OFFLINE | puncs | kultúra
Olvasnivaló
Napkelet, napnyugat, mágusok
(2005. január)
Új­sá­gos­hoz jár­ni jó: nem a kis kuc­kó jel­le­gű­be, ha­nem az álldogálós-újságfogdoshatós faj­tá­ba, ahol még pol­gá­ri underground la­po­kat is ki­tesz­nek. E he­lye­ken meg­le­pő­en sok fo­lyó­ira­tot kap­ni, bár mes­­sze nem an­­nyit, amen­­nyit mi sze­ret­nénk. A szí­vünk­nek ked­ves irá­nyo­kat (mazsorettkultúra, par­ti­ku­lá­ris mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti ten­den­ci­ák, magyarnóta, vi­tor­lá­zás) még egyet­len lap se vál­lal­ta fel együtt. Ad­dig is.

Tóth-Barbalics Ve­ro­ni­ka: A Nap­ke­let meg­ala­pí­tá­sa. Ma­gyar Könyv­szem­le 2004. 3. szám, 238–256. o.
Egy­sze­rű­en pom­pás. Okos és ki­egyen­sú­lyo­zott írás a Nyu­gat el­le­né­ben 1923 után meg­je­le­nő kon­zer­va­tív fo­lyó­irat­ról. A szer­ző ösz­­sze­ge­reb­lyé­zett min­den le­he­tő kéz­irat­tá­ri for­rást, s bár il­lő tá­vol­sá­got igye­ke­zett tar­ta­ni té­má­já­tól, nem azo­no­sult ve­le, de né­hány vád alól tisz­táz­za a la­pot. Tormay Cecile-ről ugyan meg­van a ma­gunk különbejáratú vé­le­mé­nye, de két­ség­te­le­nül jó sze­me volt ah­hoz, hogy fel­is­mer­je a te­het­sé­get. A lap szü­le­té­sé­hez Pauler Ákos, Hekler An­tal, Hor­váth Já­nos asszisz­tált, ta­lán csak gróf Zichy Rafaelnét kel­lett vol­na mes­­szebb ül­tet­ni. S bár sok fél­per­ces hí­res­ség, unat­ko­zó úri­asz­­szony pub­li­kált a szem­lé­ben, fel­buk­kant azért Ha­lász Gá­bor, Né­meth Lász­ló, Mályusz Elem­ér és Szentkuthy Mik­lós is. Ilyes­faj­ta szín­vo­nal­ta­lan­ság­gal ki le­het egyez­ni, no.



Po­gány Ág­nes: Ma­gyar­or­szág de­vi­za- és árfolyampolitikája a né­met „Új Gaz­da­sá­gi Rend”-ben. Szá­za­dok, 2004. 6. szám, 1305–1326. o.
A gaz­da­ság­tör­té­net az a mű­faj, amely­ben sok ka­mat­láb-szá­mí­tás van, és vég­te­le­nül unal­mas for­rá­sok tö­me­ge. Po­gány Ág­nes dol­go­za­ta még­is hal­lat­la­nul iz­gal­mas, mert meg­mu­tat­ja, hogy me­lyek vol­tak a né­met de­vi­za­po­li­ti­ka leg­főbb cél­ki­tű­zé­sei a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú előtt és alatt. A ta­nul­mány a ma­gunk­faj­ta szellemgyengék szá­má­ra is ért­he­tő. S ki­de­rül: igen­is, egy köz­gaz­dász is le­het hős, horribile dictu, egy pénz­ügyi szak­em­ber is, sőt még a Ma­gyar Nem­ze­ti Bank el­nö­ke is le­het az né­ha­nap, ami­kor el­len­áll a rá ne­he­ze­dő po­li­ti­kai nyo­más­nak, amely nem akár­hon­nan jön. Ehe­lyütt Ba­ra­nyai Li­pót­ra gon­do­lunk, nem is tud­ni, mi­ért.


Láng Be­ne­dek: Tu­do­mány­tör­té­net. BUKSZ, 2004. Tél, 317–327. o.
Meg­le­het, nem szép egy re­cen­zi­ót aján­la­ni, de ez két­ség­kí­vül az iga­zi tu­dós faj­tá­ból va­ló. Mi­köz­ben né­hány tu­do­mány­tör­té­ne­ti új­don­sá­got is­mer­tet, a szer­ző rö­vi­den át­te­kin­ti a mű­faj ha­zai re­cep­ció­tör­té­ne­tét, rö­vi­den be­mu­tat­ja a kül­ho­ni irány­za­to­kat és ki­vé­te­les bá­tor­ság­gal megy ne­ki né­hány igen meg­rög­zött fi­xa ide­á­nak. A tu­do­má­nyok tör­té­ne­té­ről ír­va meg­kér­dő­je­le­zi azt a tényt, hogy a fel­vi­lá­go­so­dás vil­lany­kör­té­je kö­rü­li fo­lya­ma­tos dön­gi­csé­lés vol­na az üd­vö­zí­tő ma­gya­rá­zat, s még azt sem tart­ja ör­dög­től va­ló­nak, hogy meg­pen­dít­se: le­het, hogy a mo­dern kor tu­dó­sa nem a kö­zép­ko­ri egye­te­mi ma­gisz­ter le­szár­ma­zott­ja, ha­nem bi­zony a sok­szor ki­gú­nyolt re­ne­szánsz alkimistáé. Szó­val a tu­do­mány­tör­té­net nem szí­nes-sza­gos be­ve­ze­tés Öv­eges pro­fes­­szor vi­lá­gá­ba, ha­nem az em­be­ri gon­dol­ko­dás tör­té­ne­té­nek sa­ját, önál­ló fe­je­ze­te.


Bu­dai Ki­lá­tó – A pol­gá­ri bal­ol­dal lap­ja. 2004. 4. szám, 2004. De­cem­ber (sic!) 13.
A XII. ke­rü­le­ti MSZP be­szer­zett egy mo­dern eu­ró­pai szo­ci­ál­de­mok­ra­tát, aki tud he­lye­sen ír­ni, s a lap im­már nem ír­ja kö­vet­ke­ze­te­sen hos­­szú „ó”-val a „la­kos” szót. Így most már gond nél­kül él­vez­he­tő mi­nisz­ter­el­nö­künk, párt­el­nö­künk év vé­gi kö­szön­tő­je, párt­igaz­ga­tónk (már Oláh La­jos!) ka­rá­cso­nyo­zá­si szo­ká­sa­i­nak tá­la­lá­sa, to­váb­bá Gál J. Zol­tán bölcs meg­szó­la­lá­sa a mak­ro­gaz­da­sá­gi mu­ta­tók­ról. De ked­ven­ce­ink to­vább­ra is azok a cik­kek, ame­lyek túl­mu­tat­nak a di­rekt po­li­ti­kán, és a kultúraérzékeny bal­ol­dalt ál­lít­ják elénk: például az érző beszélgetést He­ge­dűs D. Gé­za mű­vész úr­ral. És persze szeretjük a jobb­ol­dal al­jas­sá­ga­it le­lep­le­ző ol­va­sói le­ve­le­ket („kér­jük szá­mon a ne­ga­tív ígé­re­te­ket!”). De leg­fő­kép­pen Bárándy Ger­gelyt szeretjük, az MSZP Jo­gi Ta­go­za­tá­nak el­nö­két, aki má­so­dik köny­vét pub­li­kál­ja a ko­ra­új­ko­ri Ve­len­cé­ről. Ha va­la­ki nem ol­vas­ta vol­na az el­sőt, el­mond­juk, hogy Len­gyel Lász­ló ír­ta hoz­zá az elő­szót (igen, ő, a hí­res Ve­len­ce-szak­ér­tő) és az iro­da­lom­jegy­zék­ben Ruskin, Mary McCarthy mel­lett ma­gá­tól ér­te­tő­dő­en sze­re­pelt bi­zo­nyos Bárándy Ger­gely OTDK-dolgozata is, ami fi­nom pol­gá­ri arány­ér­zék­ről ta­nús­ko­dik. Ha már Asbóth Já­nos ki­ma­radt.
- B.A.L. -


Így tetszett a cikk:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Felhasználónév: Jelszó:
Ha hozzá szeretne szólni regisztrált felhasználóként a felsorolt témákhoz,
de még nem regisztrált, kattintson ide!
ÚJ ÜZENET    
A hozzászóló neve
(nem regisztrált felhasználó esetén):    
Az üzenet tárgya:    
Az üzenet szövege:    
  

Szóljon hozzá a fórumban!

Szeptembertől Reakció néven jelenik meg az UFi. Mi a véleménye az új címről?
Az UFi jobb volt
Tetszik, de az UFi is jó volt
A Reakció jobb cím
Egyik sem tetszik
A szavazás állása
   Vadász János
   Népszabadság
   Wass Albertről
   Pörzsölő szeretet
   Lendületben a reakció
   Városba zárva
   
   
    Yann Martel: Pi éle­te
    Más a lelkem
    Érdekvédők
    Éles váltás
    Egy õszinte hang
    Kizökkent az idő
    Tisza István és az elsõ világháború
    Wass Albertről
    Pörzsölő szeretet
    „A két Huszár”