Áldoromb (2005. május) Az elmúlt hónapban szokatlanul szűk mezőny sorakozott fel a vándordíjunkért folyó versenyben. A visszafogott érdeklődés okait kutatva akadtunk rá arra a gyöngyszemre, amely fölött elsőre átsiklott tekintetünk, csak másodjára vettük észre, mekkora sportértékkel is bír. Bolgár György Bűn és bűnhődés című, népszavás publicisztikájáról van szó. Már kezdettől gyanakodnunk kellett volna, amikor szerzőnk Orbán Viktor, a pályavégi főellenség vonatkozásában olyan kijelentéseket tett, mint „vitán felül az új magyar demokrácia egyik kiemelkedő politikai egyénisége, remek ösztönökkel, érzékkel, szimattal, vezetői alkattal”, meg hogy „politikai lény, akinek komoly történelmi érdemei is vannak”. Az írás többi részéből kiderül, hogy Bolgár azért nem Bencsik András vagy éppen Lovas István pozícióit vette célba: a sok szép jelzővel Orbán (ideiglenes) viszszavonulása mellett érvel, merthogy azzal járna csak mindenki (úgymint a kormánypártok, a Fidesz, a demokrácia és a nemzet) igazán jól. A gondolatmenet többi része természetesen a megszokott MIÉP és hokijegy, D-209 és szőlő motívumokból építkezik, de mindez szót sem érdemel a hízelgő jelzők jelentőségéhez képest. Amikor szerzőnk összeráncolt homlokkal aggódik a volt miniszterelnök politikai jövőjéért, cicusunk sem tehet mást, mint hogy kiveszi részét e felelősségteljes vállalásból: májusban Bolgár Györgynek (ál)dorombol.
-
|