Az ar­gen­tin–fran­cia GoTan Pro­ject Philippe Cohen Solal ál­tal vá­lo­ga­tott és ke­vert al­bu­má­nak fel­üté­se­ként ru­ti­nos, öreg macsó oszt­ja az észt spa­nyo­lul, mar­káns han­gon, a hát­tér­ben pe­dig el­kezd szól­ni az ar­gen­tin tan­gó. A tan­gó ze­nei mo­tí­vu­mai a ké­sőb­bi­ek so­rán is vis­­sza-vis­­sza­kö­szön­nek a mix meg­le­he­tő­sen szé­les spekt­ru­mot fel­öle­lő mu­zsi­kái kö­zött. Lá­gyan jaz­zes da­ra­bok ugyan­úgy akad­nak itt, mint ki­zá­ró­lag ütő­hang­sze­rek­kel elő­a­dott, szug­gesz­tív rit­mus­pa­rá­dé, há­bo­rús idő­ket idé­ző, fe­szes üte­mek és a klasz­­szi­kus „nem sze­ret­lek – nincs szük­sé­gem rád – csak meg­fű­ré­szel­lek – nem etet­lek” – ide­o­ló­gi­á­ra épí­tő tökös-fekás rappelés. Az el­té­rő stí­lu­sú ze­nék kö­zött az át­ve­ze­tés több­nyi­re zök­ke­nő­men­tes, akár egé­szen kü­lön­bö­ző szá­mo­kat is si­ke­rül össze­han­gol­ni egy­más­sal.
A má­so­dik (bónusz)lemezen egy jó öt­per­ces szám, va­la­mint egy szá­mí­tó­gé­pen le­játsz­ha­tó videoklip ta­lál­ha­tó. Míg előb­bi az egész ki­ad­vány egyik leg­jobb ze­né­je, ér­zé­ki és fül­ledt, né­mi for­ra­dal­mi hát­tér­zaj­jal, ad­dig az utób­bi an­­nyi­ra gör­csö­sen igyek­szik mű­vé­szi len­ni, hogy né­hány rö­vid je­le­net­től el­te­kint­ve él­vez­he­tet­len­re si­ke­re­dett, ne­künk leg­alább­is egy­ál­ta­lán nem jött be. A GoTan Pro­ject al­bu­ma ér­de­kes és sok­szí­nű – e sok szín nagyrésze bo­ron­gós ugyan, de még­is ös­­sze­áll va­la­mi­fé­le sa­já­tos han­gu­lat­tá, har­mó­ni­á­vá.