OFFLINE | puncs | sport
Magyar klasszis bontogatja szárnyait a Bundesligában
Szabics Imre: vegyük ígéretnek?
(2003. augusztus)
Szabics Im­rét már­ci­us­ban ki­tet­ték a Sturm Graz­ból. Az in­dok: sé­rü­lés­re hi­vat­koz­va le­mon­dott egy mec­­cset, köz­ben de­bü­tált a vá­lo­ga­tott­ban, és ket­tőt szórt. A va­ló­ban el­gon­dol­kod­ta­tó vi­sel­ke­dést, úgy tűnik, ha­mar el fog­juk fe­lej­te­ni.

Az on­nan­tól kezd­ve könnyen iga­zol­ha­tó, hogy a hu­szon­két éves csa­tár a Fe­renc­vá­ros­sal, volt csa­pa­tá­val edzett, hogy meg­tart­sa a kon­dí­ci­ó­ját. Mel­les­leg nyá­ron amúgy is le­járt gra­zi szer­ző­dé­se, az is vi­lá­gos volt, hogy az­tán má­sutt foly­tat­ja, a klub te­hát csak egy utol­sót be­szólt. Pe­dig, ta­lán em­lék­szünk rá, Szabicsot a Sturmon be­lül, már hu­szon­egy éve­sen is az év já­té­ko­sá­vá vá­lasz­tot­ták, sőt: nyolc UE­FA-ku­pa meccsen hat­szor volt ered­mé­nyes, de még a Laziónak is be­ta­lált ide­gen­ben.
Szabics Im­re ti­zen­hét éve­sen, a Fe­renc­vá­ros szí­ne­i­ben lé­pett elő­ször pá­lyá­ra el­ső osz­tály­ban, és ha­mar el is iga­zolt kül­föld­re. Gra­zi pá­lya­fu­tá­sát rö­vi­den már em­lí­tet­tem, és itt ér­jük el az if­jú jog­hall­ga­tó pá­lya­fu­tá­sát nagy­ban meg­ha­tá­ro­zó ta­vaszt. Az után­pót­lás-vá­lo­ga­tott­ban gólt gól­ra hal­mo­zó csa­tár el­ső csa­pat­ba va­ló ke­rü­lé­sét elő­ször a len­gyel–ma­gyar EB-se­lej­te­ző után kezd­ték egy­re he­ve­seb­ben kö­ve­tel­ni a ma­gyar fo­ci­ra­jon­gók. A fő érv elég ért­he­tő volt: egyet­len kül­föld­ön ját­szó gól­vá­gónk van, hát ak­kor mi­ért nem ő ját­szik a vá­lo­ga­tott­ban?
Szabics ég­be eme­lé­sé­hez szük­sé­ges volt az ak­kor még az Ül­lői úti bot­rány előtt ál­ló, és a baj­nok­ság­ban elég jól ját­szó Tö­kö­li At­ti­la vá­lo­ga­tott­be­li bot­la­do­zá­sa. Ami­kor Tö­kö­li a ma­gyar–své­den is ugyan­úgy hagy­ta ki ugyan­azt a hely­ze­tet, mint a len­gye­lek el­len, már nem is kel­lett érv.
Lu­xem­burg el­len ket­tő. Az­tán San Marinónak és Lett­or­szág­nak egy-egy. És ez nem a csa­pat, csak Szabics Im­re tel­je­sít­mé­nye. De, ugye, lát­tunk már ka­rón var­jút.
Azon­ban de­rült ég­ből villámcsapás, a San Ma­ri­no-meccs után jött a szűk­sza­vú hír: Szabics Stutt­gart­ban. Sem­mi pró­ba­já­ték, sem­mi plety­ka, sem­mi nagy át­iga­zo­lá­si mű­bal­hé – csak hogy alá­írt.
De mi is ez a Stutt­gart? Felix Magath együt­te­se, ahol az­előtt Lisz­tes rúg­ta a bőrt, az el­múlt né­met baj­no­ki idény sikersztorija. Va­la­hogy ah­hoz ha­son­lí­ta­nám, ami­kor Csank ért el baj­no­ki cí­met a Vác­cal. Tel­je­sen vá­rat­lan volt.
A Stutt­gart te­le volt ki­öre­ge­dő és is­me­ret­len fi­a­tal csa­tá­rok­kal, Balakov, Amanatidis, Hleb és Ganea ta­lán is­mer­tebb, de nem ezek a leg­szebb éve­ik, és azok­tól sem kell el­ha­sal­ni. Kevin Kuranyi, aki még ér­de­kes: az el­múlt idény iga­zi fel­fe­de­zett­je. A múlt ős­­szel a Fe­renc­vá­ros 2:0-ás ös­­sze­sí­tés­sel ma­radt alul a Stutt­gart el­le­né­ben az UE­FA-ku­pá­ban, bár az ak­ko­ri Fra­di ki­fe­je­zet­ten jó csa­pat volt. Nos, ez a Stutt­gart, hogy-hogynem má­so­dik he­lye­zést ért el a Bundesligában. Te­gyük hoz­zá: a baj­nok a Bayern lett, még­hoz­zá be­hoz­ha­tat­lan, vagy húsz pon­tos előn­­nyel, és a má­so­dik-ha­to­dik hely kö­rül nagy volt a cso­por­to­su­lás.

Azon­ban de­rült ég­ből villámcsapás, a San Ma­ri­no-meccs után jött a szűk­sza­vú hír: Szabics Stutt­gart­ban. Sem­mi pró­ba­já­ték, sem­mi plety­ka, sem­mi nagy át­iga­zo­lá­si mű­bal­hé – csak hogy alá­írt.


Nos, a Baj­no­kok Li­gá­ja fő­táb­lá­ján vár­ja a star­tot a Stutt­gart, amely­nek a ro­mán Ganea vis­­sza­vo­nu­lá­sa után ége­tő csa­tár­hi­ánnyal küz­dött. Hogy Szabics mennyi­re jó vá­lasz­tás, az alig­ha­nem ki­de­rült. Iga­zá­ból épp ez lett vol­na a cikk tár­gya, de így le­gyen csak slussz­po­én az ed­di­gi élet­út vé­gén. Szabics be­mu­tat­ko­zott a Bundesligában. Az idény­vé­gi benn­ma­ra­dás­ra nul­la esél­­lyel ne­ve­ző Ros­tock ott­ho­ná­ban a ret­ten­tő szi­go­rú és so­kak sze­rint ki­áll­ha­tat­lan Felix Magath (ezt azért kell ki­hang­sú­lyoz­ni, mert is­mer­jük a gra­zi af­fért, és ve­gyünk hoz­zá szá­mí­tás­ba egy ke­mény ke­zű edzőt...) a hat­va­na­dik perc­ben, 0:0-ás, iga­zán kí­nos gör­csö­lés kö­ze­pet­te be­cse­rél­te Szabicsot. 75. perc: 0:1; 76. perc: 0:2.
A né­met saj­tó két nap alatt sztárt fa­ra­gott a fi­a­tal­em­ber­ből. A Bild új csil­lag­ról be­szél, a Stuttgarten Nach­rich­ten elő­va­rá­zsolt drá­ga­kő­ről, a Kicker Sport­ma­ga­zin pe­dig álom­rajt­ról, s hogy alá is te­gyen, beválasztotta Szabicsot a for­du­ló ti­zen­egyé­be. Más­nap már a Bayernhez iga­zolt hol­land klasszis, Roy Makaay volt a té­ma, de ez csak még szeb­bé te­szi Szabics nap­ját.
No ké­rem, ugye nagy a kér­dés: mer­jük-e el­hin­ni, Se­bők Vi­li­vel, Il­lés Bé­lá­val, Dragónerrel ter­helt nép, hogy itt most in­dul va­la­mi. Ahogy az a www.szabics.com-ról kiderült úgy tűnik bizakodó a honi közvélemény. Az ott található szavazógépen ugyanis arra lehet voksolni, hogy a következő fordulóban ismét eredményes lesz-e a magyar támadó. A szavazók túlnyomó része, arra voksol, hogy Szabics betalál Király hálójába. Ami igaz az igaz, ez már komolyabb feladatnak tűnik.
Az ígé­re­tet be­tar­ta­ni il­lik, de az se baj, ha Szabics nem ezt tart­ja szem előtt, ha­nem azt, hogy a gó­lo­kat be­rúg­ni il­lik. Hu­szon­két éves… ak­kor mond­juk 2013-ig, tét­mér­kő­zé­sen­ként ket­tőt. Ahogy ed­dig.



Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    

A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Tisza István és az elsõ világháború
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”