A lap

Magát szabadelvű-konzervatívnak, nemzeti liberálisnak, nemzeti konzervatívnak valló szerkesztőgárdánk alapvető élményei közé sorolja Tisza István karizmáját, Krúdy Gyulát, Esterházy Pétert és Sütő Andrást, Ákos és az Anima Sound System zenéjét, Sáros és Alsó-Fehér vármegyék múltját, a nagykörűi Tisza-partot, a polgári tudatmódosítót (bort), Gyurcsány Ferencet, a szanalmas.hu-t, Sas Józsefet és a Hun Szövetséget. Nem vagyunk függetlenek, de iróniával szemléljük magunkat és a hozzánk közel álló politikai tábort is. Hiszünk a vélemények sokszínűségében, a szabadságban, a hagyományban, a magyar történelemben és nevetnünk kell, ha Batiz Andrást látjuk a televízióban.

2007. szeptember: Az UFiból Reakció lett. Bővebb, szebb, változatosabb.
2007. május: Új kiadója van a lapnak, a Szindbád Szindikátus Kft., melynek többségi tulajdonosa a Közép-Európai Média Zrt.
2004. május: Immár teljesen színes az UFi, havonta 40 oldalon.
2003. szeptember: Óriásplakát-kampánnyal és rikkancsok által osztogatott ingyenes bemutatkozó példányokkal vezetjük fel következő havi megjelenésünket az újságosstandokon. A bankbotránnyal foglalkozó címlapunk, összeállításunk és szlogenünk („Ne szólj Szász, nem fáj fejem”) nagy visszhangot vált ki.
2003. május: Ismét arculatot váltunk, 32 oldalon, színes borítóval jelenünk meg, és immár hivatalosan is UFi a lap címe. A korábbi ingyenesség után immár előfizetési díjat kérünk postai megrendelőinktől.
2003. február: A lapunkban megjelenő dokumentum által elindított lavina elsodorja Kiss Elemér kancelláriaminisztert.
2002. szeptember: A független médiaértelmiségivé válás újabb állomása; az újságot immár nem a Fidelitas Országos Elnöksége, hanem a Verba Volant Kft. adja ki. 24 oldalon jelenünk meg.
2002. június: A D-209 botrány alkalmából megjelent első, s mindmáig egyetlen különszámunk anyagai számos helyen jelennek meg hivatkozásként.
2002: A választásokat követően úgy döntünk, alapjaiban változtatjuk meg a lap koncepcióját. A nagyközönséghez szóló magazinná alakulunk, újra fekete-fehérben, csak tizenhat oldalon, de jóval nagyobb példányszámban jelenünk meg, a Fidelitas belső életével foglalkozó rész kikerül a lapból. Megszületnek a hónap nyertese/vesztese, a Doromboló Cicus-díj és a Háló és puding rovatok.
2001: A korábbi amatőr layout-ot némiképp profibb külcsín váltja fel, jobb minőségű papíron, narancs és szürkéskék színekben jelenünk meg. A lap szerkezetében már világosan elkülönül a szervezeti hírekkel foglalkozó és a magazin-rész. Elindul a Lapzsemle, a Polgfilter és a Yo-Hely. Az Utolsó Figyelmeztetés továbbra is pár ezer Fidelitas-taghoz jut el postán, a különféle rendezvényeken bárki hozzáférhet.
2000: Átálltunk nyomdai előállításra és fényes-csúszós papírra, a fekete mellett megjelent a narancssárga szín is. Azóta is állandó rovatunk a Múltidéző.
1999: Lapunk születésének éve. Az UFi, leánykori nevén Utolsó Figyelmeztetés a Fidelitas korábbi, Hírlevél című kiadványát váltotta fel, s lett az ifjúsági szervezet belső orgánuma, néhány fénymásolt, fekete-fehér oldalon, rendszertelen időközönként. A kiadvány címe egyik vicces kedvű szerkesztőnk szellemi terméke, amit azóta sem nagyon tudunk megmagyarázni.


Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang

    Kizökkent az idő
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    Tisza István és az elsõ világháború
    „A két Huszár”