­nok ügyé­ben. Érez­zük, hogy ez ke­vés, az Aland-szigetek pon­tos el­he­lyez­ke­dé­sé­vel sem va­gyunk tisz­tá­ban és egy-egy vis­­sza­kér­de­zés­nél baj­ba va­gyunk az au­to­nó­mia-fo­gal­mak­kal. Jó len­ne a dol­gok­nak utánaolvasni, de a Szé­che­nyi Könyv­tár is zár­va van. A Pro Minoritate cí­mű fo­lyó­ira­tot ne­künk, idő­hi­ány­ban szen­ve­dő, poszt­mo­dern ku­ru­cok­nak ta­lál­ták ki.

Nem vé­let­len, hogy mi, ma­gya­rok, már ha kény­sze­rű­ség­ből a ki­sebb­sé­gi kér­dés Eu­ró­pa-szer­te unt él­har­co­sai let­tünk, meg­ad­juk a dol­gok mód­ját. Csak úgy, fo­lyó­ira­ti­lag is. Majd’ minden ko­mo­lyan ve­he­tő kul­tu­rá­lis-szép­iro­dal­mi, szo­ci­o­ló­gi­ai vagy ép­pen tör­té­nel­mi pe­ri­o­di­ka kö­zöl írá­so­kat kö­zép- és nyu­gat-eu­ró­pai ki­sebb­sé­gek, iden­ti­tás, na­ci­o­na­liz­mus té­ma­kör­ben. Rá­adá­sul lé­tez­nek ki­zá­ró­lag a té­má­val fog­lal­ko­zó, ki­mon­dot­tan igé­nyes la­pok, pél­dá­ul a Te­le­ki Lász­ló In­té­zet fo­lyó­ira­ta, a Regio, a Ko­lozs­vá­ron szer­kesz­tett Ma­gyar Ki­sebb­ség vagy a somorjai Fó­rum. És lé­te­zik a bálványosi nyá­ri egye­te­met is szer­ve­ző Pro Minoritate Ala­pít­vány ál­tal ki­adott Pro Minoritate: bár a ne­gyed­évi meg­je­le­nés ter­mé­sze­te­sen nem biz­to­sít­ja egy na­pi­lap fris­ses­sé­gét, még­is ha­szon­nal for­gat­hat­ja min­den­ki a fo­lyó­ira­tot, aki nap­ra­kész sze­ret­ne len­ni a kon­ti­nen­sün­kön je­len­leg is zaj­ló, nem­ze­ti­sé­ge­ket és ki­sebb­sé­gi cso­por­to­kat érin­tő fo­lya­ma­tokkal­. A 2003/nyári szám­ban ol­vas­hat­juk pél­dá­ul a tusnádfürdői nyá­ri egye­te­men is elő­adó Christoph Pan pro­fes­­szor­nak, az Et­ni­kai Cso­por­tok Dél-Ti­ro­li In­té­ze­té­nek igaz­ga­tó­já­nak a ta­nul­má­nyát, ő az ok­ta­tás sze­re­pé­nek fon­tos­sá­gát hang­sú­lyoz­za a ve­szé­lyez­te­tett ki­sebb­sé­gek fenn­ma­ra­dá­sá­ban. A ne­ves ko­lozs­vá­ri nép­rajz­ku­ta­tó Po­zsony Fe­renc, több, el­ső­sor­ban a csán­gó folk­lór­ral fog­lal­ko­zó ta­nul­mány és mo­no­grá­fia után a lap­ban a csán­gó-ma­gyar fal­vak tár­sa­da­lom­szer­ke­ze­té­ről írt ta­nul­mányt, friss ku­ta­tá­sok­ra tá­masz­kod­va. Fi­gye­lem­re­mél­tó kö­vet­kez­te­té­se sze­rint „A nagy­fo­kú lo­ká­lis és tár­sa­dal­mi mo­bi­li­tás kö­vet­kez­té­ben Mold­vá­ban az 1989-es »for­ra­da­lom« utá­ni év­ti­zed­ben vi­szony­lag rö­vid idő alatt és egy­szer­re hat­nak olyan je­len­tős fo­lya­ma­tok, mint az eről­te­tett ur­ba­ni­zá­ci­ót kí­sé­rő tö­me­ges mig­rá­ció, gyors pol­gá­ro­so­dás, mo­der­ni­zá­ció, glo­ba­li­zá­ló­dás, kul­tú­ra- és identitásváltás. (…) A fel­so­rolt fo­lya­ma­tok ha­tá­sá­ra ma na­gyon sok mold­vai fa­lu­kö­zös­ség szét­hul­ló­ban van.” El­gon­dol­kod­ta­tó lát­le­let, kü­lö­nö­sen ha a csíksomlyói bú­csú­ra vo­nu­ló, szín­pom­pás mold­vai keresztaljákat lát­va ab­ban a ha­mis hit­ben rin­gat­juk ma­gun­kat, hogy a mi na­gyobb mu­lat­ta­tá­sunk­ra a csán­gók még né­hány év­ti­ze­det el­él­de­gél­nek a kö­zép­kor­ban, s es­tén­ként bal­la­dát me­sél­ve fon­nak a mé­cses fé­nyé­nél.
Romsics Ger­gely A Kö­zép-Eu­ró­pa: Mí­tosz, iden­ti­tás, konst­ruk­ció cí­mű ös­­sze­ál­lí­tás­ban A ká­non és ki­hí­vói cím­mel ve­szi szem­ügy­re az 1945 utá­ni fran­cia tör­té­net­írás ref­lek­tá­lá­sát az Oszt­rák-Ma­gyar Mo­nar­chia fel­bom­lá­sá­ra. Az iz­gal­mas szel­le­mi por­tyá­nak is be­il­lő ta­nul­mány­ból ki­de­rül, hogy a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú után a szla­vis­ta meg­kö­ze­lí­tés marginálizálódott a fran­cia tu­do­má­nyos­ság­ban s elő­tér­be ke­rül­tek a több szem­pon­tot fi­gye­lem­be ve­vő ku­ta­tá­sok; kü­lön di­men­zi­ót je­len­te­nek azon­ban to­vább­ra is a tu­do­má­nyos-nép­sze­rű­sí­tő mun­kák új­ra és új­ra meg­je­le­nő to­po­szai, il­let­ve a romantizálási kí­sér­le­tek. Szujer Ka­ta­lin a kü­lön­le­ges oszt­rák iden­ti­tást mu­tat­ja be, Veresné Valentinyi Klá­ra pe­dig a Ve­szé­lyez­te­tett ki­sebb­sé­gek ro­vat­ban Pan pro­fes­­szor és Po­zsony Fe­renc ta­nul­má­nya­it kö­ve­tő­en vizs­gál­ja a saj­nos egy­re in­kább asszi­mi­lá­ló­dó bé­ké­si szlo­vák­ság nyelv­hasz­ná­la­tát. Kü­lö­nö­sen hasz­nos­nak érez­zük az ENSZ nem­ze­ti vagy et­ni­kai és nyel­vi ki­sebb­sé­gek­hez tar­to­zó sze­mé­lyek jo­ga­i­ról szó­ló nyi­lat­ko­za­tá­nak kom­men­tált köz­lé­sét. Az elő­ző szá­mok­ban is meg­fi­gyel­he­tő szer­kesz­tői kon­cep­ció fi­gye­lem­be ve­szi: sok­szor úgy be­szé­lünk alap­do­ku­men­tu­mok­ról, hogy kéz­be sem vet­tük őket.
Szé­les ki­te­kin­tés­ű, kö­zért­he­tő­en tu­do­má­nyos lap te­hát a Pro Minoritate, a ben­nünk mo­cor­gó országimázs-építő leg­fel­jebb az an­gol nyel­vű re­zü­mé­ket hi­á­nyol­ja: ja­ví­ta­ná a lap idé­zett­sé­gét és is­mert­sé­gét, ha a ta­nul­má­nyo­kat kö­vet­né egy-egy rö­vid ös­­sze­fog­la­ló a leg­fon­to­sabb gon­dolatokkal.

- A.B.A. -


Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Wass Albertről
    Tisza István és az elsõ világháború
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”