Mind­járt az ele­jén le kell szö­gez­nünk, ne­hogy ál­tu­do­má­nyos­ko­dás­sal vá­dol­ja­nak ben­nün­ket, nem nye­li el a ham­bur­ger a pus­ka­port és nem is olyan ré­gen volt há­bo­rú két McDo­nal­d’s-os or­szág kö­zött. Tér­sé­günk­ben ugyan­is el­ső­ként 1988-ban a va­la­ha volt Ju­go­szlá­vi­á­ban nyi­tott az el­ső meki. Volt is nagy sor­ban ál­lás! 1991-ben pél­dá­ul egyet­len na­pon a Bezistan ne­vű McDonald’s-ban 16 823-an ren­del­tek. (10 órás nyit­va tar­tás­sal, ez azt je­len­ti, hogy 1,2 má­sod­per­cen­ként csengett a kassza.)
De déli szomszédainkon nem segített a világrekord. Meg­ál­la­pít­ha­tó te­hát, hogy Szad­dam Hus­­sze­in ke­zé­ben két Big Mac-kel sem él­vez­ne dip­lo­má­ci­ai men­tes­sé­get, sőt Kim Dzsong Il ázsi­ó­ját sem emel­né je­len­tő­sen egy Phen­jan­ban ren­de­zett óri­á­si szülinapi bu­li Ronald bo­hóc­cal, Happy Meal me­nü­vel és sok-sok kon­fet­ti­vel.
Most, hogy le­fúj­tuk a mekiről a misz­ti­kus kö­döt, vizs­gál­juk meg tü­ze­te­seb­ben Ame­ri­ka két ete­tő­gé­pét, a McDonald’s-ot és a Burger Kinget. Mind­két cég sikersztorija az öt­ve­nes évek kö­ze­pén kez­dő­dött. A BK-t 54-ben Mi­a­mi­ban ala­pí­tot­ták, míg a nagy klasszi­kus­ra egy évet vár­ni kel­lett. Je­len­leg a vi­lág 57 or­szá­gá­ban 11.350 Burger King üze­mel, míg a nagy test­vér há­ló­za­ta 118 or­szá­got érint, több mint 30.000 ét­ter­me van, és na­pon­ta 46 mil­lió vá­sár­ló­ja.
Si­ke­rü­ket sa­ját be­val­lá­suk sze­rint a tisz­ta­ság­nak, a ké­nye­lem­nek, a mi­nő­ség­nek, a mar­ke­ting­nek és a franchise-rend­szer­nek kö­szön­he­tik. An­nak, hogy so­kak sze­mé­ben az el­ér­he­tő lu­xust je­len­tik.

Clinton be­val­lot­tan meki-pár­ti, egy in­ter­jú­ban meg­em­lí­tet­te, hogy ami­kor az új há­zu­kat ki­néz­ték, az is szem­pont volt, hogy mi­lyen mes­­sze van a leg­kö­ze­lebbi McDonald’s

Az egy 20 év­re szó­ló franchise-szer­ző­dés a BK-val az USA-ban 50.000 $ (kb. 11.000.000 Ft), a McD-ben ez a költ­ség 45.000 $. Per­sze a já­ru­lé­kos költ­sé­gek, nagy­ság­ren­dek­kel nö­ve­lik még eze­ket az össze­ge­ket. Ma­gyar­or­szá­gon, ha va­la­ki úgy gon­dol­ná, hogy be­lép a McDonald’s nagy és nagymúltú csa­lád­já­ba, ak­kor ez a költ­ség hely­től és jo­gok­tól füg­gő­en 40-100.000 mil­lió fo­rint kö­zött mozogna.
De ok­nyo­mo­zó bél­bú­vá­ra­ink tovább kutattak. Mi van a ham­bur­ger­ben? Per­sze nem mind­egy me­lyik­ben, más a McDonald’s-os és más a Burger Kinges. Mint­egy lát­ha­tat­lan ap­ró tö­rés­vo­na­lat je­lent­ve az ame­ri­kai kul­tú­rá­ban. A BK-ban vá­sá­rolt hambi 120 gramm, míg mekis tár­sa mind­össze 105 gram­mot nyom. A ka­ló­ria ver­senyt is a BK nyer­te, 315-tel a 280 el­le­né­ben, ha­son­ló­an a zsírver­seny­hez amely­nek vég­ered­mé­nye 120:90 a Burger King ja­vá­ra. Ha a két cég „nagy­ágyú­já­nak” a Big Mac-nek és a Whoppernek az ada­ta­it ha­son­lít­juk össze, ak­kor is ar­ra a kö­vet­kez­te­tés­re kell hogy jus­sunk, hogy a BK-s Whopperben több az anyag (BK/McD Súly: 303/215; Ka­ló­ria: 770/580; Zsír­tar­ta­lom: 45/33 Ko­lesz­te­rin: 95/85).
És hogy ez a tö­rés­vo­nal nem is olyan ap­rócs­ka, jel­zi, hogy míg a mekiben Co­ca-Co­la üdí­tő­ket le­het vá­sá­rol­ni, ad­dig a burgerben a Pepsi az úr. Per­sze azon sem le­pőd­ne meg sen­ki, ha a De­mok­ra­ta Párt kam­pá­nyát az egyik, míg a re­pub­li­ká­nu­so­két a má­sik cég tá­mo­gat­ná, har­col­va az ud­va­ri szál­lí­tói cí­mért.
Clin­ton be­val­lot­tan mekipár­ti, egy in­ter­jú­ban meg­em­lí­tet­te, hogy ami­kor az új há­zu­kat ki­néz­ték, az is szem­pont volt, hogy mi­lyen mes­­sze van a leg­kö­ze­leb­bi McDonald’s. Vé­gül meg­vet­ték a ki­vá­lasz­tott há­zat, mert a 3,7 mér­föld nem tűnt olyan sok­nak.
De a Burgeresek fő­nö­ke sem pa­nasz­kod­hat, ő pél­dá­ul bár­mely párt nye­rő em­be­re le­het­ne. Meg­nye­rő, rend­kí­vül sármos úri­em­ber, lát­szik raj­ta, hogy min­den­nap a di­vat­ter­ve­zők asz­ta­lá­ról in­dul mun­ká­ba. Tö­ké­le­tes 50-es, hi­bát­lan arc­cal, szé­les mo­sollyal. A rossz­má­jú kri­ti­ku­so­kat csu­pán csak egyet­len rész­let za­var­hat­ja, az Armani öl­tö­nyhöz választott Burger Kinges nyak­ken­dő. Hi­á­ba no, nincs az a jó kakaspörkölt, amit ne le­het­ne el­ron­ta­ni egy csi­pet­nyi szarral – mon­da­ná er­re egy so­kat lá­tott klas­­szi­ku­sunk.
Mind­két cég nagy me­ne­te­lé­se egé­szen ta­va­lyig meg­ál­lít­ha­tat­lan­nak tűnt. A 80-as éve­kig a ha­zai fo­gyasz­tás emel­te a rész­vé­nye­ket, ezt kö­vet­te az ázsi­ai, majd a lát­vá­nyos, re­kor­dok­kal tűz­delt kelet-európai ter­jesz­ke­dés. Tisz­ta sor. Elő­ször ta­valy bo­rul­tak az el­kép­ze­lé­sek, a pi­ac stag­nál, úgy tű­nik nem fér több hús­po­gá­csa az em­be­rek­be. Ezért a meki front­em­be­rei elő­re me­ne­kül­nek. A leg­újabb ter­vek kö­zött az sze­re­pel, hogy Ronald bo­hóc meg­je­le­nik a ben­zin­ku­tak mel­lett is, és min­den te­li tank­hoz jár egy ham­bur­ger…
Ez ügy­ben a Chevronnal és az Amocoval már alá is ír­ták a szer­ző­dést, és Ame­ri­ka szer­te a ben­zin­ku­tak mel­lé kez­de­nek épül­ni a leg­újabb drive thru ét­ter­mek.
Per­sze a beete­tés el­ső szá­mú cél­pont­jai a gye­re­kek. A McDonald’s pél­dá­ul ki­zá­ró­la­gos­sá­gi szer­ző­dést kö­tött a Walt Dis­ney­vel, hogy rajz­film­fi­gu­rá­i­kat mű­anyag­ba önt­ve csap­ják a Happy Meal me­nü­höz.
Prob­lé­mát je­len­te­nek a kör­nye­zet­vé­dők és az antiglobalisták tá­ma­dá­sai. Az utób­bi­ak könny­gáz­zal, az előb­bi­ek a sze­lek­tív hul­la­dék­gyűj­tés fel­ki­ál­tás­sal sze­rel­he­tők le.
Az idő­seb­bek em­lé­kez­het­nek, hogy a 80-as évek vé­gén ná­lunk is pró­bál­koz­tak ma­gya­ros gyorsét­te­rem-lánc fel­ál­lí­tá­sá­val, a jól csen­gő Pap­ri­ka a né­pi­ek­nek és a mo­dern City Grill az ur­bá­nu­sok­nak. De nem si­ke­rül­he­tett meg­ál­lí­ta­ni az ame­ri­kai óri­ás nyo­mu­lá­sát. Má­ra már mind­össze egy las­san mu­ze­á­lis ér­té­kel bí­ró Pap­ri­ka gyors­ét­te­rem ma­radt a Pil­vax mel­lett (!), ame­lyen még jól ki­ta­pint­ha­tó a Ká­dár-rend­szer. Kovi ubi, pap­ri­kás csir­ké­vel mű­anyag tá­nyér­ban – Big Mac áron. Mi­ért kel­lett ne­künk min­den­áron gyors­ete­tőt csi­nál­nunk? Egy­sze­rűbb lett vol­na egy Mc Dög­lesz ne­vű gyors­ita­tó, Big Sör­rel, Happy Szesz me­nü­vel, egyenkö­nyök­lő­vel, hány­ta­tó­pult­tal és au­tós be­haj­tó­val.
Majd elfe­lej­tet­tem, aki Irak­ban akar McDonald’s-ot nyit­ni, az je­lent­kez­zen a 630-623-7960-on, vagy ír­jon emailt a franchise.inquiries@mcd.com-ra.